Gyávának nevezte az ukrán menekülteket egy EP-képviselő

Jaak Madison észt képviselő arról beszélt az Európai Parlament (EP) keddi plenáris ülésén, hogy „Európában közel 800 ezer ukrán férfi van, akik  megszegték az ukrán törvényeket, és gyáván megszöktek Ukrajnából” - írja a Magyar Nemzet.

- fogalmazott a politikus a "Kötelezettségvállalások betartása és katonai segítségnyújtás Ukrajnának" című vita közben.

Madison szerint az is probléma, hogy az európai gazdaságok úgy működnek, mintha ahogy azt megszokott időben teszik és így a védelmi ipar növekedése is nagyon lassú. Ezzel szemben szerinte az orosz gazdaság még a háborús időzónában is éjjel-nappal dolgozik egész héten.

A felszólalás kapcsán fontos elmondani, hogy a hivatalos adatok szerint összesen 650 ezer hadköteles korú ukrán férfi él jelenleg az EU országaiban, valamint Norvégiában, Svájcban és Lichtensteinben. Szakértők azonban úgy vélik, hogy a 18 és 60 év közötti ukrán menekült férfiak száma megközelítheti az egymilliót.

Egy korábban nyilvánosságra hozott ukrán jelentés szerint a háború kezdete óta több mint 16 ezer hadköteles férfit akadályoztak meg abban, hogy elhagyja Ukrajnát, 7 ezer férfit pedig letartóztattak szökés gyanújával. Naponta átlagosan 30 férfi próbál elszökni Ukrajnából, hogy elkerülje a besorozást. 

Ukrajnában azt követően vált a sorozás kérdésköre az egyik legforróbb belpolitikai témává, hogy decemberben egy általános mozgósításról rendelkező törvényjavaslatot terjesztettek elő az ukrán nemzetgyűlés elé. A törvény betűje szerint a 18 és 25 év közöttiek számára három hónapos kiképzést írnak elő, 25 és 60 év között pedig szinte mindenkit érinthet a mozgósítás. A nőket is, akiket szintén katonai nyilvántartásba vesznek, nekik is kötelező lesz részt venniük a kiképzésen, majd pedig őket is behívhatják, akárcsak a férfiakat.

A törvénytervezet szerint legfeljebb 60 napja lesz az ukránoknak arra, hogy önként felkeressék a toborzóirodákat, és katonai nyilvántartásba vetessék magukat. Akik ezt elmulasztják, azokkal szemben szigorú szankciókat alkalmazhatnak. Letilthatják a bankkártyáikat, a SIM-kártyáikat, és megvonhatják a vezetői engedélyüket is. Katonakönyv nélkül tilos lenne továbbá ingatlant venni vagy eladni. Valamint, aki nem veteti magát katonai nyilvántartásba,  nem kaphat majd hitelt, és az állami szolgáltatásokat sem veheti igénybe.

A jogszabály szerint még a külföldön tartózkodó ukránok jogait is megvonnák, ha azok nem jelentkeznek szolgálatra. Nem kaphatnának útlevelet és konzuli segítséget sem.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a hadköteles korú ukrán férfiaknak maguktól vissza kellene térniük külföldről Ukrajnába, legalább azért, hogy adójukkal államuk gazdaságát és védelmét támogassák.

Erről az államfő csütörtökön beszélt Tallinnban, amikor Kaja Kallas észt miniszterelnökkel közösen nyilatkozott újságíróknak. Zelenszkijt arról kérdezték, hogy véleménye szerint Észtországnak át kell-e adnia Ukrajnának a hadköteles korú ukránokat mozgósítás céljából.

Zelenszkij azt válaszolta, hogy az orosz invázió kezdetén különböző nemű és korú emberek hagyták el Ukrajnát, mert senki sem tudta, mi következik, ezért ukrán állampolgárok elmenekültek, Ukrajna szomszédai pedig megnyitották határaikat. Később viszont szavai szerint a helyzet megváltozott, így legalább a férfiaknak vissza kellett volna már térniük.

„A háború elején visszafoglaltuk a megszállt területek ötven százalékát. Fiaink két éve harcolnak, miközben vannak olyanok, akik jogellenes lépték át a határt”

– idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál az elnököt. Kiemelte, hogy jelenleg egy ukrán katonára mindössze 6-8 adófizető állampolgár jut.

„Ha meg akarjuk menteni Ukrajnát, Európát, akkor mindannyiunknak meg kell értenünk: vagy állampolgárok vagyunk, akik a fronton vannak, vagy olyan polgárok vagyunk, akik dolgoznak és adót fizetnek. Mert nem lesz pénz a katonáinkra. Ha pedig nincs pénz, nem lesz katona, és nem lesz senki, aki megvédje Ukrajnát” – hangsúlyozta.

Zelenszkij felszólította Észtországot, hogy gyakoroljon nyomást az Európai Unió vezetőire, hogy gyorsítsák fel a beígért egymillió lőszer szállítását Ukrajnába. A Jevropejszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy a Reuters december eleji adatai szerint az Európai Unió tagállamai az ígért milliós tüzérségi lövedékből mindössze 480 ezret szállítottak le Ukrajnának.

Az UNIAN ukrán hírügynökség beszámolója szerint Alar Karis észt elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján – kérdésre válaszolva – Zelenszkij elvetette az azonnali tűzszünet lehetőségét, mondván, hogy abból csakis Oroszország húzna hasznot.

„Az ukrajnai csatatéren Ukrajna területén egy tűzszünet nem jelentené a háború végét, és nem vezetne politikai párbeszédhez az Oroszországi Föderációval, vagy bárki mással”

– hangsúlyozta.

Az ukrán elnök kifejezte meggyőződését, hogy az ukrán hadsereg erejét és képzettségét tekintve jelentősen hozzájárulna a NATO-tagállamok, különösen a kelet-európaiak védelméhez, ezért Ukrajna megérdemli, hogy meghívást kapjon a szövetségbe a július 9-11. közötti washingtoni csúcstalálkozón.

Az észt elnök szerint nem szabad Ukrajnát korlátozni abban, hogy a Nyugattól kapott fegyverekkel oroszországi területekre mérjen csapást.

„A támogatásunk mellett nem akadályozhatjuk meg, hogy az ukrán hadsereg az agresszor ország (Oroszország) területén lévő létesítményeket semmisítsen meg az orosz csapatok előrenyomulásának lassítása érdekében. Ezért nem szabad korlátozni az Ukrajnába szállított fegyverek használatát”

– szögezte le Karis.

Döbbenetes, eddig nem ismert számot mondott az ukrán hadsereg veszteségeiről a korábbi ukrán belügyminiszter. Jurij Lucenko egy televíziós interjúban arról beszélt, hogy Volodimir Zelenszkijnek nem szabad tovább becsapnia az ukrán népet, és be kell vallania, hogy ukrán oldalon mostanra elérte a félmilliót az elesett és súlyosan megsebesült katonák száma. A nyilatkozat sokkolta a háborúban álló ország közvéleményét, ugyanis a hivatalos kijevi tájékoztatás szerint ennek csupán a töredéke az ukrán hadsereg vesztesége. Közben félelem és pánik van a hamarosan életbe lépő új sorozási törvény miatt is.

Egy könnyeivel küzdő fiatalasszony nemrég az ukrán vezérkari főnökhöz intézett panaszt. Azt mondta, a férje a kárpátaljai Huszton tűnt el és nem tud vele kapcsolatba kerülni. A rendőrség azt mondta neki, hogy feltehetőleg Munkácsra, majd Rovnóba vitték kiképzésre a hadkiegészítők.

„A pici gyermekemmel Kárpátaljára utaztam, mert nincs kire hagynom. Amikor a férjem felől érdeklődtem, nem akartak beengedni a hadkiegészítő parancsnokságra. Azt mondták, hogy mindenkit Munkácsra küldenek, és semmilyen adatuk nincs azokról, akik náluk jártak. De még az ügyvédnek sem adják ki. Kérem, segítsenek megtalálni a férjemet” – mondta kétségbeesetten a nő.

Az országban egyre több katonai ellenőrző pontot állítanak fel, ahol a hadköteleseket akarják kiszűrni. Már arra is volt példa, hogy figyelmeztető lövéseket adtak le, ha valaki ellenkezett.

Máshol a civil autók útját állják el a toborzók, és nem engedik tovább a sofőrt. Megállítják a menetrend szerinti járatokat is, és magukkal viszik a 18 és 60 év közötti utasokat. Emellett folytatódtak a razziák az intézményekben is.

„Senki sem érti a helyzet súlyát. Január 10-e után már a a városokból sem tudunk majd kijönni. Csak Kijevben 150 ideiglenes ellenőrző pontot állítottak fel, Odesszában és a többi városban sem lesz kevesebb”

– mondta egy férfi.

Kijev január 10-ére ígérte ugyanis az új mozgósítási törvényt, aminek előzetesen bemutatott tervezete hatalmas vitákat váltott ki az ukrán társadalomban. A jogszabály az alapvető állampolgári jogoktól fosztaná meg azokat a férfiakat, akik nem jelennek meg a toborzóirodáknál. Az ellenzéki pártok már bejelentették, hogy nem fogják támogatni.

„Követeljük, hogy vegyék ki a tervezetből a bűnvádi felelősségre vonást. Ha valaki nem jelent meg a toborzóknál, ha nincs benne az online adatbázisban vagy ha nem jelentkezett időben katonaorvosi vizsgálatra. A módosító javaslatainkat mi is benyújtjuk” – mondta Julia Timosenko volt ukrán miniszterelnök.

Közben sokkoló bejelentést tett az ukrajnai háború áldozatainak számáról a volt ukrán belügyminiszter. Jurij Lucenko szerint eljött az őszinteség ideje, és Volodimir Zelenszkij elnöknek be kell ismernie, hogy

az elesett és súlyosan sebesült ukrán katonák száma mostanra elérte a félmillió főt.

„Be kell vallanod, hogy ha azt az ötszázezer főt, amiről beszélnek, elosztjuk az eltelt hónapokkal, akkor harmincezer katonát kapunk. Így nagyjából megérthetjük, hogy mi is zajlik a fronton. Ekkora az áldozatok és a súlyos sebesültek száma is. Meg kell mondanod az igazságot az embereknek!” – mondta a volt ukrán belügyminiszter.

Ukrajnában az áldozatok valós száma hadititoknak minősül. Volodimir Zelenszkij államfő viszont nemrég bejelentette: Kijev újabb 500 ezer embert kíván besorozni, ezért a mozgósítás idén is folytatódik.