Iszlamista fenyegetések miatt rendőri védelmet kapott egy olasz EP-képviselő

Rendőri védelmet kapott Silvia Sardone olasz európai parlamenti képviselő, miután több tucat halálos fenyegetést kapott iszlamista szélsőségesektől az elmúlt időszakban - írja az Il Giornale napilap online kiadása. Az olasz belügyminisztérium tájékoztatása szerint a védelem határozatlan ideig szól, és a politikus közvetlen családtagjaira is érvényes.

Egy napokban megjelent lapinterjúban Sardone arról beszélt, hogy az izraeli konfliktus kiéleződése óta többen is lefejezéssel, felgyújtással, kínzással és nemi erőszakkal fenyegették meg a közösségi médiában. A politikus szerint ennek egyetlen oka, hogy évek óta következetesen elutasítja az illegális migrációt, és számtalan alkalommal felszólalt már Európa iszlamizációja ellen. 

- fogalmazott Sardona, az Északi Liga párt képviselője. Elmondása szerint korábban is kapott már halálos fenyegetéseket, most azonban az óvódás korú gyermekeit is megfenyegették, ezért döntött úgy, hogy a belügyminisztériumhoz fordul. A politikus elárulta, hogy 2021 óta 6 kollektív feljelentést tett a mostanihoz hasonló fenyegetések miatt.

Sardone beszámolója szerint több fenyegetés is külföldi személy profiljáról érkezett. A nő ugyanakkor kijelentette, hogy nem fog megfutamodni az üzenetek miatt, továbbra is kiáll a választói mellett. 

- mondta az EP-képviselő, aki leszögezte, hogy nem fél, és nem áll szándékában öncezúrát gyakorolni.

Olaszországban egyébként már 28 ezer olyan objektum van, amely kiemelt rendőri védelmet kapott az izreali konfliktus kiéleződése óta. Többek közt zsinagógák és zsidó iskolák, repterek, pályaudvarok, állami intézmények, nagykövetségek és a kereszténység kiemelt szimbólumai. A belügyminisztérium közlése szerint csak Rómában négyezer helyszínen szigorították meg a készültséget, közöttük négyszáz helyen a legmagasabb szintű védelmet biztosítják. Hasonló készültség lépett életbe Milánóban, Nápolyban és más nagyobb városokban. 

A Vatikánvároshoz vezető római utcákon megsokszorozták a fegyveres katonák száma. A pápai államot övező területen a 2015-ös párizsi terrorista merényletsorozat után az olasz fegyveres erők biztonsági pontokat hoztak létre. Gépfegyveres katonák állnak a Szent Péter térre vezető sugárúton és a tér körüli kisebb utcákban, valamint páncélozott járművek is láthatók.

A nyugati civilizáció, valamint az általa kivívott jogok, biztonság, béke és szabadság mellett hirdetett meg demonstrációt Milánóba, november 4-re Matteo Salvini, a Liga jobboldali párt vezetője pénteken.

A Salvini közösségi oldalain közölt hivatalos bejelentés szerint a megmozdulás a szabadság és demokrácia jelentőségét kívánja hangsúlyozni, valamint a terrorizmus, az antiszemitizmus és a fanatikus iszlámizmus elleni küzdelem fontosságát „Nem képezhetik vita tárgyát azok a vívmányok és alapvető jogok, amelyek a Nyugat értékeinek számítanak” – írta Matteo Salvini. Hangoztatta, a jelenlegi súlyos nemzetközi politikai helyzetben Olaszországnak kötelessége hangsúlyozni, hogy a demokratikus és szabad államokhoz tartozik.

A Liga vezetője kifejtette, a demonstráció békés lesz, és mindenki előtt nyitott.

A demonstrációval kapcsolatos interjúban Matteo Salvini azt mondta, a Liga és támogatói nem nézhetik tétlenül, hogy fél Olaszországban és fél Európában iszlamista, a Hamász terrorista szervezetét éltető tüntetések zajlanak, melyeknek résztvevői összecsapnak a rendőrökkel, miközben múzeumokat, templomokat, zsinagógákat kell lezárni, mivel támadások célpontjaivá váltak. A november 4-i megmozdulás nem valaki ellen szól, hanem az általunk megszerzett szabadság és biztonság védelmében – mondta a Liga vezetője.

Matteo Salvini kedden utalt először a megmozdulás lehetőségére, azt követően, hogy Milánóban két egyiptomi férfit terrorizmus vádjával őrizetbe vettek. Azzal egy időben kiderült, hogy a Brüsszelben két svéd férfit megölő tunéziai terrorista Lampedusa szigetén lépett be illegális migránsként Európába.

A meghirdetett utcai megmozdulást a szövetséges Olasz Testvérek (FdI) és a Hajrá Olaszország (FI) párt politikusai fenntartással fogadták. Guido Crosetto védelmi miniszter nemzetbiztonsági veszélyre figyelmeztette Salvinit, aki azonban a mostani bejelentéssel megerősítette, hogy a Liga megtartja a demonstrációt.

A Boszniát is érintő balkáni útvonal kiemelt figyelmet igényel a radikalizálódott iszlamista személyek és csoportok jelenléte miatt – hangoztatta Matteo Piantedosi olasz belügyminiszter a Szlovéniával közös határátkelőhelyek ellenőrzésének szombati visszaállítása előtt.

A balkáni útvonalon kevesebben érkeznek, mint a tengeren, de a terrorveszély a szárazföldi migrációs folyosón magasabbnak számít – közölte a miniszter

Matteo Piantedosi a RAI olasz közmédia leghallgatottabb rádiócsatornájának adott interjúban pénteken elmondta, hogy a Földközi-tengeren keresztül a dél-olaszországi partokra érkezőket könnyebben tudják ellenőrizni,

a hatóságok az esetek többségében követik a csónakokat, a partra szálló embereket központokba szállítják, ahol azonosítják őket, és adataikat összevetik az adatbázisok információival.

„A balkáni útvonal teljesen más: szárazföldi mozgásról van szó, amely ráadásul Bosznián is keresztül halad, utóbbi pedig számos elemző szerint olyan személyek és csoportok kamrája, amelyek valamilyen módon kapcsolatban állnak a radikalizálódott iszlámmal” – mondta a belügyminiszter.

Hozzátette: a titkosszolgálatok több vészjelzést továbbítanak a balkáni migrációs útvonal irányából, mint a Földközi-tenger felől, a balkáni útvonalon „magányos farkasok és jelentős mennyiségű fegyver mozog”.

A római miniszterelnöki hivatal szerdán közölte, hogy szombattól helyreállítja az ellenőrzést a szlovén határon a Hamász október 7-i izraeli terrortámadása, valamint a Franciaországban és Brüsszelben elkövetett merényletek nyomán. Az ellenőrzést tíz napra vezetik be újra, utána meghosszabbíthatják akár hat hónap időtartamra.

Róma adatai szerint év eleje óta több mint 16 ezer illegális bevándorló érkezett a balkáni útvonalon Olaszországba. Több mint felük afgán állampolgár volt, 25 százalékuk pakisztáni, a többiek Bangladesből, Indiából, Törökországból, Nepálból, Burundiból, Irakból és Iránból érkeztek.

Csupán 32 százalékuk adott be nemzetközi védelem iránti kérelmet, a többiek tovább mentek más országok felé.

Antonio Tajani külügyminiszter a Quotidiano Nazionale kiadói csoportnak azt mondta, jelenleg nem számolnak esetleges terrortámadással olasz területen. „Nem szabad az ördögöt a falra festeni, de nem is szabad alábecsülni a veszélyt. Tudjuk, hogy a nyugat-balkáni térség magas szintű biztonsági veszélyt hordoz magában, ezért függesztettük fel a schengeni mozgásszabadságot” – jelentette ki.

A Szlovéniával határos Friuli-Venezia Giulia tartomány kormányzója, Massimiliano Fedriga a jelenlegi nemzetközi feszültség helyzetben szükségesnek nevezte a határellenőrzést, de reményét fejezte ki, hogy minél rövidebb ideig marad hatályban.