kulcsár edina
Létrehozva: 2023.12.29.
Módosítva: 2023.12.29.
Újabb korrupciós botrány Ukrajnában: most 40 millió dollár tűnt el
Miközben Brüsszel gyorsított eljárásban venné fel a tagállamok közé, addig Ukrajnában tombol a rendszerszintű korrupció.
Az ukrán hatóságok őrizetbe vették, majd előzetes letartóztatásba helyezték a védelmi minisztérium egyik magas rangú tisztviselőjét, akit 14 milliárd forintnak megfelelő ukrán hrivnya elsikkasztásával vádolnak - írja a CNN. Az ügyészség tájékoztatása szerint a meg nem nevezett tisztviselő egy brutálisan túlárazott szerződést kötött tüzérségi lövedékek beszerzésére, ami sosem teljesült, a pénz azonban szőrén szálán eltűnt.
Illarion Pavliuk, az ukrán védelmi minisztérium sajtó- és információs osztályának vezetője szerint a szerződésben megtörténtek a kifizetések, de a szállítások már nem. Elmondása szerint az ügyvédek már vizsgálják a szerződés felbontásának és a pénzeszközök visszaszerzésének lehetőségeit.
Az ukrán korrupcióellenes hivatal (NABU) tájékoztatója szerint a gyanúsított előnytelen szerződést kötött egy lőszerbeszerzésre, melyet egy exportcég bonyolított le 30 százalékkal magasabb áron, mintha az adásvétel közvetlenül a gyártóval zajlott volna le. Utóbbi esetben a szállítási idő is rövidebb lett volna. Ha a vádak beigazolódnak, a gyanúsított 15 évig terjedő börtönbüntetéssel számolhat.
A korrupciós botrány kirobbanása után a védelmi minisztérium több alkalmazottját azonnali hatállyal kirúgtak. Az ügyben esetlegesen még érintett alkalmazottakat poligráfos vizsgálatnak vetik alá – közölte a tárca sajtóosztása. A gyanúsított munkahelyén és lakóhelyén végzett házkutatások során korrupciós bizonyítékokat foglaltak le a hatóságok.
A történtek kapcsán fontos elmondani, hogy Olekszij Reznyikov korábbi védelmi minisztert nagyon hasonló korrupciós botrányok miatt menesztették szeptemberben. Rezsnyikov vezetésa alatt a tárca többek közt a katonák ellátmányát, kabátokat és a különböző lőszereket is túlárazva szerezte be.
Ukrajnában szinte minden hétre jut egy hasonló kaliberű korrupciós botrány, ami jól mutatja: a kormány határozott lépései ellenére továbbra is burjánzik a rendszerszintű korrupció az országban. Ezt igazolja továbbá annak a nemrégiben közzétett közvélemény-kutatásnak az eredménye is, miszerint 40 százalékról tavaly 64 százalékra emelkedett azoknak az ukránoknak az aránya, akik szerint a korrupció komoly problémát jelent. A felmérés apropóját az adta, hogy Voldomir Zelenszkij elnök széleskörű reformba kezdett, melynek következtében számos magas rangú ukrán vezetőt, többek közt Olekszij Reznyikov korábbi védelmi miniszter is lemondatták.
Az ukrajnai korrupció mértékével a nyugati vezetők is tisztában vannak. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság volt elnöke nemrég például azt mondta, hogy Ukrajna egy velejéig korrupt ország, így az elhamarkodott EU-tagság sem nekik, sem az uniónak nem válna hasznára.
„Bárki, akinek bármi köze is volt valaha Ukrajnához, az tudja, hogy ez egy olyan ország, amely a társadalom minden szintjén korrupt. Az erőfeszítések ellenére nem állnak készen az uniós csatlakozásra, hatalmas belső reformfolyamatokra van szükségük”
- fogalmazott a volt uniós elnök, aki leszögezte, hogy nem szabad hamis ígéretekkel ámítani az ukrán népet, mivel már így is nyakig ülnek a szenvedésben.
Azonnali hatállyal menesztették korábban az ukrán hírszerzés (Speciális Kommunikációs és Információvédelmi Szolgálat - SSSCIP) csúcsvezetőjét, miután a korrupcióellenes hatóságok 600 millió forintnak megfelelő összeg elsikkasztásával vádolták meg - jelentette több ukrán hírportál.
A Nemzeti Korrupcióellenes Iroda (NABU) tájékoztatása szerint Jurij Scsigol egy számítógépes szoftverekre kiírt közbeszerzéssel trükközött. A pályázatot megnyerő külföldi cégnek az SSSCIP állítólag 223 millió hrivnyát fizetett egy kibervédelmi programrét, a kormánynak viszont már egy 285 milliós számlát nyújtottak be ugyanerről vásárlásról. A 62 milliós különbözetet aztán Scsigol, valamint a hírszerzés több magas rangú tisztségviselője offshore cégeken keresztül tisztára mosta, majd külföldi bankszámlákra utalta.
Hétfő délutáni közleményében az SSSCIP azt állította, hogy a beszerzés „a jelenlegi jogszabályoknak megfelelően történt” , és a kormányhivatal beszerzési folyamatai pedig „összetettek”, „felkészülést és megértést” igényelnek.
Nem ez az első átrendeződés az ukrán biztonsági és különleges szervek vezetésében az utóbbi időben. Múlt hét pénteken vált ismertté, hogy menesztették Olekszandr Taraszovszkijt, az Ukrán Külföldi Hírszerző Szolgálat vezetőjének helyettesét. November 3-án Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Viktor Horenko, a különleges műveleti erők parancsnoka helyére Szerhij Lupancsukot nevezte ki.
Vasárnap Zelenszkij bejelentette, hogy menesztette az ukrán hadsereg egészségügyi erőinek parancsnokát. Tetyana Osztascsenko helyére Anatolij Kazmircsukot nevezte ki, aki korábban a kijevi Nemzeti Katonai Orvosi Klinikai Központot vezette.
A történtek kapcsán érdemes elmondani, hogy a kormány határozott lépései ellenére továbbra is burjánzik a rendszerszintű korrupció Ukrajnában. Ezt igazolja annak a nemrégiben közzétett közvélemény-kutatásnak az eredménye is, miszerint 40 százalékról tavaly 64 százalékra emelkedett azoknak az ukránoknak az aránya, akik szerint a korrupció komoly problémát jelent. A felmérés apropóját az adta, hogy Voldomir Zelenszkij elnök széleskörű reformba kezdett, melynek következtében számos magas rangú ukrán vezetőt, többek közt Olekszij Reznyikov korábbi védelmi miniszter is lemondatták.
Az ukrajnai korrupció mértékével a nyugati vezetők is tisztában vannak. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság volt elnöke nemrég például azt mondta, hogy Ukrajna egy velejéig korrupt ország, így az elhamarkodott EU-tagság sem nekik, sem az uniónak nem válna hasznára.
„Bárki, akinek bármi köze is volt valaha Ukrajnához, az tudja, hogy ez egy olyan ország, amely a társadalom minden szintjén korrupt. Az erőfeszítések ellenére nem állnak készen az uniós csatlakozásra, hatalmas belső reformfolyamatokra van szükségük”
- fogalmazott a volt uniós elnök, aki leszögezte, hogy nem szabad hamis ígéretekkel ámítani az ukrán népet, mivel már így is nyakig ülnek a szenvedésben.
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KIIS) legutóbbi felmérése szerint a háború mellett az alacsony jövedelem és a korrupció aggasztja leginkább az ukránokat – számolt be a The New Voice of Ukraine hírportál.
A válaszadók 63 százaléka nevezte meg első számú problémának a korrupciót, míg 46 százalékuk az alacsony jövedelmeket.
24 százalékuk elégedetlen a magas rezsiszámlákkal, míg 22 százalékuk szerint a háború okozta demográfiai válság állítja kihívás elé az országot. Mintegy húsz százalékuk emellett a magas munkanélküliséget is problémaként jelölte meg.
A válaszadók többsége úgy véli, hogy a korrupció ellen a 2014 után felállított korrupcióellenes szerveknek kell fellépniük. 43 százalékuk emellett az elnököt, valamint az elnöki hivatalt, illetve a rendőrséget, biztonsági szolgálatokat és az ügyészséget tartja a legalkalmasabbnak a korrupció elleni küzdelemre.
A felmérés eredményeiből az is kiderül, hogy az ukránok túlnyomó többsége szerint egyáltalán nem probléma, hogy az ország nem kapott konkrét tervet a NATO-csatlakozáshoz, valamint az sem, hogyha az uniós csatlakozási folyamat nem kezdődik meg időben, illetve nem hozza a várt eredményeket.
Az elmúlt hetekben Volodimir Zelenszkij népszerűsége is folyamatosan csökken, ennek pedig többek közt köze van ahhoz, hogy az ukrán elnöknek választási ígéretével ellentétben eddig nem sikerült hatékonyan felvenni a harcot az országot átszövő korrupció ellen.
Amennyiben a közeljövőben tartanák a választásokat, úgy Zelenszkij nem tudna az első fordulóban győzni, miközben fél éve még fölényes helyzetben volt
– írta az egyik legtöbb követővel rendelkező ukrán Telegram-csatorna nemrég. A Legitimnij szerint ennek több oka van és ide sorolható a magas szintű korrupció is, amelyről már a nyugati sajtóban is egyre több szó esik.
Zelenszkij nyáron több intézkedést is hozott a korrupció elleni harc jegyében, augusztusban például az összes regionális sorozóbizottság vezetőjét felmentették, mivel kenőpénzért segítettek elkerülni a hadkötelesek behívását. Ezt követően szeptemberben az ukrán elnök leváltotta korrupciós botrányokba keveredett védelmi miniszterét. A háború kirobbanása óta több száz esetben jelentették a különböző hatóságok, hogy a katonáknak szánt segélyszállítmányok egyáltalán nem jutottak el a frontra, valamint több esetben túlárazottan szereztek be hadfelszereléseket.
Az Ukrajnában tomboló korrupció kapcsán fontos elmondani, hogy a Politico hírportál épp a minap hozott nyilvánosságra egy Pentagon-jelentést a témában. A dokumentum szerint a Biden-kormányzat lépéseket tesz annak érdekében, hogy segítsen Kijevnek felszámolni a visszaéléseket és egyéb módon megreformálni egy sor ukrán ágazatot. A dokumentumban hangsúlyozzák, hogy a korrupció miatt a nyugati szövetségesek feladhatják Ukrajna harcát az orosz invázió ellen, és hogy Kijev nem halogathatja tovább a korrupcióellenes erőfeszítéseket.
Az Integrált országstratégia bizalmas változata körülbelül háromszor olyan hosszú, és sokkal több részletet tartalmaz az Egyesült Államok ukrajnai célkitűzéseiről, mint amit nyilvánosságra hoztak, a bankok privatizációjától kezdve az iskolák angol nyelvű oktatásának segítésén át a hadsereg NATO-protokollok elfogadására való ösztönzéséig.
A Politico információi szerint a Biden-adminisztráció nyomást akar gyakorolni Ukrajnára a korrupció visszaszorítása érdekében, például azért, mert amerikai segélyek is a korrupció áldozatául eshetnek. A Kijevnek nyújtott amerikai támogatások leépítése pedig több európai országot is arra késztethet, hogy kétszer is meggondolja az Ukrajna támogatásával kapcsolatos szerepét.
Az ukrán külügyminisztérium szóvivője nem válaszolt a megkeresésre, azonban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közelmúltban több magas rangú védelmi tisztviselőt is elbocsátott az állítólagos korrupció elleni fellépés során.
Az integrált országstratégia a külügyminisztérium terméke, amely az amerikai kormányzat más részei, köztük a védelmi minisztérium információira támaszkodik. Tartalmazza a célok listáját, az elérésükhöz szükséges határidőket és azokat a mérföldköveket, amelyeket az amerikai tisztviselők szeretnének elérni.
William Taylor, az Egyesült Államok korábbi ukrajnai nagykövete szerint sok egyszerű ukrán valószínűleg üdvözölni fogja a stratégiát, mert ők is belefáradtak az országukban uralkodó korrupcióba.
"Ez mindaddig rendben van, amíg nem áll az útjába annak a segítségnek, amit a háború megnyeréséhez nyújtunk nekik"
– mondta.
A dokumentum szerint az Ukrajnával kapcsolatos amerikai célkitűzések teljesítése magában foglalja az amerikai ígéretek teljesítését, amelyek szerint felszereléssel és kiképzéssel segítik az ukrán fegyveres erőket az orosz támadások kivédésében.
A bizalmas változat olyan amerikai célokat is leír, mint az ukrán nemzetbiztonsági apparátus elemeinek reformjában való segítségnyújtás, hogy lehetővé tegye a feladatok végrehajtásának decentralizált, kockázattűrő megközelítését és csökkentse a korrupció lehetőségeit.
Bár a NATO katonai szövetség nem áll közel ahhoz, hogy engedélyezze Ukrajna csatlakozását, az amerikai stratégia gyakran hivatkozik arra, hogy az ukrán hadsereget rá akarják venni a NATO-szabványok átvételére.
A bizalmas változatban felsorolt egyik remélt mérföldkő, hogy az ukrán védelmi minisztérium létrehozza a NATO szabványos doktrínájával és elveivel egyező professzionalizált altiszti és tiszthelyettesi állományt.
Mielőtt Moszkva tavaly februárban támadást indított volna Kijev ellen, Ukrajna folyamatosan ott szerepelt a világ legkorruptabb országainak toplistáján. A háború kirobbanása után azonban a nyugati sajtóorgánumok és befolyásos közszereplők varázsütésre a szabadság és a demokrácia bástyájaként kezdték el beállítani az országot. Az ukrajnai korrupció mértéke azonban továbbra is aggodalomra ad okot, és jelentősen akadályozhatja az ország európai uniós csatlakozási szándékát - mondta a Politiconak egy uniós diplomata.
Az Ukrajnában sorra kipattanó korrupciós botrányokban a regnáló elnök is érintett volt. Az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Szövetsége által 2021-ben megszerzett dokumentumok például azt mutatták, hogy Zelenszkij offshore cégeken keresztöl vásárolt luxusingatlanokat London központjában, közvetlenül azelőtt, hogy 2019-ben elnökké választották volna. Beiktatása elött pedig a cégekben lévő részesedését átadta egy gyerekkori barátjának.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
