Tízmilliárd forintnak megfelelő összeget sikkasztott el a volt ukrán miniszterhelyettes

Az ukrán korrupcióellenes ügynökség (NABU) emberei őrizetbe vették Vjacseszlav Sapovalov korábbi védelmi miniszterhelyettest, akit egymilliárd hrivnya (10 milliárd forint) elsikkasztásával gyanúsítanak - jelentette a helyi sajtó. A hatóságok szerint Sapovalov - aki 2021 és 2023 között dolgozott a védelmi tárcánál, ahol a fegyveres erők logisztikai támogatásáért felelt - a katonák ellátmányával trükközhetett több magas beosztású társával közösen.

Vjacseszlav Sapovalov legutóbb idén januárban került a helyi média érdeklődésének homlokterébe, miután nyilvánosságra került, hogy a védelmi minisztérium túlzó áron vásárolt ellátmányt a hadsereg számára. A botrány következtében Sapovalov lemondott, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig személyi cseréket hajtott végre a tárca felső vezetésében.

A most megjelent sajtóbeszámolók szerint Sapovalov volt az egyik szellemi atyja az év elején kipattant "kabátbeszerzési" sikkasztásnak. A védelmi tárca még 2022 őszén írt alá szerződést egy török céggel, amely téli ruházat leszállítását vállalta, majd tavaly október és december között 233 ezer kabátot importált Ukrajnába 20 millió dollár értékben. A probléma ott kezdődött, hogy a kabátok darabja 29 dollárba került, amikor elhagyta Törökországot, de mire megérkezett a rendeltetési helyére, az egységára a háromszorosára, 89 dollárra nőtt. Arról nem is beszélve, hogy kabátok helyett végül nyári zakók kerültek leszállításra.

A botrány kirobbanása után Sapovalov azzal védekezett, hogy nem történt visszaélés a ruházat beszerzésekor. Úgy fogalmazott, hogy kabátok minősége és költsége teljesen elfogadható, és a hadsereg részéről sem volt panasz rájuk.

Az év elején ráadásul az is hatalmas botrány váltott ki a védelmi minisztérium háza táján, hogy a katonáknak szánt ellátmány brutálisan túlárazva, a kiskereskedelmi áraknál akár háromszor magasabb áron vásárolta meg a minisztérium a beszállítóktól. Azt a tojást például, ami az üzletben 7 hrivnyáért volt kapható, a minisztérium 17 hrivnyáért szerezte be, de problémákat tártak fel a generátorok és a golyóálló mellények vásárlásánál is.

A történtek kapcsán érdemes elmondani, hogy a kormány határozott lépései ellenére továbbra is burjánzik a rendszerszintű korrupció Ukrajnában. Ezt igazolja annak a nemrégiben közzétett közvélemény-kutatásnak az eredménye is, miszerint 40 százalékról tavaly 64 százalékra emelkedett azoknak az ukránoknak a száma, akik szerint a korrupció komoly problémát jelent. A felmérés apropóját az adta, hogy Voldomir Zelenszkij elnök széleskörű reformba kezdett, melynek következtében számos magas rangú ukrán vezetőt, többek közt Olekszij Reznyikov korábbi védelmi miniszter is lemondatták.

Az ukrajnai korrupció mértékével a nyugati vezetők is tisztában vannak. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság volt elnöke nemrég például azt mondta, hogy Ukrajna egy velejéig korrupt ország, így az elhamarkodott EU-tagság sem nekik, sem az uniónak nem válna hasznára.

- fogalmazott a volt uniós elnök, aki leszögezte, hogy nem szabad hamis ígéretekkel ámítani az ukrán népet, mivel már így is nyakig ülnek a szenvedésben. 

Az Ukrajnában tomboló korrupció kapcsán fontos elmondani, hogy a Politico hírportál nemrég hozott nyilvánosságra egy Pentagon-jelentést a témában. A dokumentum szerint a Biden-kormányzat lépéseket tesz annak érdekében, hogy segítsen Kijevnek felszámolni a visszaéléseket és egyéb módon megreformálni egy sor ukrán ágazatot. A dokumentumban hangsúlyozzák, hogy a korrupció miatt a nyugati szövetségesek feladhatják Ukrajna harcát az orosz invázió ellen, és hogy Kijev nem halogathatja tovább a korrupcióellenes erőfeszítéseket.

Az Integrált országstratégia bizalmas változata körülbelül háromszor olyan hosszú, és sokkal több részletet tartalmaz az Egyesült Államok ukrajnai célkitűzéseiről, mint amit nyilvánosságra hoztak, a bankok privatizációjától kezdve az iskolák angol nyelvű oktatásának segítésén át a hadsereg NATO-protokollok elfogadására való ösztönzéséig. 

A Politico információi szerint a Biden-adminisztráció nyomást akar gyakorolni Ukrajnára a korrupció visszaszorítása érdekében, például azért, mert amerikai segélyek is a korrupció áldozatául eshetnek. A Kijevnek nyújtott amerikai támogatások leépítése pedig több európai országot is arra késztethet, hogy kétszer is meggondolja az Ukrajna támogatásával kapcsolatos szerepét.

Az ukrán külügyminisztérium szóvivője nem válaszolt a megkeresésre, azonban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közelmúltban több magas rangú védelmi tisztviselőt is elbocsátott az állítólagos korrupció elleni fellépés során.

Az integrált országstratégia a külügyminisztérium terméke, amely az amerikai kormányzat más részei, köztük a védelmi minisztérium információira támaszkodik. Tartalmazza a célok listáját, az elérésükhöz szükséges határidőket és azokat a mérföldköveket, amelyeket az amerikai tisztviselők szeretnének elérni.

William Taylor, az Egyesült Államok korábbi ukrajnai nagykövete szerint sok egyszerű ukrán valószínűleg üdvözölni fogja a stratégiát, mert ők is belefáradtak az országukban uralkodó korrupcióba.

– mondta.

A dokumentum szerint az Ukrajnával kapcsolatos amerikai célkitűzések teljesítése magában foglalja az amerikai ígéretek teljesítését, amelyek szerint felszereléssel és kiképzéssel segítik az ukrán fegyveres erőket az orosz támadások kivédésében.

A bizalmas változat olyan amerikai célokat is leír, mint az ukrán nemzetbiztonsági apparátus elemeinek reformjában való segítségnyújtás, hogy lehetővé tegye a feladatok végrehajtásának decentralizált, kockázattűrő megközelítését és csökkentse a korrupció lehetőségeit.

Bár a NATO katonai szövetség nem áll közel ahhoz, hogy engedélyezze Ukrajna csatlakozását, az amerikai stratégia gyakran hivatkozik arra, hogy az ukrán hadsereget rá akarják venni a NATO-szabványok átvételére.

A bizalmas változatban felsorolt egyik remélt mérföldkő, hogy az ukrán védelmi minisztérium létrehozza a NATO szabványos doktrínájával és elveivel egyező professzionalizált altiszti és tiszthelyettesi állományt.

Mielőtt Moszkva tavaly februárban támadást indított volna Kijev ellen, Ukrajna folyamatosan ott szerepelt a világ legkorruptabb országainak toplistáján. A háború kirobbanása után azonban a nyugati sajtóorgánumok és befolyásos közszereplők varázsütésre a szabadság és a demokrácia bástyájaként kezdték el beállítani az országot. Az ukrajnai korrupció mértéke azonban továbbra is aggodalomra ad okot, és jelentősen akadályozhatja az ország európai uniós csatlakozási szándékát - mondta a Politiconak egy uniós diplomata.

Az Ukrajnában sorra kipattanó korrupciós botrányokban a regnáló elnök is érintett volt. Az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Szövetsége által 2021-ben megszerzett dokumentumok például azt mutatták, hogy Zelenszkij offshore cégeken keresztöl vásárolt luxusingatlanokat London központjában, közvetlenül azelőtt, hogy 2019-ben elnökké választották volna. Beiktatása elött pedig a cégekben lévő részesedését átadta egy gyerekkori barátjának.