Óriási migránskaraván indult meg az Egyesült Államok felé

Minden eddiginél nagyobb migránskaraván indult meg Mexikó déli részéről az Egyesült Államok irányában - írja a Reuters hírügynökség. A portál beszámolója szerint a csoport hétfőn kelt útra a guatemalai határhoz közeli Tapachula városából, hogy gyalog tegye meg a több ezer kilométeres utat az amerikai-mexikói határig. A szervezők szerint a karaván ötezer emberből áll, a helyi rendőrség közlése szerint viszont nagyjából négyezer migráns indulhatott meg.

A végeláthatatlan, tömött sorokból álló migránskaraván főként Hondurasból, Venezuelából, Haitiból, Kubából, El Salvadorból és Guatemalából érkező bevándorlókból áll. A mentőautók és a polgári védelem által kísért hatalmas tömeg a tengerparti autópályán kezdte meg a menetelését, ami teljesen megbénított a forgalmas útszakaszt.

Sajtóbeszámolók szerint a karaván tagjai már hónapok óta mexikói-guetamalai határon tartózkodtak arra várva, hogy megkapják a mexikói hatóságoktól az átutazáshoz szükséges engedélyt. Mivel azonban nem történt semmi, úgy döntöttek, hogy a nyilvánvaló veszélyek ellenére gyalog teszik meg a több ezer kilométeres utat az Egyesült Államokig.

- fogalmazott egy hondurasi migráns, aki azt reméli, hogy Joe Biden elnök kormánya lehetővé teszi számára, hogy letelepedjen Amerikában.

A dél- és közép-amerikából érkező migránsok áradata egyre nagyobb gondot okoz Mexikóban. Hogy átfogó megoldásokat keressen a kialakult válságra, Andrés Obrador mexikói elnök október 22-én migrációs csúcstalálkozót szervezett 10 latin-amerikai és karibi ország részvételével. Az itt megjelent állam- és kormányfők szerint a válság részben a Venezuela és Kuba ellen bevezetett amerikai gazdasági szankciók tehetők felelőssé.

Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államokban is történelmi csúcson az illegális migráció. Az amerikai Bevándorlási és Vámhatóság (ICE) adatai szerint szeptemberben 270 ezer, a 2023-as pénzügyi évben pedig eddig összesen 2,5 millió migránst fogtak el a déli határon. A nyíltan bevándorláspárti Joe Biden hivatalba lépése óta pedig már több mint 9,6 millió migráns érkezett az Egyesült Államokba.

A fokozódó migrációs nyomás ráadásul már a déli határtól távol eső városokat is megterheli. Csak New Yorkba az utóbbi hónapokban több mint 120 ezer migráns érkezett, akiknek az ellátása lassan kibírhatatlan terhet ró Amerika legnagyobb városának önkormányzatára.

- jelentette ki a városi közgyűlés egy októberi ülésén az amerikai metropolisz demokrata párti polgármestere. Eric Adams szerint a város szociális ellátórendszere bármelyik pillanatban összeomolhat, ami mind a 9 millió lakosra hatással lesz, mivel az alapvető önkormányzati szolgáltatások is leállhatnak.

Joe Biden amerikai elnök kormánya október elején bejelentette, hogy az illegális migránsok feltartóztatása érdekében határfalat épít Texas állam Mexikóval közös határa - írja a BBC. Az adminisztráció döntése homlokegyenest szembe megy az elnök eddig politikájával, hiszen Biden korábban többször is megígérte, hogy egyetlen centiméternyi falat sem fog építeni a mexikói határra, mondván, a fizikai határzár nem jelent megoldást a migrációs válságra. Arról nem is beszélve, hogy az érintett szakaszon Donald Trump korábbi elnök 2019-ben már megkezdte egy határfal építését, de az erre vonatkozó szerződéseket Joe Biden felmondta a két és fél évvel ezelőtti beiktatása után.

Az amerikai Belbiztonsági Minisztérium (DHS) bejelentése szerint első körben a Texas államban található Starr megye Mexikóval közös határára építenek falat egy 32 kilométeres szakaszon. Ebben a szaktorban idén eddig 245 ezer illegális beutazást regisztráltak, ezért kezdik itt a munkálatokat - olvasható a tárca közleményében.

Alejandro Mayorkas belbiztonsági miniszter azt mondta a döntés kapcsán, hogy "akut és azonnali szükség" van arra, hogy határfalat építsenek Dél-Texasban, ahol elképesztő mértékben megnőtt az illegális határsértések száma.

Hogy lehetővé tegye a határfal építést, a szövetségi kormány 23 környezetvédelmi törvényt, köztük a tiszta levegőről, a biztonságos ivóvízről, és a veszélyeztetett fajokról szóló törvényt ideiglenesen hatályon kívül helyezett. Ezeket a szabályokat még Joe Biden vezette be a beiktatása utáni napokat, mondván, a határfal káros hatással van a környezetre.

A falépítésről szóló döntés republikánus és demokrata körökben is hatalmas politikai vitát robbantott ki, hiszen Joe Biden korábban a határzár minden formáját hevesen ellenezte. Első hivatali munkanapján például visszavonta a mexikói határra tervezett fal költségvetési forrásait, leszögezve, hogy „az adófizetők egyetlen dollárját” sem költik többé rá. A demokrata politikus már kampányában sem csinált titkot belőle, hogy ha megválasztják, leállítja az építkezéseket.

Joe Biden korábban azt mondta, hogy a Trump-kormányzat alatt történt falépítés "csak egy példa arra, hogy az előző adminisztráció nem tudta biztonságosan, rendezetten és humánusan kezelni a migrációt".

Donald Trump, akinek az elnöki ciklusa alatt mintegy 450 mérföldnyi új határfalat építettek, azt mondta, hogy a Biden-kormányzat döntése egyértelmű beismerése annak, hogy bevándorláspolitikájuk megbukott.

Számos kutatás kimutatta, hogy a Biden-kormány idején csúcsosodott ki az amerikai migrációs válság az ország déli határánál.. Az amerikai Vám- és Határvédelmi Ügynökség (CBP) adatai szerint ebben a pénzügyi évben eddig több mint 2,8 millió, 2022-ben pedig mint 2,7 millió illegális bevándorlót fogtak el a mexikói határon.

Az elmúlt hetekben a napi 8 - 10 ezret is meghaladta a közép- és dél-amerikai migránsok száma a mexikói–amerikai határon. A bevándorlók a nap huszonnégy órájában folyamatos nyomást gyakorolnak az amerikai határőrségre, ami a teljesítőképessége határán működik.

Míg eddig csak a déli, republikánus vezetésű államokban okozott gondot az évi több százezer migráns érkezése, mára már több demokrata vezetésű nagyvárost is érint a tömeges bevándorlás problémája. New Yorkban a legvészesebb a helyzet, ahová 2022 óta összesen 110 ezer migráns érkezett. De hasonlóan rossz a helyzet Chicagóban és Bostonban is. Mindhárom nagyváros vezetése több száz millió dollárt költött már a migránsok elhelyezésére. Az érkezőket, szállodákban, templomokban, iskolákban, parkokban és rendőrkapitányságokon helyezik el, de ez sem elég, újabb és újabb helyekre lenne szükség.

Az Egyesült Államok legnépesebb városában közel másfél éve jelentenek komoly kihívást az oda érkező illegális bevándorlók. New York már tavaly október elején szükségállapotot hirdetett, és fenntarthatatlannak nevezte az illegális migráició okozta helyeztet. A legnagyobb gondot a bevándorlók elhelyezése jelenti, ugyanis a város által fenntartott befogadóközpontok már rég megteltek, így hoteleket bérelnek közpénzen a migránsoknak. 

A városvezetés egy korábbi becslése szerint a migránsokra fordított közpénz jövő év közepére a 4,2 milliárd dollárt is meghaladhatja. Ezt viszont New York csak úgy engedheti meg magának, ha olyan közszolgáltatásokon spórol, mint például az időseknek járó étkezés, illetve a könyvtárak nyitvatartási ideje.

Hogy enyhítsék a migrációs nyomást, a városvezetés nemrég elkezdett angol és spanyol nyelven elérhető szórólapokat osztogatni a még nem New Yorkban tartózkodó migránsoknak, arra kérve őket, hogy a magas megélhetési költségekre, a lakáshiányra és a feszített állami forrásokra való tekintettel ne utazzanak a menedékjog hatálya alá tartozó területre, inkább válasszanak egy másik úti célt maguknak.