Befolyásos amerikai képviselő állt ki Magyarország mellett

Paul Gosar, Arizona állam republikánus kongresszusi képviselője kiállt Magyarország mellett a Biden-adminisztráció által bevezetett vízumkorlátozás kapcsán. A jobboldali politikus nemrég közzétett X-bejegyzésében (korábbi Twitter) azt írta, hogy "a Biden-rezsim bizarr módon megtámadta Európa egyik legtekintélyesebb országát és egyik legfontosabb szövetségesét, Magyarországot, amely jelenleg világelső a családbarát politikáját, a kultúra és a hagyományok védelmét tekintve". 

– fogalmazott posztjában Gosar, aki szerint miközben az amerikai határ mindenki előtt nyitva áll, legális utakat zárnak le a magyarok előtt. 

- tette hozzá a republikánus politikus, majd leszögezte: a magyar kormány az embereket helyezi előtérbe, szemben a globalistákkal, marxistákkal, és ez láthatóan felháborítja a Biden-kormányt vezető globalistákat.

- zárta gondolatait a politikus.

Mint ismert, az Egyesült Államok a magyar útlevéllel rendelkező személyek utazási engedélyt jóváhagyó elektronikus rendszeren keresztül igényelt utazási engedélyének érvényességi idejét két évről egy évre csökkentette és csupán egyszeri használatra korlátozza augusztus elsejével. 

Erre reagálva a magyar Belügyminisztérium arról adott tájékoztatást, hogy az Egyesült Államok a kettős állampolgársággal rendelkező külhoni magyarok adatait követelte Magyarországtól, de a kért adatokat nem adták át, mert a külhoni magyarok biztonsága volt a tét. "Ezért áll most bosszút a magyarokon Joe Biden elnök úr kormánya" - tette hozzá a tárca.

A magyar államigazgatás felsővezetésében is meglepetést okozott a magyar állampolgárok amerikai beutazásának kedden bejelentett szigorítása – mondta a Magyar Nemzetnek egy felsővezető neve elhallgatását kérve. Egy további kormányközeli forrásból pedig úgy tudni, David Pressman nagykövet döntésére vezethető vissza, hogy az amerikai fél bekeményített – a magyar oldalon ezt így érzékelték. 

Előzőleg pedig látszólag jól haladtak az egyeztetések az amerikaikkal ebben a kényes ügyben, amelyben a magyarok a kettős állampolgár külhoni magyarok adatait nem hajlandóak megosztani – tömegesen pedig biztosan nem –, miközben az amerikaiak biztonsági garanciákat követeltek a 2010-es években honosított több mint egymillió kettős állampolgár magyar útlevelét felemlegetve. Az amerikaiak kezdetben az összes kettős állampolgár adataira igényt tartottak volna – noha ezeket fordított esetben ők is aligha adnák ki, ugyanis adatvédelmi szempontból vállalhatatlan –, majd egy időre belátták, hogy ez lehetetlen és visszakoztak, végül ismét bekeményítettek.   

Márpedig az amerikai nagykövetség azt állítja: az interneten lekérhető elektronikus utazási engedély (ESTA) feltételeinek megszigorítására azért volt szükség minden magyar állampolgárral szemben, mert a magyar kormány „nem orvosolja a felmerült aggályokat és nem tett azért, hogy a VWP (a vízummentességi program) követelményeinek minden szempontból megfeleljen”.

– reagált Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára Matthew Miller nyilatkozatára. Az amerikai külügyi szóvivő előzőleg arról beszélt: azért van szükség a szigorításra, mert bűnözők is magyar útlevélhez juthattak, mivel 2020, a biometrikus útlevél magyarországi bevezetése előtt a magyar állampolgárságért folyamodók személyazonosságának ellenőrzése nem volt megfelelő.

Botránydiplomácia  

A szűk egy éve Budapestre érkezett Pressmannek – Joe Biden elnök személyes kinevezettjének – botrányosra sikerült eddig az itteni szolgálata, amelyet a kölcsönössé vált nyilatkozatháború inkább jellemez, mint a felmutatható diplomáciai eredmények. A magyar–amerikai kapcsolatokra rálátó megfigyelők egy nagykövetet sem tudnak felidézni – sem demokrata pártit, sem republikánust –, aki 1990 óta ilyen rossz viszonyban lett volna akármelyik magyar kormánnyal. (A 2010-es években a szintén rossz emlékű André Goodfriend nem volt nagykövet, ügyvivőként vezette a Szabadság téri külképviseletet.) Egy diplomáciai forrásunk megemlítette, hogy miközben Pressman be szeretne jutni Orbán Viktor kormányfőhöz – noha eddig tizenegy hónap alatt nem sikerült neki –, illetve Szijjártó Péter külügyminiszterrel találkozna (vele egy-két megbeszélése volt), a diplomáciai aprómunka láthatóan nemigen érdekli. – A gesztust pedig eddig nem viszonozta – mondta forrásunk arra utalva, hogy a magyar kormány a két fél közötti politikai feszültség csökkentésének szándékával feltűnően magas szinten képviseltette magát az amerikaiak nemzeti ünnepén. A július 4-i fogadáson Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Pintér Sándor belügyminiszter is jelen volt.  

Ráadásul a helyzet ennél még rosszabb is lehet; ezért is remélik forrásaink, hogy a magyarokat büntető mostani amerikai beutazási szankció csak átmeneti intézkedés, és a magyar állampolgárok mielőbb visszatérhetnek az Amerikában (legfeljebb 90 napra) vízummentességet élvezők teljes jogú körébe. A rémkép ugyanis a 2009 előtti vízumkényszer visszaállítása: a vízum a hozzá képest fillérekbe kerülő EFTA-hoz képest jóval drágább (egy turistavízum ára jelenleg 185 dollár, 67 ezer forint) és körülményes a beszerzése. Ezzel együtt júniusban 755 vízumot adtak ki a budapesti amerikai konzulátuson, a legtöbbjük turistáknak és üzletembereknek kiadott B-vízum volt. A Budapesten igényelt B-vízumok elutasítási rátája a legutóbbi adat (2022) szerint 8,44 százalék. Úgy tudjuk, a magyar diplomácia azért is meg akarja előzni a vízumkényszer bevezetését, mert ezzel megfelelő válaszlépés meghozatalára kényszerülne, ami pedig tovább távolítaná egymástól a feleket.