Elárasztották az illegális bevándorlók a Kanári-szigeteket

Elképesztő mértékben megnőtt a migrációs nyomás a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigeteken: az elmúlt héten már nagyjából napi ezer illegális bevándorló érkezett lélekvesztő hajókon a turisták körében is népszerű szigetcsoportra. A legtöbb migráns a krízisben leginkább érintett El Hierro szigetre érkezett, ráadásul volt egy olyan csónak, amin 320-an utaztak. Ez történelmi rekordnak számít, a hatóságok soha nem láttak még ilyen zsúfolt hajót kikötni Spanyolországban.

A spanyol belügyminisztérium a hét elején közétett jelentése szerint idén eddig 23 500-an jutottak el Afrika felől illegálisan a Kanári-szigetekre, 79 százalékkal többen mint tavaly január eleje és október közepe között. A migránsok főként Marokkóból, Nyugat-Szaharából – hivatalos nevén Szaharai Arab Demokratikus Köztársaságból –, Mauritániából, Szenegálból és Gambiából indulnak el a Kanári-szigetekre.

- mondta már október elején az El Hierro-i tanács alelnöke, aki azonnali segítséget kért a madridi kormánytól.

A válsághelyzet miatt José Luis Escrivá migrációügyi miniszter személyesen látogatott el a szigetcsoport legkisebb tagjára, amelynek befogadórendszere hetekkel ezelőtt összeomlott, miután annyi afrikai állampolgár kötött ki ott, amennyit történelmük során még egyszer sem láttak. Escrivá közölte, hogy a mindössze 11 ezres lélekszámú sziget mostantól kiemelt figyelmet kap, és kilencmillió eurót már el is különítettek neki magasabb színvonalú és kapacitású befogadólétesítmények felépítésére, hogy többé ne kerüljenek a mostanihoz hasonló helyzetbe.

Escrivá a pénzügyi segítség mellett együttműködésre kérte a többi spanyol autonóm közösséget. Véleménye szerint nagyobb szolidaritást kellene vállalniuk a Kanári-szigetekkel, és át kellene venniük tőlük az odaérkezett afrikai kiskorúak nagy részét. 

Az egyre súlyosabb migrációs nyomás miatt az ügyvivő központi kormány közben bejelentette, hogy tetemes összeget, 50 millió eurót ad a Kanári-szigeteknek az illegális bevándorlók ellátására. Ez átszomolva körülbelül 20 milliárd forintnak felel meg. Ebből a pénzből a regionális kormány új befogadóállomásokat építhet fel, ételt, mobil mosdókat és ágyakat vehet, illetve a tervek szerint fedezni tudják belőle a náluk lévő több ezer kísérő nélküli menekült gyermek ellátását is.

Közben a kanári-szigeteki rendőrséget már nem csak az illegális bevándorlók magas létszáma, hanem az egészségi állapotuk is aggasztja. Tájékoztatásuk szerint több migránson is a tuberkulózis tüneteit fedezték fel, és kórházba kellett őket szállítani, ami azért aggasztó, mert a helyiek egy jelentős része védtelen a betegséggel szemben, mivel Spanyolország bizonyos régiói már a 70-es években felhagytak a csecsemők kötelező BCG-oltásával.

Szakértők a kanári-szigeteki migrációs útvonalat az egyik legveszélyesebbnek tátják a nagy távolságok és az erős áramlatok miatt. Ezen az útvonalon a legforgalmasabb év 2006 volt, amikor mintegy 32 ezren értek partot a csónakokkal. A Caminando Fronteras nevű spanyol segélyszervezet szerint ezen az útvonalon idén már mintegy ezren veszthették életüket.

A schengeni egyezmény is áldozatul eshet az elmúlt hetek konfliktusainak. Egyre több európai ország jelenti be, hogy a migráció és a terrorveszély miatt visszaállítja a határellenőrzést a belső, schengeni határokon, többek közt Olaszország, Szlovénia és Ausztria is szigorít. A magyar autósok is érintettek, Ausztria és Szlovénia ugyanis ellenőrzést vezetett be a közös határátkelőknél is.

Állandó jelleggel visszavezette a határellenőrzést Németország Csehországgal, Lengyelországgal és Svájccal közös határain. A döntést azzal indokolják, hogy meg kell állítani az illegális migrációt és az embercsempészetet.

Ausztria szintén úgy döntött, hogy erősíti a határvédelmét, szerdától határellenőrzést vezettek be a Csehországgal közös határszakaszon, és szintén ellenőrzések vannak az osztrák–szlovén, az osztrák–szlovák és az osztrák–magyar határátkelőknél is.

Az osztrák belügyminiszter hangsúlyozta:

nemzetközi együttműködésre van szükség az embercsempész-maffiák és a terrorveszély visszaszorítására.

Az embercsempészek azonban gyorsan reagálnak az ilyen döntésekre, ha Németország meghozta azt a döntést, hogy újból visszavezeti a határellenőrzéseket, akkor számítani lehet arra, hogy elkerülő útvonalakon szállítják az embercsempészek a migránsokat, ezt szeretné Ausztria mostani döntésével kiküszöbölni.

Olaszország is a szigorúbb határellenőrzés mellett döntött.

Szombattól fokozottan ellenőriznek azért, hogy ezzel is csökkentsék a terrorveszélyt.

Szlovénia szombattól szigorít: a szlovén–horvát és a szlovén–magyar szakaszt figyelik majd kiemelten, legalább tíz napig. Közben zöldről sárgára emelték a terrorfenyegetés szintjét.

„Még a legnagyobb szkeptikusok számára is világos, hogy ez nem vicc, figyelembe véve, hogy mi történik Izraelben. Az onnan érkező bevándorlók első hullámában sok terrorista lesz” – mondta Janez Jansa, a Szlovén Demokrata Párt elnöke.

Az uniós tagországok közül Ausztria, Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia, valamint Svájc részlegesen visszaállította a határellenőrzést a fokozódó migrációs nyomás miatt (MTVA grafika)

Egyre több uniós ország félti a biztonságát

Ez az oka, hogy napról napra egyre többen jelentik be a határellenőrzés visszaállítását. Több uniós tagország még október elején, a migrációs nyomás miatt vezetett be ilyet, néhányban ezt november elejéig meghosszabbították.

Már az európai unió is visszaállítaná a határok ellenőrzését. Az Origo arról számolt be, hogy

Brüsszel feláldozná a schengeni rendszert azért, hogy betelepítse a migránsokat.

A Reuters elemzését idézik és azt írják: a brüsszeli terrortámadás ellenére is mentegetik a migrációs paktumot, a kötelező betelepítésbe ráadásul belekényszerítenék a közép-európai országokat, köztük Magyarországot is.

Az Európai Unió továbbra sem a külső határok védelmére fekteti a hangsúlyt, nem az európai emberek biztonságára, hanem a kötelező szétosztásra; a mostani konfliktusból érkező migránsok között Hamász-harcosok is lehetnek – figyelmeztetett a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 csütörtök reggeli műsorában.

Bakondi György szerint a terrorcselekmények újabb hulláma azt mutatja, hogy a prognózisok, amelyek az illegális migráció súlyos belbiztonsági hatásaira figyelmeztettek, nagyon is reálisak voltak; objektív tény, hogy az illegális migráció és a terrorizmus kéz a kézben jár.

Azt mondta: az Európai Parlament (EP) előtt lévő újabb migrációs paktumot azért szeretnék gyorsan elfogadni, mert a mostani helyzet az európai emberekben rettegést kelt, és a jövő évi európai uniós választáson „ezek a félelmek talán elérik azt a szintet, hogy a lakosság változtatási szándéka megjelenik az EP összetételében”.

A tömeges, ismeretlen személyazonosságú emberek bűnözők által szervezett, erőszakos behatolása az unióba nem humanitárius kérdés, ahogyan azt Nyugat-Európában láttatni szeretik, hanem szuverenitási és belbiztonsági kérdés – mondta a főtanácsadó. Hozzátette, akik ideológiai, politikai meggondolásból lépnek föl, azok másképp látják.

Emlékeztetett arra, hogy „volt egy Soros-terv”, amely évente egymillió bevándorlóval számolt, és az ENSZ friss adatai szerint tavaly éppen egymillió illegális migráns érkezett Európába. A Soros-terv konzekvens végig vitele súlyos fenyegetést jelent – állapította meg Bakondi György.

Úgy vélte, az illegális migráció erőltetése mögött álló politikai megfontolás lényege, hogy ezek a tömegek hamar állampolgárságot kapnak, szavazóbázist képeznek, és „nyilvánvalóan a konzervatív, keresztény pártokra nem fognak szavazni”.

A főtanácsadó közölte: a terrorcselekmények újabb hulláma összefügg a Hamász Izrael elleni, példa nélküli súlyosságú támadásával. Európa-szerte Hamász melletti szimpátiatüntetések zajlanak, és súlyos bűncselekményeket, terrorcselekményeket követtek el.

A brüsszeli terrorcselekmény elkövetőjéről felidézte: tunéziai állampolgár, aki már három éve jogellenesen tartózkodott Belgiumban, és állítólag a titkosszolgálatok felügyelete alatt állt. „Egyszer csak gondolt egyet, előhúzott egy AK-47-es géppisztolyt, és két svéd futballszurkolót kivégzett az utcán” – fogalmazott Bakondi György.

Hozzáfűzte, kiderült az is, hogy a kiutasításról szóló döntést általában postázzák, de a tunéziai terroristának „elvitték a lakcímére, ám sajnos nem tudták átadni, mert nem volt otthon”. Így aztán három évig illegálisan tartózkodott Belgiumban, tipikus esete az alvó ügynöknek – jegyezte meg a főtanácsadó.

A Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában Bakondi György kijelentette: a magyar kormány 2015 óta konzekvensen azt az álláspontot képviseli, hogy a tömeges illegális migráció „nem jó dolog”, és kezelése elsősorban szuverenitási és belbiztonsági kérdés.

Számos tény mutatja, hogy az illegális bevándorlás és a bent lévő nagy létszámú muszlim népesség a táptalaja annak, hogy súlyos következményei legyenek a bevándorlásnak – mondta a főtanácsadó.

Hangsúlyozta: Magyarország részt vesz „mindazon rendőri és titkosszolgálati együttműködésekben, amelyek a terrorista cselekmények megelőzését, felderítését, az embercsempészek szétzúzását célozzák”. Emellett mindent megtesznek annak érdekében, hogy „ne jöjjön létre olyan nagy létszámú népesség, amelyben el tudnak vegyülni a terroristák”.

Nincs olyan információ, amely szerint Magyarország terrorfenyegetettségben lenne – tette hozzá Bakondi György. Kijelentette, Magyarországon nem lehet terrorista cselekmények mellett tüntetni, és a határőrizet garantálja a magyar emberek biztonságát.