Lottósorsolással dönthetik el, kit soroznak be Ukrajnában

Timofey Milovanov, az "Ukroboronprom" ukrán állami fegyvergyártó vállalat elnöke, korábbi gazdasági miniszter egy Facebook-bejegyzésében felvetette, hogy lottósorsolással kéne eldönteni, ki kap behívót az ukrán hadseregbe és ki nem.

- olvasható Timofey Milovanov szerdán közzétett bejegyzésében, melyre több ezer válaszreakció érkezett. A legtöbb hozzászóló szerint ez a módszer lényegében "orosz rulett", és korántsem lenne igazságosabb, mint az eddig alkalmazott módszertan, mivel a gazdag és befolyásos emberek gyerekei valószínűleg ez alól is találnának kibúvót. Beszédes, hogy a bejegyzésre adott reakciók relatív többsége "röhögős fej".

Milovanov ötlete kapcsán fontos elmondani, hogy a lottósorsolás útján történő mozgósítás nem lenne ukrán "találmány". Ezt a módszert az Amerikai Egyesült Államokban alkalmazták először a vietnámi háború ötödik évében, 1969. december 1-jén. Az amerikai lottó során a hadköteles férfiak születési dátuma, valamint neveinek kezdőbetűi alapján sorsolták ki, hogy kit és mikor hívnak be a hadseregbe. 

Az amerikai lottón az 1944. január 1. és 1950. december 31. között született férfiak vettek részt - nagyjából 27 millió fő, akik közül végül 2,2 milliót hívtak be. Később kiderült hogy a novemberben és decemberben született hadköteles férfiak 0,09 százalékkal rosszabb esélyekkel indultak a sorsoláson.

Ukrajnában azt követően vált a mozgósítás kérdésköre az egyik legforróbb belpolitikai témává, hogy decemberben egy átalános mozgósításról rendelkező törvényjavaslatot terjesztettek be az ukrán nemzetgyűlésbe. A törvény betűje szerint a 18 és 25 év közöttiek számára három hónapos kiképzést írnak elő, 25 és 60 év között pedig szinte mindenkit érinthet a mozgósítás. A nőket is, akiket szintén katonai nyilvántartásba vesznek, nekik is kötelező lesz részt venniük a kiképzésen, majd pedig őket is behívhatják, akárcsak a férfiakat.

A törvénytervezet szerint legfeljebb 60 napja lesz az ukránoknak arra, hogy önként felkeressék a toborzóirodákat, és katonai nyilvántartásba vetessék magukat. Akik ezt elmulasztják, azokkal szemben szigorú szankciókat alkalmazhatnak. Letilthatják a bankkártyáikat, a SIM-kártyáikat, és megvonhatják a vezetői engedélyüket is. Katonakönyv nélkül tilos lenne továbbá ingatlant venni vagy eladni. Valamint, aki nem veteti magát katonai nyilvántartásba, az nem kaphat majd hitelt, és az állami szolgáltatásokat sem veheti igénybe.

A jogszabály szerint még a külföldön tartózkodó ukránok jogait is megvonnák, ha azok nem jelentkeznek szolgálatra. Nem kaphatnának útlevelet és konzuli segítséget sem.

Denisz Smihal miniszterelnök erről két törvénytervezetet terjesztett be az ukrán parlamentben, miután a hadsereg a fronton szolgálatot teljesítő személyi állomány növelését kezdeményezte.

A közzétett jogszabálytervezetek egyikének szövege szerint a fennálló orosz agresszió miatt javítani kell a mozgósítási mechanizmuson.

Az elképzelések szerint a tartalékosok szolgálatának alsó korhatárát a mostani 27-ről 25 évre csökkentik.

A hadsereg ezzel további két évfolyamhoz nyerne hozzáférést, vagyis több mint 400 ezer fiatal férfit sorozhatnának be. Ezen felül újból ellenőriznék a már kiállított – katonai szolgálatra való alkalmatlanságot igazoló – iratokat.

A 18 és 60 év közötti hadköteles ukrán állampolgároknak továbbá kötelező lenne a hadkötelesek jegyzékében regisztráltatniuk magukat és személyes adataikat rendszeresen frissíteni.

A sorozási és behívóparancsok függetlenül a tényleges tartózkodási helytől a jövőben elektronikus úton is kézbesíthetők lennének, eltérve az eddigi gyakorlattól, miszerint ezeket a dokumentumokat papíralapon postai címre kell kiküldeni. Az intézkedés célja, hogy a külföldön tartózkodó ukrán férfiakat is el tudják érni.

A második törvénytervezet szigorítaná a hadkötelesek jegyzékében hiányzó adatok miatt kiszabható büntetéseket. Az idézés teljesítésének elmulasztásáért a jövőben közvetlenül börtönbüntetés lenne kiszabható az eddigi pénzbírságok helyett.

A regisztrációs előírások megsértése esetén a hatóságok lefoglalhatják az érintettek autóját, zárolhatják folyószámláit, és megtilthatják számukra a hitelfelvételt is.

A külföldön élő ukrán állampolgárok a konzulátusokon a jövőben új személyi igazolványokat csakis annak igazolása után kaphatnának, hogy bejegyeztették magukat a hadkötelesek jegyzékében.

A törvénytervezetekhez még módosítások nyújthatók be, illetve az elfogadott jogszabályokat még Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek is alá kell írnia. Zelenszkij korábban kényes kérdésnek nevezte az intenzívebb mozgósítást nem utolsósorban a költségek miatt. Az ukrán államfő szerint a hadsereg mintegy félmillió új katonára tart igényt.

Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnok kedden Kijevben tartott sajtókonferenciáján újfent kifogásolta a toborzóközpontok munkáját.

Egy hete a katonai vezető bírálta Zelenszkij azon döntését, amellyel a nyáron menesztette a regionális toborzóközpontok vezetőit egy korrupcióellenes kampány keretében.

Az utóbbi hetekben számos felháborodott bejegyzés volt a közösségi médiában arról, hogy ukrán toborzótisztek egyebek között edzőtermekben, illetve üdülőkben is behívóparancsokat osztogattak a hadköteleseknek.

A katonai szolgálatra kötelezettek nemrégiben elindított elektronikus nyilvántartása hamarosan lehetővé teszi annak nyomon követését, hogy egy személy hol dolgozik és fizet adót, ez pedig megkönnyíti a behívók kézbesítését – mondta el Volodimir Fityo, az ukrán szárazföldi erők tájékoztatási részlegének vezetője szerdán az RBK-Ukrajina hírportálnak adott interjújában.

A tisztségviselő kifejtette, hogy már működik a katonai szolgálatra kötelezettek Oberih elnevezésű elektronikus nyilvántartása, amely azonban még nincs szinkronban más állami nyilvántartásokkal. Kiemelte, hogy amint a vonatkozó törvényjavaslatot elfogadja a parlament, ez a lista összekapcsolódik más állami nyilvántartásokkal.

„Így látni fogjuk például, hogy egy állampolgárt Kijevben regisztráltak, de most Lvivben dolgozik, mert a fizetése utáni személyi jövedelemadóját az adóhivatal ottani kirendeltségének fizeti be” – magyarázta.

A hadsereg a kérdéses személynek munkát adó vállalat tulajdonosához fordulhat majd azzal, hogy az alkalmazott hadköteles,

ezért mozgósítás miatt meg kell jelennie a területileg illetékes toborzóközpontban. Ezután a vállalkozás vezetője tartozik majd felelősséggel azért, hogy az alkalmazottja megjelenjen a toborzóirodán – tette hozzá a szárazföldi erők parancsnokságának képviselője.

Fityo kiemelte: ennek az új rendszernek köszönhetően megszűnik az az eddigi gyakorlat, hogy sportklubokban, éttermekben vagy éppen egy útellenőrző ponton adják át a hadköteleseknek a felszólítást a toborzóirodában történő megjelenésre, mivel a lakhelyén nem tudták neki a behívót kézbesíteni.

„Nagyon nagy humánerőforrás kell jelenleg az értesítések eljuttatásához a katonai szolgálatra kötelezettekhez. Az orosz propaganda is sokat ártott ebben a témában, ami miatt a férfiak egy bizonyos kategóriája fél megjelenni a toborzóközpontban. Az orosz propaganda ugyanis azt a hiedelmet keltette, hogy onnan rögvest a frontra viszik az embereket harcolni” – magyarázta a tisztségviselő.