Erősödő migránsbűnözés Nyugat-Európa-szerte...

Brutális klánháború dúl a Ruhr-vidéken: először Castrop-Rauxelben, majd Essenben, legutóbb Bottropban álltak egymással szemben libanoni és egy Szíriából érkező banda tagjai. Az utcai csatát az váltotta ki, hogy az Essenhez közeli Castrop-Rauxelben játék közben verekedés tört ki szír és libanoni gyerekek között csütörtökön, amibe egyre több felnőtt kapcsolódott be. Végül lécekkel, botokkal, késekkel támadtak egymásra, mintha őrültek lennének. Egy 23 éves szíriait halálosan megkéseltek. 
 

Ezután Essenben pénteken több mint 500 szír és libanoni férfi nézett farkasszemet egymással, hétfő este pedig egy bottropi kórházat kellett megvédenie rendőrségnek, ahol egy fiatal libanonit ápoltak, és a rokonai a szírek támadását látták a háttérben. A férfi továbbra is az intenzív osztályon van, de az élete már nincs veszélyben. A kérdés most az, hogy lesznek-e béketárgyalások a két fél között az esseni mecsetben, vagy az utcákon folytatódik a klánháború.
 Gregor Golland, a CDU észak-rajna-vesztfáliai (NRW) tartomány parlamentjének helyettes parlamenti frakcióvezetője a Bildnek azt mondta: 

A rendőrök az akciók során több száz férfit és sok járművet ellenőriztek Castrop-Rauxelben, valamint Essenben, késeket foglaltak le, de a Bild információi szerint egy géppisztolyt is találtak.

Németország veszélyes fordulóponthoz érkezett
Manuel Ostermann, a Német Rendőrszakszervezet alelnöke a Bildben "fordulópontra" figyelmeztetett. 

Közölte: Nyilvánvaló, hogy az utcák fölötti ellenőrzés megszerzése áll az összecsapások hátterében. A politikusoknak és a hatóságoknak garantálniuk kell, hogy „Németország a békeszerető állampolgároké, nem pedig a jogállamiságot megvető bűnözőké”. Németországban „nincs helye az erőszak eszkalációjának”.
Michael Maatz, az NRW rendőrszakszervezet helyettes vezetője szerint a klánok nem ismerik el ügyeikben az állam fennhatóságát.

Alexander Throm, a Bundestag CDU/CSU frakciójának belpolitikai szóvivője szerint a klánok közötti viszályokat meg kell szüntetni. Azt követeli: 

Fényes nappal a nyílt utcán verekedtek össze a migránsok az észak-németországi Castrop-Rauxelben. Machetéval, baseball-ütővel, vasrudakkal és falécekkel estek egymásnak. Kaotikus állapotok uralkodtak. A rendőrök nagy erőkkel vonultak a helyszínre, de csak nehezen tudták megfékezni az indulatokat.

Bandaháborúk voltak Németország több városában: a bevándorlók machetékkel, baseball-ütőkkel, vasrudakkal és késekkel estek egymásnak. Észak-Rajna-Vesztfáliában szír és libanoni származású klánok próbáltak leszámolni egymással az utcán. Több százan vettek részt az összecsapásokban, a rendőrök csak nehezen tudták megfékezni az indulatokat, egy migráns és egy rendőr megsérült.

Fényes nappal a nyílt utcán verekedtek össze a migránsok az észak-németországi Castrop-Rauxelben. Machetéval, baseball-ütővel, vasrudakkal és falécekkel estek egymásnak. Kaotikus állapotok uralkodtak. A rendőrök nagy erőkkel vonultak a helyszínre, de csak nehezen tudták megfékezni az indulatokat.

Egy 23 éves férfit súlyos állapotban szállítottak kórházba, miután többször hasba szúrták, valamint egy rendőr is megsebesült az összecsapásokban.

A német rendőrség információi szerint szír és libanoni bandák között történt leszámolás.

Az ilyen incidenseket nem toleráljuk az utcáinkon – mondta a tartományi belügyminiszter. Herbert Reul közölte: a hatóságok több embert is őrizetbe vettek és később ismét kivonultak a helyszínre, hogy megfékezzék a migráns-klánok tagjait.

Az összehangolt akcióban 116 embert ellenőriztek, akiknél a csütörtöki esethez hasonlóan machetéket, vasrudakat, késeket találtak és foglaltak le.

Nem ez volt az egyetlen migránsbalhé Németországban. Alig 24 órával később Essenben is több száz szír és libanoni csapott össze. Törtek, zúztak, ütötték, rúgták egymást. A rendőrség úgy véli, hogy a két eset között összefüggés lehet.

Szíriai és libanoni bűnszervezetek 500 tagja keveredett tömegverekedésbe – írta Twitter-bejegyzésében Georg Pazderski. Az Alternatíva Németországért (AfD) párt politikusa kemény kritikával illette Nancy Faeser szövetségi belügyminisztert, amiért még mindig az Angela Merkel volt német kancellár által meghirdetett nyitott határok politikáját képviseli, és nem lép fel keményebben a Németországot egyre inkább sújtó migráció ellen.

A romló közbiztonság ellenére is ösztönözzék a bevándorlást – írja a Magyar Nemzet online a németországi migránsbalhékkal összefüggésben. A portál szerint ezek az incidensek remek példái annak, hogy milyen hatása lehet, ha elfogadják a migránskvótát, amely értelmében a tagállamoknak meghatározott számú illegális bevándorlót kellene befogadniuk. Ha pedig nem teszik, hatalmas összeget kell fizetni.

A migránskvóta ellen több uniós ország, így hazánk is tiltakozik. Ez nem is meglepő – jegyzi meg a Magyar Nemzet, hiszen számok bizonyítják, hogy a nyitott határok politikája romló közbiztonságot, fokozódó erőszakot és terrorizmusfenyegetettséget hoz Európára.

Az Europol adatai szerint csak tavaly 380 személyt tartóztattak le terrorizmussal kapcsolatos ügyek gyanújával az Európai Unióban. Ebből 266 esetben iszlám dzsihadista volt az elkövető. A legtöbb eset pedig Franciaországban, Spanyolországban és Németországban történt.

Csaknem 80 százalékkal emelkedett a menedékjogi kérelmek száma Németországban a január-júliusi időszakban az egy évvel korábbihoz képest – közölte hétfőn a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF).

Az év elejétől július végéig 175 272 ember nyújtott be menedékjog iránti kérelmet Németországban, 78 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. Júliusban 23 674 kérelmet nyújtottak be a hivatalhoz, ami 79 százalékos növekedés éves szinten.

A bő 175 ezer menedékjogi kérelem azt jelenti, hogy 2023 a menekültügyi migráció különösen erős éve Németországban – emelte ki a BAMF adatairól készített összeállításában a Die Welt című lap, rámutatva, hogy az ideinél többen csak négy évben érkeztek Németországba, a volt Jugoszlávia összeomlását követő háborúk idején, 1992-93-ban és a legutóbbi nagy menekülthullám időszakában, 2015-16-ban.

A kérelmezők legnagyobb csoportjait a szíriai, az afganisztáni és a törökországi állampolgárok alkotják mintegy 52 ezer, 32 ezer és 23 ezer fővel.

Az országba többnyire illegálisan beutazó menedékkérők nagyjából fele nem szerzi meg a menekült jogállást, többségük mégis marad – tette hozzá a Die Welt, kiemelve, hogy havonta csupán nagyjából ezer elutasított menedékkérőt sikerül visszajuttatni hazájába.

A BAMF új adatai „drámaiak” – nyilatkozott a lapnak Alexander Throm, a legnagyobb ellenzéki párt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) részéről. Egyedül Szíriából, Afganisztánból és Törökországból több mint százezren érkeztek, és számos biztonságos európai országon átkeltek, mielőtt elérték a német határt – mondta a CDU-s belügyi szakpolitikus, hozzátéve: az eddigi trend alapján meglehet, hogy az idén a 400 ezret is eléri a menedékjogi kérelmek száma, miközben a szociáldemokrata (SPD) belügyminiszter, Nancy Faeser „az ujját sem mozdítja, hogy megvédje végre a határunkat”.

A schengeni térséghez tartozó országok között csupán szúrópróbaszerű határellenőrzések zajlanak, azonban a német szövetségi belügyminiszter, Nancy Faeser szerint az illegális migráció visszaszorítása érdekében az állandó ellenőrzések fenntartása indokolt.

A szociáldemokrata politikus, Nancy Faeser a német-osztrák határon további hat hónappal hosszabbította meg a már korábban bevezetett határellenőrzést. „Az időszakos határellenőrzés új szakasza május 12-től kezdődően újabb 6 hónapig marad érvényben” – fogalmazott a döntéssel kapcsolatban a miniszter szóvivője.

A belügyminisztérium kiemelte,

az állandó határellenőrzés fenntartásának célja az illegális migráció csökkentése, a magasabb szintű rendfenntartás, valamint a Németországba érkező személyek ellátásával kapcsolatos nehézségek kezelése.

 A szóvivő továbbá arra is kitért, hogy 2016 óta a tavalyi évben érkezett a legtöbb illegális migráns az unió külső határaihoz, ugyanis mind az olasz partoknál, mind pedig Törökországban is egyre inkább megnövekedett az illegális migráció. Mindemellett jelentősen nőtt a balkáni térség országain keresztül történő úgynevezett „tranzitmigráció” is.  

„Ez pedig komoly hatással van Közép- és Nyugat-Európára, (a migráció) javarészt a német-osztrák határon okoz gondokat” 

  – tette hozzá a szóvivő. 

 Németország 2015-ben, a migrációs hullám csúcsán vezette be az ellenőrzést 

 Németország 2015-ben a migrációs hullám csúcsán vezette be az ideiglenes ellenőrzést az osztrák határon, melyet azóta folyamatosan meg is hosszabbítottak. A jelenlegi rendelet május 11-ig tart, most pedig november 11-ig került meghosszabbításra. A schengeni-zónában – amelynek 27 európai ország a tagja –, valójában nincsen a személyi forgalmat ellenőrző állandó határvédelem. 

A Szövetségi Belügyminisztérium biztosította a lakosságot, hogy a határvédelmet végző Szövetségi Rendőrség (Bundespolizei) mindent megtesz annak érdekében, hogy az ellenőrzések a személyi- és a teherforgalmat csak minimálisan korlátozzák. A minisztérium pedig folyamatosan azon dolgozik, hogy az ellenőrzések minőségét is javítsák – mutatott rá a Frankfurter Allgemeine Zeitung.