Újabb migránsáradat várható Németországban

Robbanásszerűen nő a menedékkérelmek száma Németországban.  A Szövetségi Migrációs Hivatal (BAMF) jelentése szerint 2023 első felében mintegy 78 százalékkal több első kérelmet nyújtottak be, mint az előző év azonos időszakában. Heiko Teggatz, a Német Rendőrszakszervezet vezetője szerint ezek a számok "rendkívül drámaiak".
Csak 2023 januárja és júniusa között 162 271 migráns kért menedékjogot Németországban. Ez a létszám egy Heidelberg vagy Darmstadt méretű város lakosságának felel meg. A bevándorlók háromnegyede férfi és 30 év alatti volt, és szinte valamennyien iszlám országokból érkeztek. Ha a migráció ilyen ütemben folytatódik, akkor az év végéig 324 542 menedékkérő lesz Németországban.

Hol fog ennyi ember élni? Ki fog vigyázni a gyerekekre?
 

2022-ben mindössze 295 300 lakás épült Németországban, ahol már 378 000 bölcsődei hely hiányzik. 2025-re pedig már 25 ezer tanári állás lesz betöltetlen. 

 - mondja Heinz-Peter Meidinger, a Német Pedagógusszövetség tiszteletbeli elnöke.  Összességében tíz év alatt 24 százalék körüliről 38 százalékra nőtt a migrációs hátterű negyedik osztályosok aránya.
Stefan Luft  brémai migrációkutató a Bildnek azt mondta: 

Alexander Throm, a CDU belügyi szakértője attól tart, hogy az év végén a menedékkérők száma még magasabb lesz. A Bildnek elmondta:

A politikus szerint társadalmi robbanás lehet a kormány migrációs politikájának következménye, s mindez növeli az AfD és a szélsőségesek támogatottságát.
Korábban Heiko Teggatz, a Német Rendőrszakszervezet elnöke a kormány migrációs politikáját bírálva közölte: Nincs határvédelem, nincs bevándorlási felső határ, nincs pénz az önkormányzatok migrációs költségeinek támogatására. Ez veszélyes koktél, ami felforgatja az országot. Hozzátette: Aki még mindig nem ismerte fel, hogy a városokban és községekben már régóta kimerültek a szálláskapacitások, az nyilván valóságvesztéstől szenved. Manuel Ostermann, a rendőrszakszervezet helyettes vezetője ehhez kapcsolódóan azt követelte, hogy

Bandaháborúk voltak Németország több városában: a bevándorlók machetékkel, baseball-ütőkkel, vasrudakkal és késekkel estek egymásnak. Észak-Rajna-Vesztfáliában szír és libanoni származású klánok próbáltak leszámolni egymással az utcán. Több százan vettek részt az összecsapásokban, a rendőrök csak nehezen tudták megfékezni az indulatokat, egy migráns és egy rendőr megsérült.

Fényes nappal a nyílt utcán verekedtek össze a migránsok az észak-németországi Castrop-Rauxelben. Machetéval, baseball-ütővel, vasrudakkal és falécekkel estek egymásnak. Kaotikus állapotok uralkodtak. A rendőrök nagy erőkkel vonultak a helyszínre, de csak nehezen tudták megfékezni az indulatokat.

Egy 23 éves férfit súlyos állapotban szállítottak kórházba, miután többször hasba szúrták, valamint egy rendőr is megsebesült az összecsapásokban.

A német rendőrség információi szerint szír és libanoni bandák között történt leszámolás.

Az ilyen incidenseket nem toleráljuk az utcáinkon – mondta a tartományi belügyminiszter. Herbert Reul közölte: a hatóságok több embert is őrizetbe vettek és később ismét kivonultak a helyszínre, hogy megfékezzék a migráns-klánok tagjait.

Az összehangolt akcióban 116 embert ellenőriztek, akiknél a csütörtöki esethez hasonlóan machetéket, vasrudakat, késeket találtak és foglaltak le.

Nem ez volt az egyetlen migránsbalhé Németországban. Alig 24 órával később Essenben is több száz szír és libanoni csapott össze. Törtek, zúztak, ütötték, rúgták egymást. A rendőrség úgy véli, hogy a két eset között összefüggés lehet.

Szíriai és libanoni bűnszervezetek 500 tagja keveredett tömegverekedésbe – írta Twitter-bejegyzésében Georg Pazderski. Az Alternatíva Németországért (AfD) párt politikusa kemény kritikával illette Nancy Faeser szövetségi belügyminisztert, amiért még mindig az Angela Merkel volt német kancellár által meghirdetett nyitott határok politikáját képviseli, és nem lép fel keményebben a Németországot egyre inkább sújtó migráció ellen.

A romló közbiztonság ellenére is ösztönöznék a bevándorlást – írja a Magyar Nemzet online a németországi migránsbalhékkal összefüggésben. A portál szerint ezek az incidensek remek példái annak, hogy milyen hatása lehet, ha elfogadják a migránskvótát, amely értelmében a tagállamoknak meghatározott számú illegális bevándorlót kellene befogadniuk. Ha pedig nem teszik, hatalmas összeget kell fizetni.

A migránskvóta ellen több uniós ország, így hazánk is tiltakozik. Ez nem is meglepő – jegyzi meg a Magyar Nemzet, hiszen számok bizonyítják, hogy a nyitott határok politikája romló közbiztonságot, fokozódó erőszakot és terrorizmusfenyegetettséget hoz Európára.

A magyar közvélemény „egyértelműen elzárkózik a brüsszeli migránskvóták rendszerétől” – derült ki Századvég Alapítvány korábbi közleményéből, amely a júniusban ezer ember megkérdezésével készült közvélemény-kutatásuk eredményét ismerteti.

A kommüniké felidézte: június 8-án az Európai Unió belügyminiszterei – Magyarország és Lengyelország tiltakozása mellett – jóváhagyták az EU migrációs rendszerének reformjáról szóló javaslatcsomagot, amely szerint a jövőben egy kötelező erejű uniós mechanizmus révén Brüsszel elosztaná az illegális bevándorlókat a tagországok között.

Az elfogadott dokumentum értelmében azon országoknak, amelyek nem fogadják be a kötelező kvótarendszer keretében rájuk osztott migránsokat, 22 ezer euró (8 millió forint) büntetést kell fizetniük minden be nem fogadott migráns után – emlékeztetett a Századvég jelezve, hogy a döntéshozatali eljárás következő lépcsőjeként az Európai Parlament elé kerül a javaslat.

A Századvég e fejleményekre tekintettel megvizsgálta a magyarok álláspontját az illegális migránsok Brüsszel által tervezett kötelező, kvóták szerinti elosztásáról – közölte az alapítvány. A kutatás eredményét úgy összegezték, hogy „jelentős a kötelező betelepítési kvóta elutasítottsága”.

A részletekről azt írták: az adatok szerint az elmúlt időszakban a megkérdezettek 70 százaléka hallott Brüsszel tervéről, amely szerint újra kötelezővé akarják tenni az uniós tagállamok számára a migránsok kvóták szerinti elosztását, illetve a tagországokban a menekülttáborok létesítését és fenntartását.

A kommüniké hangsúlyozta, hogy a magyarországi közvélemény „egyértelműen elzárkózik a brüsszeli migránskvóták rendszerétől”.

A Századvég szerint megállapítható: a magyarok több mint kétharmada (68 százaléka) úgy vélekedik, hogy a Brüsszel által tervezett elosztási mechanizmus bevezetése esetén Magyarországnak ellen kell állnia a brüsszeli döntésnek, és tovább kell harcolnia a kötelező betelepítési kvóta ellen.

Azoknak az aránya, akik tudomásul vennék az illegális bevándorlók kötelező, kvóták szerinti betelepítését, 25 százalékra tehető – ismertette a közlemény.