Lényegében lenullázta az államkasszát Joe Biden

Joe Biden amerikai elnök pótlólagos, 13 milliárd dolláros keretet kért a kongresszustól Ukrajna folytatódó katonai támogatásához egy nagyobb, 40 milliárd dolláros kiegészítő költségvetésre vonatkozó indítványban csütörtökön. A törvényhozáshoz eljuttatott dokumentum szerint a Fehér Ház 13 milliárd dollárt kér a védelmi minisztériuma számára az ukrajnai katonai támogatás céljaira, valamint 7,3 milliárd dollárt a külügyminisztériuma és nemzetközi fejlesztési ügynöksége számára, ami további humanitárius és gazdasági támogatást tenne lehetővé Ukrajnának.

Az indítvány az Ukrajnának szánt összesen mintegy 24 milliárd dolláron felül tartalmaz 12 milliárd dollárt a természeti katasztrófák kezelésére rendelkezésére álló pénzügyi alap visszatöltésére, négymilliárdot határvédelemre, illetve migránsok ellátására, több mint négymilliárdot a fejlődő, részben afrikai országok számára, továbbá Kína gazdasági befolyásának mérséklésére.

Tavaly novemberben az elnök 37 milliárd dollár ukrajnai támogatás jóváhagyását kérte a kongresszustól, amely akkor ennél nagyobb összeget, 48 milliárdot szavazott meg. Az a keret mintegy kilenc hónap alatt elfogyott, ugyanakkor a Biden-kormány szerint az ukrajnai ellentámadás további segítséget igényel, mert a harcok miatt a készletek nagyon gyorsan elfogynak. Júliusban John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács kommunikációs koordinátora úgy nyilatkozott, hogy a Fehér Ház nem habozik majd pótlólagos támogatásért a törvényhozáshoz fordulni, ha elfogy az idei évre szánt Ukrajna-keret.

Az értékelések megjegyzik, hogy míg tavaly novemberben a kongresszus alsóházában, a képviselőházban is a demokraták voltak többségben, addig január óta republikánus többség van, amelynek egy része kritikus Ukrajna támogatásával kapcsolatban, nagyobb átláthatóságot követel az elküldött támogatások felhasználását illetően, valamint hetven konzervatív képviselő a közelmúltban javaslatot nyújtott be az ukrajnai támogatás felfüggesztésére. Kevin McCarthy republikánus házelnök többször hangoztatta, hogy a képviselőház nem fog hozzájárulni ahhoz, hogy „kitöltetlen csekket” juttassanak el Ukrajnába.

Az ukrajnai fegyverszállítások támogatottsága az amerikai lakosság körében mérséklődött a háború első időszakához képest. Az AP-NORC felmérése már januárban azt mutatta, hogy Ukrajna fegyveres vagy gazdasági segítése mögött az amerikaiak 48 százaléka áll ki, szemben a tavaly májusi 60 százalékkal.

Az amerikai lakosság csökkenő támogatása is témája volt a Fehér Ház sajtóbeszélgetésének szerdán, amelyen John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács koordinátora kijelentette, hogy „a háború tétje több, mint pusztán Ukrajna szuverenitása”. Úgy fogalmazott, hogy azoknak, akik a háború túlságosan magas költségei miatt aggódnak, azt ajánlja figyelmébe, hogy „a költségek – nem csak az anyagiak –, de az emberi vérben mértek, akár amerikai vérben, milyen magasak lehetnek akkor, ha Putyin leigázza Ukrajnát”. Magyarázatul hozzátette, hogy amennyiben a háború NATO-tagországokra is kiterjedne, akkor a kölcsönös védelem jegyében ott amerikai katonák is megjelennének.

Az amerikai kormány illetékesei szintén szerdán azt közölték, hogy hamarosan hivatalosan is bejelentenek egy újabb 200 millió dolláros fegyverszállítmányt az amerikai készletekből Ukrajna számára.

Ez a közlés szerint tartalmaz irányított rakétákat egyebek közt Patriot légvédelmi rendszerekbe, valamint egyéb rakétákat, aknamentesítő felszereléseket és 12 millió lőszert kisebb fegyverekbe. A fegyvercsomagot az amerikai hadsereg készleteiből bocsátanák rendelkezésre, amely így napokon vagy heteken belül eljuthat Ukrajnába. Hétfőn Antony Blinken külügyminiszter Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel egyeztetett részben az amerikai támogatás folytatásáról, részben az elhúzódó ukrán ellentámadásról.

Dmitro Kuleba külügyminiszter azt kérte pénteken Németországtól és az Egyesült Államoktól, hogy adjanak Taurus és ATACMS típusú nagy hatótávolságú rakétákat Ukrajnának, egyúttal arról biztosította őket, hogy a védelmi erők ezeket kizárólag Ukrajna határain belül fogják felhasználni.

„A nagy hatótávolságú rakéták sorsdöntőnek bizonyulnak. A Taurus és az ATACMS nélkülözhetetlenek Ukrajna győzelméhez, ezért kérjük partnereinket, hogy a lehető leggyorsabban biztosítsák őket számunkra. Mindkét rakétát kizárólag határainkon belül használjuk. Minél nagyobb a rakéták hatótávolsága, annál rövidebb lesz háború” – fogalmazott a tárcavezető a Twitteren.

A Jevropejszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy korábban a német kormány közölte: nem folyik előkészület a Taurus manőverező robotrepülőgépek Ukrajnába szállítására.

A Spiegel című német lap értesülései szerint jelenleg titkos tárgyalások folynak a védelmi iparral a rakéták átadásáról. Olaf Scholz kancellár ugyanis olyan technikai módosításokat akar végrehajtatni a rakétákon, amelyek megakadályoznák, hogy Kijev csapást mérhessen velük oroszországi területre – írta az ukrán hírportál.

Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője egy tévéműsorban elmondta, hogy Ukrajna pénteken kétoldalú konzultációkat kezdett Nagy-Britanniával az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról. Közölte, hogy már 13 ország csatlakozott a G7-országok biztonsági garanciákról szóló nyilatkozatához. Ugyanakkor – mint emlékeztetett – Ukrajna már megkezdte erről a kétoldalú konzultációkat az Egyesült Államokkal.

„Valóban, amerikai kollégáink után megkezdtük a konzultációkat nagy-britanniai partnereinkkel. Ez egy olyan ország, amely az egyik fő stratégiai partnerünk a kulcsfontosságú segítségnyújtás terén” – fogalmazott Jermak. Megjegyezte: most az a cél, hogy az év végéig megkössék az első kétoldalú megállapodásokat olyan országokkal, amelyek készek biztonsági garanciákat nyújtani Ukrajnának.

Az orosz vezetés terrorcselekménynek tekinti a Moszkva ellen indított dróntámadásokat, pénteken is több ilyen, pilóta nélküli repülőt lőtt le a légvédelmük. Ukrajnában közben menesztik az öszzes regionális toborzóiroda vezetőjét, 30 ember ellen büntetőeljárás is indul – korrupció gyanúja miatt.

Hatalmas robbanással ért földet az a pilóta nélküli repülő, amit az orosz légvédelem lőtt ki Moszkva fölött péntek délelőtt. Az orosz sajtóban megjelent felvételekről a moszkvai védelmi minisztérium azt állítja: azokon egy ukrán harci drón látható.

Terrortámadásnak minősítették az incidenst, ami a tárca állítása szerint sem kárt, sem sérülést nem okozott.

„Még mindig a torkomban dobog a szívem. Pontban 10:36-kor történt. Késésben voltam, épp munkába siettem, amikor felrobbant. Még a járda is beleremegett. Azonnal bekapcsoltak az autóriasztók. Olyan hatalmas ereje volt a robbanásnak, hogy majdnem levitte a ruhámat” – mondta az egyik szemtanú.

Egy időre a főváros melletti, vnukovói repteret is teljesen lezárták. A napokban nem először.

Július közepe óta már több mint egy tucatnyi alkalommal számolt be az orosz védelmi minisztérium arról, hogy ukrán harci drónokat semlegesített Moszkva légterében.

Az év eleje óta több mint százhúsz, Oroszország területén belül végrehajtott támadási kísérletről adtak hírt. Ezek többsége az ukrán határ menti Brjanszk valamint Belgorod régiókat érte. De beszámolóik szerint több tucatnyi pilóta nélküli repülőgépet lőttek le az elcsatolt Krím-félsziget felett is. Az orosz főváros elleni akciókról május eleje óta hallani. Az első ilyen épp a Kreml ellen irányult. De meghiúsították. Azóta több ukrán drónt lőttek le Moszkva nyugati külvárosai fölött, de még a főváros üzleti negyedében is.

Az ukrán katonai hírszerzés szóvivője pénteken kijelentette: az orosz főváros lakóinak még több hasonló támadásra kell felkészülnie.

Az egész országra érvényes riadót hirdetett az ukrán légvédelem pénteken. Kijev határában egy orosz rakétát le is lőttek, de három másik az ivano-frankivszki katonai repülőtér közelében csapódott be, több embert megsebesítve. A polgári áldozatok között egy gyerek is van – közölték a hatóságok.

Újabb halálos légicsapás érte Zaporizzsját csütörtök este. Két napon belül ez volt a második. Ezúttal egy hotelt ért találat, ahol az oroszok állítása szerint külföldi zsoldosokat szállásoltak el – az ukránok szerint viszont gyerekeket és segélyszervezetek munkatársait.

A regionális toborzóirodák vezetőit Ukrajna szerte menesztik. Helyükre harcképtelen veteránokat neveznek ki, hogy az egész országban megszüntessék a hadkötelesek behívásával kapcsolatban kialakult korrupciót

– jelentette be Volodimir Zelenszkij pénteken.

„Összesen 112 bűnügyi eljárást indítottunk a toborzóközpontokban dolgozó tisztviselők ellen. Harminchárom toborzóparancsnokot, hadegészségügyi bizottsági tisztviselőt valamint munkatársat gyanúsítottunk meg. Több régióban bukkantunk hatalommal való visszaélésre. A tisztviselőket készpénzzel vagy kriptovalutával vesztegették meg” – foglalta össze a júliusban kezdődött vizsgálat eredményeit az ukrán elnök.