origo.hu
kulcsár edina
Megszólalt a férfi akinek Magyar Péter a Dunába dobta a telefonját
POLITIK
Létrehozva: 2023.12.29.
Elkotyogták a németek: egy ritka nyersanyag miatt robbanhatott ki az ukrajnai háború
A kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk régiókban, azaz más nevén a Donbászban közel 500 ezer tonna lítium lehet a föld alatt, ennek megszerzése pedig egyértelműen előnyökkel járna Moszkva számára.
Elszólta magát az orosz-ukrán háború céljai kapcsán a német parlament titkosszolgálatokért felelős bizottságának elnökhelyettese. Roderich Kiesewetter, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) képviselője egy tévéinterjúban azt állította, hogy a lassan két éve tartó konfliktus nem kis részben a Kelet-Ukrajnában található gazdag lítiumforrások feletti ellenőrzésérért is folyik, amely az Európai Unió és az Egyesült Államok energiapolitikájához elengedhetetlenül szükséges lenne.
"Ez a háború gazdasági kérdés is: ha Ukrajna összeomlik, az utókövetési költségek sokkal nagyobbak lesznek, mint ha most sokkal erősebben lépnénk be. És ha Európa meg akarja valósítani az energiaátállást, akkor saját lítiumlelőhelyekre van szüksége. Európa legnagyobb lítiumlelőhelyei a Donyeck és Luhanszk régióban vannak. Ezért akarja őket Oroszország is, hogy függővé tegyen minket az energiaátállásban, tekintettel az elektromos motorokra. Tehát itt is teljesen más célok állnak a háttérben. És ezért van szükség a polgárok egységes erőfeszítésére, hogy a politikusainknak legyen hátterük, hogy többet tegyenek Ukrajnáért"
- fogalmazott Kiesewetter a német Tagesschau regionális közszolgálati hírcsatornának.
A modern kor olajának is nevezett lítium napjainkban a világ egyik legfontosabb nyersanyaga. A fémet elsősorban akkumulátorokban használják fel, melyek aztán elektromos autókba, okostelefonokba, laptopokba és számos más elektronikai eszközbe kerülnek.
A lítium legnagyobb problémája, hogy a kínálat jelenleg nem tudja kielégíteni a keresletet, így a fém ára az egekbe van. Egyes becslések szerint 2025-re 1,5 millió tonnára lesz belőle szükség, 2030-ra pedig 3 millió tonnára nőhet ez a mennyiség. 2021-ben azonban mindössze 540 ezer tonnát tudtak belőle előállítani a világon, tehát hét év alatt meg kellene hatszorozni a mennyiséget, ami lehetetlennek tűnik.
Tavaly már 343 millió dolláros piacot tudhatott magáénak a lítium, és ez még csak a kezdet: becslések szerint 2030-ra 584 millió dollárosra nőhet. A piacot jelenleg Ausztrália uralja, a termelés negyedét adva.
Szakértők szerint a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk régiókban, azaz más nevén a Donbászban közel 500 ezer tonna lítium lehet a föld alatt, ennek megszerzése pedig egyértelműen előnyökkel járna Moszkva számára. Ezzel kapcsolatban fontos elmondani, hogy Ukrajna a lítiumkészleteinek nagy részét elígérte az uniós piacra. Az Európai Unió és Kijev ugyanis még 2021 júliusában elindított egy általuk „nyersanyag-stratégiai partnerségnek” nevezett együttműködést, amely „segítené diverzifikálni, megerősíteni és biztosítani mindkét fél ellátását a kritikus nyersanyagokkal, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy elérjék a zöld és a digitális átmenet”.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
