Politico: Brüsszelt elárasztotta a kokain

„Megnövekedett a kábítószer-kereskedők, a vandalizmusok és a lopások száma. Egyik pillanatban sem biztonságos a környék” – fogalmazott Karim H’Didouane, a brüsszeli Midi pályaudvar melletti Radisson szálloda recepciósa a Politico hírportálnak. A lap „Kokain árasztja el Brüsszelt, riadalom az EU központjában” címmel tett közzé pénteken egy cikket, amely az uniós bürokrácia központjának tartott belga főváros droghelyzetét írja le.

Mint írják, városszerte tapasztalható a drog és a lopások terjedése, egy másik recepciós beszámolója szerint öt év alatt ötször lopták el a pénztárcáját. Az adatok szerint a rendőrség az elmúlt években rendre háromezer bűncselekményt regisztrál csak az állomás közelében.

A belga De Standaard napilap szerint ezek a számok azt jelentik, hogy a Midi pályaudvar területén majdnem annyi bűncselekmény történik, mint 13 flamand város – köztük Antwerpen vagy éppen Gent – összes pályaudvarán együttvéve.

A nyilatkozók szerint mindez komoly probléma a nemzetközi turisták szempontjából, akik a szállodákba érkezve „gyakran azzal nyitnak, hogy ellopták a táskájukat vagy megtámadták őket”.

A Politico beszámolója szerint a brüsszeli vonat- és metróállomások napközben biztonságosak, ám éjszaka a környéket elárasztják a tolvajok és a drogfüggők, akik ablakokat törnek be, kerékpárokat lopnak el és összeverekednek egymással – vagy másokkal.

A nyugtalanító tendenciát támasztja alá, hogy szerdán negyven brüsszeli városrész vezetése írt nyílt levelet „megkongatva a vészharangot a drogfogyasztás és a csökkenő biztonság” miatt. A közzétett új rendőrségi adatok szerint a bűnözés melegágya a művészetről és a szecessziós épületekről ismert Saint-Gilles városész.

– mondta Tomas Roggeman, a flamand konzervatív N-VA párt parlamenti képviselője. Hozzátette: szégyen, hiszen Brüsszel déli része a nemzetközi vasúti forgalom kapujaként is szolgál.

Amint arra a Politico rámutat, „a kábítószer-fogyasztás Belgium-szerte ugrásszerűen megnőtt az elmúlt években, kezdve a kokainfogyasztással 2021-ben, majd az amfetamin-használattal 2022-ben”. A szerek közül úgy tűnik, az erősen addiktív crack-kokainra „kattantak rá” a szerhasználók, amely egy brüsszeli segélyközpont által tavaly végzett felmérésben a „legnépszerűbb terméknek” mutatkozott, a válaszadók 67 százaléka használta ezt. 

A crack-kokain kokainból, sütőporból és ammóniából áll, ami kőszerű állaggá áll össze. Szakértők szerint a crack-kokain azért olyan „népszerű” a szerhasználók körében, mert egyszerűbb a fogyasztása – egy pipában elszívható – és olcsóbb is, mint a hagyományos kokain, vagy más „kemény drogok”, egy adag 10-20 euróba kerül.

Brüsszel és a belga egészségügyi miniszter is tisztában van a problémával, ám elmondásuk szerint a baj olyan sok várost érint, hogy további forrásokra és új megoldási javaslatra lenne szükségük a helyzet javítása érdekében. Ugyanis úgy tűnik, hogy a szerhasználók az eddigi program mellett a heroin helyett csupán a crack-kokainra tértek át.

Egyre nagyobb bűnözés, piszkos utcák és szlömösödés – ha valaki igazán kíváncsi arra, hogyan is néz ki egy bevándorlóország bevándorló fővárosa, akkor elsőként Brüsszelbe érdemes ellátogatnia. 

BELGIUM FŐVÁROSA MÁRA SZINTE TELJESEN ELVÁLT AZ ORSZÁG TÖBBI RÉSZÉTŐL, ÉS AZ EGYKORI TÖBBSÉGBŐL KISEBBSÉG LETT. 

A város átalakulása azonban nem egyenletesen történt, hanem gyakorlatilag különböző bevándorlónegyedek jöttek létre, amelyek élesen elkülönülnek a többi városrésztől. Ezzel párhuzamosan pedig szinte ellepték a balkáni koldusok gyakorlatilag Brüsszel összes fontos csomópontját, mindezt pedig a hatóságok rezignált nyugalommal figyelik. 

Erőteljes iszlamizáció

Brüsszel átalakulását jól mutatja, hogy már 2016-ban  a város lakosságának a 23 százaléka muzulmán vallású volt. Ezzel párhuzamosan pedig a keresztény felekezetűek száma 50 százalék alá csökkent. A bevándorlást és a muzulmán népesség születési rátáját figyelembe véve ezek az arányok azóta minden bizonnyal tovább javultak a muzulmánok és rosszabbodtak a keresztény felekezetek kárára. 2049-ben a mostani számítások szerint a belga főváros lakosságának 37 százaléka lesz muzulmán. Érdekesség, hogy Belgiumban csupán 5,3 százalék volt a muszlim népesség aránya három évvel ezelőtt.

Brüsszel belvárosában, a Maximilian parkban gyülekeznek az illegális bevándorlók

FORRÁS: BELGA/AFP/HATIM KAGHAT

A brüsszeli állapotokról mindent elmond az is, hogy 

A VÁROSBAN A MAGUKAT JOBBOLDALINAK TARTÓ PÁRTOK TÁMOGATOTTSÁGA A LEGFRISSEBB KUTATÁSOK SZERINT MÉG A 10,

 míg a belga kormányt alkotó pártok támogatottsága még a 20 százalékot sem éri el. A városban a legutóbbi helyhatósági választáson a baloldali-liberális és zöld pártok szerezetek elsöprő többséget, a jobboldali pártok gyakorlatilag nem léteznek. Jól látszik, hogy nemcsak a bevándorlás ügyében, hanem politikailag is teljesen elvált Brüsszel Belgiumtól. Mondhatni egy külön ország jött létre a fővárosban.

Nemrég látott napvilágot, hogy a brüsszeli zsebtolvajok 95 százaléka külföldi. A legszomorúbb azonban csak ezután jött, a bevándorláspárti baloldaliakat ismételten arcon csapó valóság ugyanis azt mutatja, hogy a külföldiek 95 százalékán belül 46 százalékot, tehát majdnem minden másodikat „az EU-n kívüli országok" állampolgárai követték el, 43 százalék más uniós tagállamokból érkezőkhöz kapcsolódik, 5,9 százalék pedig az unión kívüli európai országokhoz, például Albániához köthető.

Molenbeekben mára gyakorlatilag csak bevándorlók élnek

FORRÁS: AFP/JAMES ARTHUR GEKIERE

Gettótáborok

A migránsok egy része a téli hideg miatt a brüsszeli Maximilian parkból a város második legnagyobb pályaudvarára, a Bruxelles-Nordra „költöztek", aminek egyes részeiből kvázi gettótábort csináltak. És mivel a pályaudvar a tömegközlekedés egyik kiemelt pontja, a migránsok itt a legaktívabbak.

 A MAXIMILIAN PARK AZONBAN NEM ÜRÜLT KI, MERT BIZONYOS NAPOKON MIGRÁNSPÁRTI SZERVEZETEK JELENNEK MEG, HOGY AZ OTT ÖSSZEGYŰLT TÖBB SZÁZ MIGRÁNSNAK ÉTELT-ITALT ÉS TANÁCSOKAT ADJANAK A HOGYAN TOVÁBBRÓL. A parkban időző migránsok túlnyomó többsége egyébként életerős férfi, nagyrészük afrikai országokból érkezett, és legfőbb vágyuk, hogy Angliába jussanak.

Azonban a Nagy-Britannia felé vezető út mostanra gyakorlatilag bezáródott, mivel Calais környékét a francia hatóságok hermetikusan lezárták, és érvényes papírok nélkül szinte lehetetlen az átjutás a szigetországba. Másrészt érthetetlen, hogyan lehetséges, hogy illegális bevándorlók százai tanyázzanak az ország fővárosának üzleti negyedében úgy, hogy a hatóságok egyszer sem jelennek meg, és próbálják felderíteni, hogy ki tartózkodik legálisan, vagy éppen illegálisan az országban.

A hatóságok általában tehetetlenül szemlélik a migránsokat

FORRÁS: BELGA/AFP/NICOLAS MAETERLINCK

Előretörő dzsihadizmus

A hatóságoknak azonban nem ártana, hogy jobban nyomon kövessék, pontosan ki is tartózkodik az országban, mivel mára már a hírszerző szervek is elismerik, hogy a börtönökben komoly veszélyt jelent a rabok radikalizációja, decemberben nem lehet már karácsonyi vásárokat tartani, mert az sérti a muszlim kisebbség érdekeit, és egyre nagyobb méreteket ölt az antiszemitizmus is.

2017-ben kiszivárgott egy bizalmas jelentés, ami arról szólt, hogy 

CSAK MOLENBEEKBEN 51 OLYAN SZERVEZET MŰKÖDIK, AMELY KAPCSOLATBAN ÁLLHAT SZÉLSŐSÉGES DZSIHADISTÁKKAL, VAGY ÉPPEN MAGA PRÓBÁL MERÉNYLETEKET SZERVEZNI. A brüsszeli Molenbeek negyed a korábbi években pont attól vált hírhedté, hogy már a dzsihadisták európai fővárosának tekintető. A 2015-ös párizsi merénylet szálai is ebbe, a bevándorlók által szinte 100 százalékban lakott negyedbe vezettek.
Megbukott az integráció

Semmiféle integráció nem történt vagy történik Belgiumban a migránsokat illetően – minderről Alain Destexhe liberális párti belga szenátor beszélt a Le Figarónak. A politikus szerint a migránsok nagyon jelentős hányada nem integrálódott a belga társadalomba. Az integráció sem gazdaságilag, sem szociálisan, sem kulturálisan nem történt meg, de ami még tragikusabb, az az, hogy a migránsok saját értékeik, saját jogrendszerük szerint élnek, amiről pedig tudjuk, hogy egyáltalán nem kompatibilisek az európai értékekkel, morális vagy jogi követelményekkel. Destexhe szerint a belgiumi muszlimok 70 százaléka véli úgy, hogy az iszlám törvényei előrébb valók, mint a belga jogrend.