Tömegverekedés tört ki a koszovói parlamentben - Videó!

Tömegverekedés tört ki csütörtökön a koszovói parlamentben a kormánykoalíció és az ellenzék képviselői között, miután egy ellenzéki politikus vízzel öntötte le Albin Kurti miniszterelnököt. A képviselők vizespalackokkal és ököllel ütötték egymást, egyikük a kormányfő nyakát is megragadta. Végül Albin Kurti testőrei is közbeléptek, a tömegverekedés pedig azzal ért véget, hogy a kormányfőt kimenekítették az ülésteremből.

A verekedés azután robban ki, hogy Albin Kurti bejelentette: csökkenti a rendőrségi jelenlétet a szerbek lakta észak-koszovói önkormányzatokban, és előrehozott választásokat ír ki az érintett településeken. 

A Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) nevű ellenzéki párt képviselője a csütörtöki ülésen bírálta a kormányt, mert nem tartja megfelelőnek, ahogyan az az észak-koszovói helyzetet kezeli.  Mint mondta, a miniszterelnöknek választ kell adnia arra, miért nem hallgatta meg az Egyesült Államok megoldási javaslatait, miért hozta Koszovót olyan helyzetbe, hogy szankciókat vezettek be Pristina ellen, miért veszélyeztette a koszovói rendőrök életét, és miért okozott szenvedést az állampolgároknak.

Ahogy arról a nemzetközi sajtó széles körben beszámolt, a koszovói rendőrség a napokban megkezdte az erői kivonását a szerbek lakta észak-koszovói önkormányzati épületekből. Ezt megelőzően a pristinai kormány bejelentette, hogy a főtárgyalójuk, Besnik Bislimi és Miroslav Lajcak uniós különmegbízott megállapodott abban, hogy haladéktalanul csökkentik a rendőrség jelenlétét Zvecsánban, Leposzavityban és Zubin Potokban. A rendőri alakulatok 25 százalékát vonják ki a területről, illetve az albán fél abba is belement, hogy rendkívüli választásokat tartanak a nyár után a négy északi településen. 

A Szerbiai Rádió és Televízió szerint a koszovói kabinet készen áll arra is, hogy ezen lépések mellett szükség esetén a koszovói rendőrség az EULEX-szel és a KFOR-ral együtt felméri a biztonsági helyzetet, és mérlegeli a rendőri jelenlét további csökkentésének lehetőségét az önkormányzati épületekben és azok környékén. A pristinai kormány közleménye hozzáteszi, hogy Brüsszel a következő napokban összehívja ismét a szerb és a koszovói főtárgyalót, hogy a két fél közti normalizációról egyeztessenek.

A Szerbia és Koszovó közötti feszültség az utóbbi hónapokban kiéleződött. Koszovóban május végén zavargások törtek ki, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta térségben az ott leadott albán szavazatok alapján, mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatali posztjukat. A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a NATO irányítása alatt álló békefenntartó haderő, a KFOR katonáira támadtak. Az Európai Unió ezt követően gazdasági és politikai szankciókat vezetett be Koszovóval szemben, mert az ország vezetése nem tett semmit a helyzet kezelése érdekében. Az intézkedések között a koszovói politikusok uniós intézményekbe történő meghívásának, és a pénzügyi támogatásoknak a felfüggesztése is szerepel.

Lumir Abdixhiku, a Koszovói Demokratikus Szövetség elnöke is csatlakozott a bírálók sorához. Korábban azzal vádolta meg Albin Kurti kormányfőt, hogy destabilizálta az északi országrészt.

– mondta Abdixhiku. A politikus hozzátette: attól tart, hogy egy év múlva már nem is lesz szó a Szerb Önkormányzatok Közösségéről, hanem már egyfajta területi autonómia lesz helyette. Erre utal ugyanis a Koszovó és Szerbia viszonya normalizálásáról szóló szerződés hetes pontja – emlékeztetett az elnök. 

Nol Nushi, a koszovói Szociáldemokrata Párt titkára szerint a pristinai kormány a helyzet megnyugtatásáról szóló megállapodással megadta magát és kapitulált – írja a Kosovo Online helyi hírportál.

- fogalmazott z albán politikus, aki hozzátette: eközben Koszovó ellen szankciókat vezettek be a nyugati szövetségesei, s egyes nemzetközi körökben gyakorlatilag teljesen elszigetelődött az ország. 

Eközben a következő napokban várhatóan egy asztalhoz ül a szerb köztársasági elnök és a NATO főtitkára. Alekszandar Vucsics kérte a találkozót Jens Stoltenbergtől – tudósít a Danas szerb napilap. A szerb államfő újabb trükkökre számít a Nyugat részéről Koszovóval kapcsolatban.

tette hozzá Vucsics. Az elnök kiemelte: azt senki nem tudja, hogy ez az intézkedés mit jelent, de keresik a módját annak, hogy Szerbiát lehessen a helyzetért hibáztatni. A szerb államfő csütörtökön a belgrádi orosz nagykövettel is egyeztetett Koszovóval kapcsolatban.

Alekszandar Vucsics tájékoztatta Alekszandar Bocan-Harcsenko orosz nagykövetet arról, hogy Pristina milyen politikai, jogi és fizikai erőszakot alkalmaz a szerbek ellen Koszovóban, és elmondta azt is, hogy Szerbia rendkívül nehéz helyzetben van.

– hangsúlyozta pénteki közleményében a Honvédelmi Minisztérium.

Mint írták, május végén kötelességteljesítés közben, a haza szolgálatában sérült meg a Magyar Honvédség több katonája a koszovói Zvecsánban, amikor a NATO békefenntartó missziójában hajtották végre feladataikat. A hősiesen helytálló honvédek közül a legtöbben már otthonukba távozhattak, felépülésük nyomon követése folyamatos. Két katona állapota azonban továbbra is súlyos, további kórházi kezelést igényel, felépülésük érdekében a Magyar Honvédség és a katonaorvosok a legjobb tudásuk szerint mindent megtesznek.

A tájékoztatás szerint 

A közleményben hangsúlyozták azt is: Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszternek és Böröndi Gábor altábornagynak, a Honvéd Vezérkar főnökének egyértelmű szándéka, hogy a szolgálatteljesítés során maradandó károsodást szenvedett katonáknak lehetőséget biztosítsanak a további szolgálatra a Magyar Honvédség kötelékében, amennyiben az érintettek is úgy döntenek.

Mint ismert, a NATO békefenntartó erejében (KFOR) részt vevő katonákat május 29-én délután vetették be tömegoszlatási feladatokra a koszovói Zvecsán település polgármesteri hivatalánál. Az ott összegyűlt tömeg a korábbi választás eredménye miatt vonult utcára. A sérült katonák egy részét a honvédség repülőgépe másnap hazaszállította Magyarországra, akkor Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter összesen 27 magyar sérültről számolt be.

Közben lapunk megtudta, hogy szolgálati időn túl, szolgálati fegyverével sebesítette meg magát a KFOR (a NATO parancsnoksága alatt működő békefenntartó haderő) magyar kontingensének egyik katonája, aki feltehetően öngyilkos akart lenni. A katona életét a koszovói tábor területére érkező orvosok erőfeszítése sem tudta megmenteni, így a kórházba szállítás közben elhunyt. A július 4-én történt eset kivizsgálása folyamatban van, a hozzátartozókat a Magyar Honvédség azonnal értesítette.

– tájékoztatta a Magyar Nemzetet a Honvédelmi Minisztérium. Mint írták, a katona életét a koszovói tábor területére érkező orvosok közös erőfeszítése sem tudta megmenteni, így a kórházba szállítás közben elhunyt. A július 4-én történt eset kivizsgálása folyamatban van, a hozzátartozókat a Magyar Honvédség azonnal értesítette.

A KFOR 1999-es missziója még körülbelül 50 ezer katonával kezdődött, ez a létszám mostanra négyezer alá csökkent. E békefenntartásban 27 ország vesz részt, de a legtöbb katonát három ország: Olaszország (715), az Egyesült Államok (561) és Magyarország (469) adja. Ennek megfelelően a KFOR vezetésében is ez a három állam dominál. A KFOR általában megfigyelői és támogatói feladatokat lát el: békeidőben főleg járőröznek, megfigyelik a biztonsági helyzetet.