Orosz drón maradványai zuhantak a NATO-tag Romániára

Egy orosz drónról származó törmelék hullott Románia területére, miután Oroszország egy ukrán kikötőt vett célba a Dunán – közölte szerdán Angel Tilvar román védelmi miniszter. A tárcavezető leszögezte, hogy az Ukrajna elleni dróncsapásokat Románia „a lehető legerősebben elítéli” és a „nemzetközi humanitárius törvényekkel ellentétesnek” tartja.

- fogalmazott a sajtónak nyilatkozva Tilvar, arról viszont nem beszélt, hogy az icidensnek lesz e bármilyen konkrét következménye.

A román védelmi minisztérium által kirendelt csapatok az ukrán Izmail folyami kikötővárossal szemben található romániai Plauru falu téréségében, a parttól száz méternyire, sűrű növényzet között találták meg a dróndaraboknak tűnő tárgyakat, amelyeket laboratóriumi vizsgálatnak vetnek alá, hogy megállapítsák eredetüket, és azt, hogy mikor kerültek oda.

Oroszország azóta bombázza a Duna-parti ukrán kikötőket, amióta Vlagyimir Putyin orosz elnök nem hajlandó újraindítani a fekete-tengeri gabonamegállapodást, így nem meglepő, hogy az ukrán–román határ közelében légvédelmi rakéták és drónok törmelékei hullanak a földre. Szerdára virradóra például egy mezőgazdasági munkás halt meg egy ilyen támadás miatt Ukrajnában.

A történtek kapcsán fontos elmondani, hogy Ukrajna már hétfőn azt állította, hogy egy orosz rakéta törmelékei román területre estek, akkor azonban Klaus Johannis román elnök ezt határozottan cáfolta. Ezzel az incidenssel kapcsolatban a védelmi minisztérium arról adott tájékoztatott, hogy a hétvége során és elmúlt éjjel is valós időben figyelték az ukrán dunai kikötők közelében lévő infrastruktúrát ért, az orosz tróntámadások által generált helyzetet, és az Orosz Föderáció által használt támadási eszközök egyetlen pillanatig sem idéztek elő közvetlen katonai fenyegetést Románia területére vagy felségvizeire nézve.

Tavaly novemberben a NATO válságtárgyalásokat tartott, miután egy rakéta Lengyelország határvidékén csapódott be. Akkor hetekig találgattak a szakértők a rakéta származási helyéről. Joe Biden amerikai elnök később azt mondta, hogy a rakétát valószínűleg nem Oroszországból lőtték ki, hanem egy ukrán légvédelmi rakéta tévesztett célt. 

NATO-tagként Romániát és Lengyelországot védi a katonai szövetség szerződéseinek 5. cikke, amely kimondja, hogy az egyik tag elleni támadás az összes tag elleni támadásnak minősül.

A román védelmi minisztérium (MAPN) hétfőn  még „határozottan cáfolta” azokat a médiában felkapott információkat, amelyek szerint hétfőre virradó éjszaka Románia területére estek volna ukrán dunai kikötőket támadó orosz drónok.

A MAPN honlapján hétfőn megjelent közlemény szerint a román egységek valós időben monitorozták az ukrán dunai kikötői infrastruktúra ellen hétfőre virradó éjszaka intézett orosz dróntámadást, illetve a korábbi, vasárnapra virradó éjszaka lezajlott támadást.

„Oroszország támadó eszközei egyetlen pillanatig sem fenyegették Románia területét, illetve vizeit” – szögezte le a MAPN.

A védelmi tárca hozzátette: az éberség fokozását célzó intézkedéseket hozott a román szárazföldön, vizeken és légtérben, összhangban azokkal a szövetségesekkel közösen kidolgozott tervekkel, amelyek hozzájárulnak a NATO keleti szárnya védelmének és elrettentő képességének megerősítéséhez.

A MAPN szerint az ukrajnai civil célpontok és infrastruktúra ellen intézett orosz támadások indokolatlanok, és szöges ellentétben állnak a nemzetközi humanitárius joggal.

A védelmi minisztérium arra reagált, hogy hétfőn a román média Oleh Nikolenko ukrán külügyi szóvivőre hivatkozva azt közölte: a Duna-parti ukrán Izmail kikötője ellen vasárnap éjszaka intézett támadás során egy orosz Sahíd drón Románia területére esett és felrobbant.

„Ez is azt bizonyítja, hogy az orosz rakéták terrorja nemcsak Ukrajna biztonságára jelentenek hatalmas fenyegetést, hanem a szomszédos országok, köztük NATO-tagállamok biztonságát is veszélyeztetik” – idézték a román lapok az ukrán külügyi szóvivőt.

Oroszország három és fél órán keresztül drónokkal támadott egy dunai kikötőt hétfő reggel az ukrajnai Odessza megyében, a csapások jelentős károkat okoztak az infrastruktúrában – közölte Oleh Kiper helyi kormányzó.

Izmail környékén tizenhét drónt semmisítettek meg, de több becsapódást nem sikerült megakadályozni – írta Kiper a Telegramon.

A drónok lehulló darabjai néhány helyszínen tüzet okoztak.

Az első értesülések szerint a támadásoknak nem voltak áldozataik – tette hozzá a kormányzó.  A kikötő térségében raktárak, gyárak, valamint mezőgazdasági gépek rongálódtak meg.

Izmail folyami kikötője az ukrán mezőgazdasági termékek egyik fő kiviteli útvonalává vált, mióta Moszkva júliusban felmondta a fekete-tengeri gabonaexportról szóló megállapodást.

Az ukrán ügyészség közölte, hogy orosz drónok vasárnapra virradóra is támadást hajtottak végre a Duna vonalán: akkor ipari létesítményeket vettek célba az ugyancsak Odessza megyei Reni kikötőjében.

Az ukrán hadsereg dühödten, de eredménytelenül támad – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter hétfőn Szocsiban újságíróknak.

Sojgu közölte, hogy csak megerősíteni tudja a főparancsnok, Vlagyimir Putyin elnöknek a nap folyamán elhangzott kijelentését, miszerint az ukrán ellentámadás kudarcot vallott.

„Az elmúlt tíz napban (az ukrán egységek) dühödt támadásokat hajtottak végre, nagy erőkkel, nagy reményekkel, szenvedélyes vágyakozással, hogy teljesítsék a parancsokat, amelyek bizonyos települések elérését akarták” – mondta a tárcavezető.

Az állította, hogy a

z ukrán fél vesztségei nagyok, és csak vasárnap hat ukrán harckocsit lőttek ki Robotine településénél, további hatot pedig más térségben. Hozzátette, hogy ezek nem nyugati gyártmányú tankok voltak. Elmondta, hogy Oroszország csak az elmúlt öt nap folyamán hét ukrán tengeri drónt semmisített meg.

Hangsúlyozta, hogy a Fekete-tengeren támadt biztonsági problémák miatt lépett ki Moszkva a „gabonaalkuból”.

Sojgu beszélt arról is, hogy 2023-ban nem lesz Zapad hadgyakorlat. „Nem, idén Ukrajnában van a gyakorlatunk” – mondta kérdésre válaszolva.

Azzal kapcsolatban, hogy Ukrajnában várhatóan Rusztem Umerov kerül a védelmi miniszteri székbe, kifejezte reményét, hogy „legalább egy fejben megjelenik a józan ész”. Azt is mondta, hogy Oroszország nem kívánja a konfliktus elmérgesedését, és bízik a diplomáciai rendezésben.

Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” Moszkva által megbízott vezetője arról számolt be, hogy az ukrán erők Rabotine-Verbove és Prijutne-Urozsajne környékén a legaktívabbak. Hozzátette, hogy minden támadásukat visszaverik.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi tárca szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve elmondta, hogy

az orosz hadiflotta repülőgépei partraszállásra készülő, ukrán kommandósokat szállító, négy amerikai gyártmányú rohamcsónakot semmisítettek meg, s a Fekete-tenger északnyugati részén orosz drónok egy ukrán hajóépítő céget pusztítottak el, amely importált alkatrészekből személyzet nélküli, távirányítású hajókat szerelt össze.

Konasenkov szerint az ukrán fegyveres erők az elmúlt nap folyamán mintegy 650 katonát veszítettek, a legtöbben, 285-en a Donyeck környékén vívott harcokban estek el. A tábornok a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek között két rakéta- és lőszerraktárt, egy Mi-8-as helikoptert, négy amerikai gyármányú M109-es Paladin önjáró löveget és 24 drónt.

Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai és az Ukrajnával határos oroszországi területek több településéről jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi csapásokat. A lakóépületeket ért találatok következtében Donyeckben és Mironovszkijban két-két civil életét vesztette. Az orosz légvédelem a 2014-ben elcsatolt Krímben egy, Brjanszk és Kurszk megyében pedig két-két drónt fogott el hétfőn.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy

az orosz belügyminisztérium segítségével Zaporizzsja megyében őrizetbe vett egy férfit, aki robbanószerkezeteket készített egy ukrán diverzánscsoport számára. A pokolgépeket felrobbantották. Az FSZB szerint a csoport tagjait elfogták.

Az orosz állami hírügynökségek katonai forrásokra hivatkozó, egybehangzó jelentése szerint első alkalommal vetettek be Kinzsal típusú hiperszonikus rakétát Szu-34-es vadászbombázóról. A gép személyzetét állami kitüntetésre terjesztették fel.

Alekszej Leonkov orosz katonai szakértő az RT hírportálnak elmondta: a fejlemény jelentősége abban rejlik, hogy amíg az orosz légierőnek kevés olyan MiG-31-es elfogó vadászgépe van, amelyekről a Kinzsalokat eddig indították, addig Szu-34-esből több mint kétszáz áll a rendelkezésére. A hír szerinte egyúttal azt is jelenti, hogy most már nagy számban állnak rendelkezésre ilyen típusú hiperszonikus eszközök.

Sojgu Szocsiban nem válaszolt arra a kérdésre, hogy folyik-e vizsgálat Szergej Szurovikin tábornok ellen.

A Kommerszant című lap egy Kszenyija Szobcsak médiaszemélyiséggel és volt elnökjelölttel összefüggésbe hozott Telegram-csatornát idézett, amely hétfőn fotót jelentetett meg a tábornokról, amely civilben ábrázolja őt. A kísérőszöveg szerint Szurovikin „kijött”, él, egészséges és a családja körében van Moszkvában.

Szurovikin tábornokot tavaly októberben nevezték ki az Ukrajnában harcoló orosz erők parancsnokává, majd idén januárban, amikor a „különleges hadművelet” irányítását Valerij Geraszimov, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke vette át, ő lett az egyik helyettese a háború irányításában. Szurovikin a Wagner zsoldoscsoport Jevgenyij Prigozsin vezette zendülése óta nem mutatkozott a nyilvánosság előtt.

Az RBK című lap augusztus 22-én azt írta, hogy a tábornokot felmentették az orosz légierő parancsnoki tisztéből. A RIA Novosztyi hírügynökség egy nappal később közölte, hogy a haderőnem megbízott parancsnoka Viktor Afzalov tábornok.

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter hétfőn közölte, hogy benyújtotta lemondását a parlement elnökének. Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap este jelentette be a miniszter leváltását, egyúttal közölte, hogy utódjául Rusztem Umerovot, az Állami Vagyonkezelő Alap vezetőjét javasolja. A krími tatár származású, 41 éves Umerov jelentős szerepet játszott az ENSZ és Törökország közvetítésével megkötött fekete-tengeri gabonaszállítási megállapodásban. Reznyikov, akit 2021 novemberében neveztek ki védelmi miniszternek, több milliárd dollárnyi nyugati katonai segítség biztosítását segítette elő a háborús erőfeszítések támogatására. Minisztériumát korrupcióval vádolták, egyebek között az élelmiszer- és egyenruha-beszerzéseknél, amit Reznyikov visszautasított. Lemondólevelében hangsúlyozta, hogy minisztersége alatt az Oroszország által ideiglenesen megszállt ukrajnai területek több mint 50 százalékát sikerült visszafoglalni.

Három, Moszkva irányába tartó ukrán drónt lőtt le az orosz légvédelem – közölte Szergej Szobjanyin, az orosz főváros polgármestere kedden a Telegram-csatornáján.

Szobjanyin szerint a drónokat Kaluga megyében, Moszkva megye Isztrai járásában és a Tver megyei Zavidovo közelében semmisítették meg. A polgármester által kiadott tájékoztatás értelmében a támadásnak nem voltak sérültjei. A második lelőtt drón lehulló darabjai, mint írta, egy gazdasági épületben károkat okoztak.

A moszkvai repülőterek keddre virradóra biztonsági okokból késéssel fogadtak és indítottak mintegy félszáz járatot, további hatot pedig töröltek. A Roszaviacija légügyi hatóság szerint a főváros környékén reggelre helyreállt a rendes légiforgalom.

A donyecki hatóságok beszámolója szerint a városra az éjszaka folyamán hat sorozatvető-rakétát és 12 NATO-szabványú tüzérségi lövedéket lőttek ki.

Ukrajnáról, a fekete-tengeri gabonaszállítások felújításáról, valamint a kétoldalú energetikai együttműködésről kezdett tárgyalásokat Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn Szocsiban.

Putyin török hivatali partnerét üdvözölve a kamerák előtt kijelentette, hogy nyitott a gabonaszállítás ügyének megvitatására, és hozzátette, nem fogják megkerülni az Ukrajna ellen indított orosz „különleges hadművelettel” kapcsolatos kérdéseket sem.

Kifejezte reményét, hogy a felek hamarosan lezárják a tárgyalásokat a törökországi gázközpont létrehozásáról, annak érdekében, hogy stabilabbá és kiegyensúlyozottabbá tegyék a régió energiahelyzetét. Bejelentette, hogy az akkuyui nukleáris erőmű első blokkját a tervek szerint jövőre fogják átadni, és hogy „érdekes” lehetőségek vannak a kétoldalú nukleáris együttműködés folytatására.

Putyin méltatta Ankara hozzájárulását a szíriai rendezéshez.

Erdogan azt hangoztatta, hogy a Moszkva által felfüggesztett gabonaügyletről folytatandó tárgyalások jelentőséggel bírnak a világ és az afrikai országok számára.

Fontosnak nevezte, hogy a kétoldalú kereskedelemben áttértek a nemzeti fizetőeszközök használatára. A török államfő szerint Törökország és Oroszország a 100 milliárd dolláros kereskedelmi forgalom elérésének célja felé halad.

Kifejezte meggyőződését, hogy a felek meg fognak állapodni egy második törökországi atomerőmű megépítéséről Sinop tartományban. Hazája szempontjából fontosnak nevezte a gázközpont létrehozását.

A Milliyet török napilap a tárgyalásokat megelőzően azt írta, hogy Erdogan ismételten fel fogja ajánlani a közvetítést Oroszország és Ukrajna között. A TRT Haber török állami televízió úgy értesült, hogy a két vezető megvitatja egy orosz-ukrán fogolycsere lehetőségét is.