tóth gabi
A fronton elesett nem hivatásos katonák miatt óriási munkaerőhiány alakult ki egyes szakmákban. Jobb híján nők töltik be az állásokat.
Egyre több nő dolgozik az ukrán szénbányákban, mivel a veszélyes munkakörben alkalmazott férfiak egy jelentős részét besorozták és a frontra vezényelték - írja a londoni székhelyű Reuters hírügynökség. A portál beszámolója szerint a nők alapvetően nem jókedvükből, hanem a megélhetési gondok, és más munkalehetőség hiánya miatt jelentkeznek bányásznak.
A bányákat is üzemeltető ukrán DTEK energiavállalat közlése szerint a háború kirobbanása óta háromezer embert soroztak be a munkásai közül. Az ő pótlásukra folyamatosan vesznek fel hölgyeket, és jelenleg 400 női munkavállaló dolgozik bányászként a cégnél. Ez korábban elképzelhetetlen volt Ukrajnában, mivel törvény írta elő, hogy a veszélyes munkaköröket csak és kizárólag férfiak tölthetik be. Ezt a jogszabályt azonban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a háború 2022-es kirobbanása után ideiglenesen hatályon kívül helyezte.
A Reuters beszélgetett néhány női munkással. Többen azzal indokolták a kemény fizikai munka elvállalását, hogy ezzel segítik azokat, akik a fronton a hazáért harcolnak. Ráadásul a fizetés is elég jó. Van, aki érdekesnek, ugyanakkor nehéznek tartja a bányászéletet, míg más szerint a túl súlyos tárgyak megemelésén kívül mindent ugyanúgy elvégeznek, mint a korábban ott dolgozó férfiak.
- fogalmazott a hírügynökségnek a 22 éves Krystyna, aki jelenleg technikusként dolgozik 470 méterrel a föld alatt.
Az ukrán szénipar Európa egyik legnagyobbja, bár az oroszok 2014-ben, majd 2022–2023-ban is bányákat foglaltak el és sajátítottak ki. A női bányászokra várhatóan még sokáig szükség lesz az országban, ugyanis Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrég kijelentette: a békére egyhamar nincs esély.
Az orosz-ukrán háború miatt az ukrajnai nők több férfi dominálta szakmában is megjelentek, nem utolsósorban a hadsereg berkeiben. Ott ráadásul a kormány intézkedései miatt várhatóan egyre többen is lesznek. A szolgálatra jelentkező nőket automatikusan sorkatonaságba, míg az egészségügyben és más, meghatározott szakmákban dolgozókat már akaratuk ellenére is katonai nyilvántartásba vehetik.
2023 októberében több mint 62 ezer nő tartozott az ukrán fegyveres erőkhöz, ez – a Katonai Médiaközpont adatai szerint – a katonák összlétszámának 7,3 százalékát jelenti. 43 479 nő a katonanők közé tartozik, akik a teljes katonai állomány 5,3 százalékát jelentik. Összehasonlításképpen: 2014-ben a fegyveres erőkben a nők száma összesen 49 926 fő volt, ebből 16 557 fő volt katonanő.
Több mint 40 ezer nő szolgál az ukrán hadseregben – közölte hétfőn a kijevi védelmi minisztérium.
A tárca tájékoztatása szerint ez valamivel több mint öt százaléka a hadsereg teljes állományának. A 40 ezer női katonából mintegy ötezren közvetlenül harci bevetésen vannak.
A minisztérium szerint a harci bevetésen részt vett státuszt eddig több mint 13 400 nő szerezte meg. A kijevi tárca közlése kitér arra is, hogy a katonanők 41 százalékának kiskorú gyerekei vannak, és közülük több mint 2500-an egyedül nevelik gyermeküket vagy többet is.
2014-ben valamivel több mint 16 500 nő szolgált az ukrán fegyveres erőknél. A kijevi vezetés időközben a nőkre vonatkozó minden korlátozást feloldott a hadseregben.
Több százezer ukrán fiatal menekült már el, hogy elkerülje a kényszersorozást, gyakorlatilag a biztos halált. Abban, az egyébként közismerten korrupt Ukrajnában, amely az úgymond hősiességet tette legfontosabb erényévé, a mozgósítást megtagadók témája természetesen tabunak számít. A nyugat-európai médiumokban egy sort alig lehet olvasni a sorozókat lefizető, vagy a magukat megcsonkító fiatalokról, vagy üregekben, esetleg erdőkben hónapokig bujkáló férfiakról. Ők azok, akik egyszerűen élni akarnak, nem akarják, hogy erőszakkal besorozzák őket. A harctéren egyébként egy ukrán katona átlagosan négy óra alatt hal meg.
HOGY ELKERÜLJÉK A BESOROZÁST, VANNAK, AKIK ELMENEKÜLNEK AZ ORSZÁGBÓL- bár a törvény szerint 18 és 60 év közötti férfi nem hagyhatja el Ukrajnát. Ez a szabály azonban csak elméletben él, a gyakorlatban sokan menekültek el Ukrajnából a besorozás elkerülése céljából.
Háromezerre teszik a kényszersorozást végző brigádok számát Ukrajnában. Ezeknek a csoportoknak elsődleges feladata, hogy összeszedje azokat a katonakorú férfiakat országszerte, akik még nem ragadtak fegyvert és akaratuk ellenére kivigyék a harcmezőre.
A köztévén bemutatott riportból kiderült, hogy a sokszor az utcán sétáló férfiaknak esélye sincs arra, hogy több, megtermett katonából álló brigáddal szembeszálljon és ne vigyék el. Nem egyszer fordul elő, hogy erőszakkal rángatnak el egy embert.
Az ukrán brigádok sokszor a konditermekbe is bemennek, hogy megnézzék, kik azok, akiket ki lehetne vinni a frontra. Kijevben volt, hogy egy ételfutárt leptek meg egy cédulával, rajta a behívó részleteivel. Felvételek jelentek meg arról is, ahogy a Kijev melletti Brovariban a helyi toborzóiroda vezetője minden férfinak behívót ad a helyi önkormányzat ülésén. Először a kerület polgármestere kap cédulát, aztán a képviselők is, akik nagyon meglepődnek, de kénytelenek átvenni a mozgósításról szóló parancsot.
A The Washington Post szerint a harcedzett katonák hiánya nemcsak a frontvonalon, hanem még Kijevben is aggodalmakat gerjesztett. Sokan attól tartanak, hogy mire a Nyugattól megérkeznek azok a modern harci eszközök, amelyekkel visszafoglalhatnák az ország megszállt területeit, addigra nem maradnak olyan egységek, amelyek képesek lennének végrehajtani az ellentámadást.