Szemtelenül fiatal miniszterelnöke lett Franciaországnak

Emmanuel Macron államfő kedden Gabriel Attal oktatási minisztert nevezte ki az új francia miniszterelnöknek. A mindösszesen 34 éves Attal az 1958-ban kezdődött V. köztársaság legfiatalabb kormányfője. Macron 2016-ban alakult pártjának alapítói közé tartozik, egy ideig szóvivője is volt.

Mint ismert, Élisabeth Borne korábbi francia miniszterelnök hétfőn nyújtotta be a kormány lemondását, melyet Emmanuel Macron elfogadott. Borne 2022 májusa óta töltötte be hivatalát. Szakértők a nehezen elfogadott bevándorlási törvény miatt kötött kompromisszumokkal magyarázták a politikus távozását.

Az újonnan kinevezett Gabriel Attal a jelenlegi államfő 2017 májusában kezdődött hivatali ideje alatt a negyedik miniszterelnök. Attal egykor a szocialista párt tagja volt, a 2017-es elnökválasztás előtt csatlakozott Macron mozgalmához, 2018 óta pedig az államfő kormányainak tagja: volt oktatási államtitkár, kormányszóvivő és költségvetési miniszter mielőtt 2023 júliusában oktatási miniszternek nevezték ki.

A politikus népszerűsége azután nőtt meg Franciaországban, hogy tavaly nyáron betiltotta az iskolákban az abaját, azaz a muszlim nők egy része által viselt, teljes hosszúságú köntösök használatát.

– írta Emmanuel Macron az X közösségi oldalon.

Az új miniszterelnöknek kedd délután – hagyományosan ünnepélyes keretek között – adja át a hivatalát elődje a Matignon-palotában. Az elnöki hivatal közleménye szerint ezt követően Gabriel Attal feladata lesz az új kormány megalakítása.

Franciaországban a köztársasági elnök határozza meg az ötéves ciklusra vonatkozó általános irányvonalakat, a miniszterelnök a program végrehajtásáért felelős és ő irányítja napi szinten a kormányt.

Bár formailag az előző miniszterelnök, Élisabeth Borne húsz hónapi kormányzás után hétfőn lemondott, az elnöki hivatal hetek óta jelezte, hogy a heves parlamenti vitát kiváltó bevándorlási törvény elfogadását követően és a júniusi európai parlamenti (EP) választások előtt az államfő a kormányzat átszervezésével kíván új lendületet adni második mandátumának, amelynek végén, 2027-ben, Emmanuel Macron az alkotmány szerint nem jelöltetheti magát elnöknek harmadik alkalommal.

A Reneszánsz nevű kormánypártnak és centrista szövetségeseinek nincs abszolút többsége a nemzetgyűlésben, a háromosztatú képviselőházban egyre nagyobb nehézségekbe ütközik a törvénytervezetek elfogadása. A felmérések eközben  a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés győzelmét jelzik az EP-választásokon. A köztársasági elnöknek ezért is szüksége van a kormányzati politika határozottabb képviseletére.