Olaf Scholz 19. századi technológiával védekezik az orosz kémek ellen

Olaf Scholz német kancellár annyira fél az orosz kémek tevékenységétől, hogy a hivatalában használt csőpostát nem hajlandó lecserélni digitális rendszerekre - írja a német Bild napilap online kiadása. A portál beszámolója szerint a Szövetségi Kancellária épületében jövőre tervezték teljesen felszámolni a sűrített levegővel működő analóg üzenetküldő hálózatot, de a kormányfő úgy döntött, biztonsági okokból inkább megtartja a 19. századi technológiát. 

Nagyon leegyszerűsítve a csőposta egy olyan, csövekből álló berendezés, amely légnyomással vagy légritkítással képes kapszulákba zárt leveleket, kéziratokat és kisebb tárgyakat továbbítani. Az első csőposta 1858-ban készült el Londonban, a 20. század elejére pedig mind az Egyesült Államokban, mind Európában általánosan elterjedté váltak a hasonló rendszerek. Kezdetben csak adott épületeken belül építettek ki csőpostát, később viszont már épületek közötti, sőt, egész városokat behálózó csőpostahálózatok is működtek. Párizs például egykor 450 kilométer hosszú csőhálózattal büszkélkedett.

A digitális üzenetküldő technológiák, valamint az internet megjelenésével a csőposták fokozatosan jelentőségüket vesztették és kivonták őket a forgalomból. Ennek ellenére ma is számos intézményben használnak ilyen rendszereken, például a kórházakban, mivel csőposta segítségével könnyen és gyorsan eljuttathatóak a gyógyszerek, a betegektől levett minták és a leletek az intézmény egyik pontjából a másikba. 

A német Szövetségi Kancellária épületében 2001-ben építettek ki csőposta rendszert, amely 1300 méter hosszú vezetékből, és 36 állomásból áll. Helyi lapértesülések szerint a hálózatot 2025 január elsejével teljesen megszüntették volna, de az orosz kémkedési kísérletek állítólagos növekedésére hivatkozva Olaf Scholz úgy döntött, megtartja, azt ugyanis lehetetlen lehallgatni, ellentétben a digitális technológiákkal. 

- fogalmazott a kancellária szóvivője, aki azt is elárulta, hogy a kormányzati tisztviselők havonta 1000 dokumentumot, elsősorban titkos iratokat küldenek egymás között a rendszer segítségével. 

A téma kapcsán több német hírportál is kiemelte, hogy az orosz kémek aktivitását ismerve Olaf Scholz döntése megalapozott. Tavaly hatalmas médiafigyelmet kapott Németországban, hogy kémkedés gyanúja miatt letartóztatták a szövetségi hírszerző szolgálat (BND) biztonsági osztályának vezetőjét. 

A hazaárulással gyanúsított német férfi állítólag egy gyémátkereskedő orosz férfitől fogadott el pénzt, amiért cserébe tikosszolgálati információkat adott át neki az ukrajnai háborúról. A nyomozók szerint az orosz üzletember közvetlen kapcsolatban állt az orosz belföldi titkosszolgálattal, az FSZB-vel.