kulcsár edina
Az amerikai elnököt befolyással való üzérkedéssel vádolják.
Az amerikai képviselőház szerdán szűk többséggel (221-212) megszavazta, hogy Joe Biden ellen alkotmányos vádeljárás (impeachment) induljon, melynek célja kideríteni, hogy ez elnök pontosan milyen mértékben érintett a fia, Hunter Biden sötét, főleg kínai és ukrán üzleti ügyeiben. Az elnök családja körül kirajzolódó korrupciós hálózat kapcsán már hónapok vizsgálódnak a különböző házbizottságok, a mostani döntés viszont erősebb jogköröket ad a képviselőknek a nyomozás lefolytatásához - írja a CNN.
A republikánusok egységesen támogatták, a demokraták pedig egységesen elutasították az alkotmányos vádeljárás megindításáról szóló határozatot. A döntés lehetővé teszi, hogy a képviselőház kikényszerítse az idézéseket és bizonyítékokat gyűjtsön arról, hogy az elnök milyen mértékben élt vissza hatalmával, hogy a fia korrupciógyanús üzleteit segítse.
- fogalmazott James Comer, a felügyeleti bizottság elnöke a képviselőházban a szavazás előtt.
A Fehér Ház eddig nem volt túl segítőkész a képviselőházi vizsgálóbizottságokkal kapcsolatban. Nem adtak át olyan dokumentumokat, mint például a Joe Biden és testvére, James közötti 240 ezer dolláros kölcsönszerződés, az 5 millió dolláros kenőpénz állítólagos elfogadásáról szóló bizonyítékok, vagy a Biden hanyag iratkezelésével kapcsolatos anyagok, és csupán egy töredékét bocsátották rendelkezésre a képviselők által látni kívánt emaileknek, amelyek sok mindenre fényt deríthetnének a szövevényes korrupciós ügyben.
A Demokrata Párt és az elnöki hivatal egy közös közleményben "hazug támadásnak" és "politikai akciónak" nevezte a vizsgálatot.
Az impeachment eljárás megindítására néhány órával azután került sor, hogy Hunter Biden az idézés ellenére nem jelent meg a képviselőházi bizottságok zárt ülésén, ahol tanúskodnia kellett volna. A távolmaradás miatt Hunter ellen a Kongresszus megsértése miatt eljárás indult.
Az elnök fia egy "önsajnáltató" sajtótájékoztatón jelentette be, hogy nem tesz eleget a jogszerű idézésnek, majd azt követelte, hogy a nyilvánosság bevonásával hallgassák ki. Ennek a lehetőségét azonban a republikánusok kategorikusan elutasították, mondván, a demokraták obstrukcióval lehetetlenítenék el az ügymenetet.
Az úgynevezett impeachment eljárás nagyban hasonlít egy bírósági tárgyalásra, mely során a Képviselőház vádat emel, a felsőház, azaz a Szenátus pedig lefolytatja a tárgyalást, és döntést hoz arról, hogy megalapozott-e a vád, tehát felelősségre kell-e vonni az elnököt. Az elnök elmozdításához a Szenátus kétharmadának, azaz legalább 67 szenátornak kell támogatnia az impeachmentet. Az ítélet ellen nincs fellebbezési lehetőség.
Az impeachmentről az amerikai alkotmány rendelkezik. Az Egyesült Államok alapító atyái azért foglalták törvénybe, hogy a mindenkori elnököt is felelősségre lehessen vonni, ha hazaárulást, vesztegetést, vagy “magasabb szintű bűncselekményt” követ el.
Ilyen eljárást eddig három elnökkel szemben kezdeményeztek a törvényhozók az amerikai történelem során: 1868-ban Andrew Johnsont, 1999-ben Bill Clintont, 2019-ben és 2021-ben pedig Donald Trumpot próbálták ilyen módon elmozdítani a hatalomból, minden esetben sikertelenül. Trump az egyetlen elnök, akivel szemben két alkalommal indult impeachment. (1974-ben Richard Nixon még a procedúra megindítása előtt lemondott.)