NATO-fegyverrel robbanthatták fel a Krími hidat

Ukrán elnöki hivatalban dolgozó forrásokra hivatkozva több katonai elemzői is arról számolt be, hogy a Krími-híd elleni támadást egy brit Remus 600-as autonóm víz alatti drónnal hajtották végre, amelyre további robbanóanyagot rögzítettek. Az akár 600 méteres víz alatti mozgásra is képes eszközt egy civil hajóról indíthatták el a Fekete-tengerről. 

A Remus 600 víz alatti drón összesen 227 kilogrammot nyom, és 3 méter hosszú. Akár 70 órán keresztül is képes víz alatt maradni, maximális sebessége 10 km/óra, hatótávolsága pedig több mint 500 kilométer. Akár egy laptopról is irányítható, a kezelése nem igényel szaktudást. Korábban Maria Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt állította, hogy az amerikai és a brit titkosszolgálatok is részt vett a támadás megtervezésében.

Ahogy arról a hazai és nemzetközi sajtó is széles körben beszámolt, a Krím félszigetet Oroszországgal összekötő hidat kedd hajnalban támadás érte. Egyes jelentések szerint két robbanás volt, az első moszkvai idő szerint 3 óra 4, a második 3 óra 20 perckor. Az építmény közúti forgalmat bonyolító része megsérült, az autós és a vasúti közlekedést is leállították. A támadásnak civil halálos áldozatai is voltak, egy Belgorod megyei házaspár vesztette életét, a 14 éves lányuk pedig súlyos, nem életveszélyes sérüléseket szenvedett. A robbanások a 145. pillérnél következtek be. Az elsődleges vizsgálatok szerint az útpálya ugyan megsérült, de a támaszok stabilak.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) egyik forrása azt nyilatkozta a AFP francia hírügynökségnek, hogy különleges hadművelet hajtottak végre a hídnál. Az ukrán katonai hírszerzés szóvivője, Andrij Juszov pedig azt mondta: „A Krím félszigetet az oroszok logisztikai csomópontként használják, hogy erőket és eszközöket mozgassanak át Ukrajna területére. Természetesen minden logisztikai probléma további bonyodalmat jelent a megszállók számára”.

„A Kreml ismeri a krími híd elleni támadás részleteit, tudjuk az okot és tudjuk, hogy ki áll mögötte” – fogalmazott a Kreml szóvivője egy hétfői sajtótájékoztatón. Dmitrij Peszkov azt mondta, hogy további biztonsági intézkedéseket hoztak a hídra kiterjedően, a már meglévőket pedig szigorították. Az orosz hatóságok terrorcselekmény gyanújával indítottak vizsgálatot. Az orosz külügy korábban azt közölte: a támadás a kijevi rezsim részvételével zajlott az amerikai és a brit titkosszolgálatok támogatásával.

Vlagyimir Putyin orosz elnök az esti órákra tanácskozást hívott össze a történtek miatt, de már kiadta az utasítást a károk helyreállítására. „A válaszunk a különleges katonai művelet minden egyes céljának az elérése lesz” – fogalmazott a Kreml szóvivője. 

A Krími hídnak szimbolikus jelentése van, hiszen összeköti Krím-félszigetet és Oroszországot. 2018-ban Vlagyimir Putyin orosz elnök személyesen adta át az átkelőt. De a háború során stratégiailag is kulcsfontosságú, hiszen az átjárón keresztül látják el az orosz katonákat. A híd összesen 19 kilométer hosszú – Európában a leghosszabb – kétszer két sávon haladhat rajta az autóforgalom, valamint két vágányon a vasúti. A megépítése több mint hárommilliárd dollárba került. 

Az oroszok számára kiemelten fontos átkelőt tavaly októberben érte legutóbb támadás. Akkor a 2×2 sávos közúti pályatest egyik fele több szakaszon leomlott, a vasúti pályán hét üzemanyagot szállító kocsi kigyulladt, hárman pedig életüket vesztették. Az orosz hatóságok szerint egy teherautó robbant fel, amelybe bombát rejtettek. A teljes forgalom a hídon csak februárban állt helyre.

Az orosz hadsereg keddre virradóra megsemmisítette a Krími híd elleni hétfői támadás előkészítéséhez használt ukrán bázisokat – közölte Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve.

A szóvivő szerint az éjszaka folyamán végrehajtott, összehangolt támadást „a hétfőre virradóra, vízi drónokkal (távirányítású motorcsónak) elkövetett ukrán terrorakció megtorlásaként hajtották végre”, hozzátéve, hogy a drónok gyártóbázisaként használt. Odessza környéki hajójavító üzem is találatot kapott.

Elmondta, hogy

Mikolajiv és Odessza térségében összesen 70 ezer tonna kapacitású, az ukrán hadsereg ellátását biztosító üzemanyagtárolót semmisítettek meg.

Közlése szerint az orosz hadsereg az északkelet-ukrajnai Harkiv megyében két kilométert haladt előre, Kupjanszk város irányába.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő napi szokásos sajtóértekezletén kedden azt mondta, hogy Ukrajna katonai célokra használta a gabonaszállítások céljára kialakított fekete-tengeri folyosókat. Ugyanakkor kitért az egyik újságírói kérdés elől, hogy Kijev ezeket a folyosókat felhasználhatta-e a Krími híd elleni hétfői támadásra.

Oroszország hétfőn nem hosszabbította meg a Kijevvel az ukrán gabonaszállításokról az ENSZ és Törökországgal kötött, aznap lejáró fekete-tengeri egyezményt.

Peszkov szerint az orosz hatóságok kezdettől fogva tudták, hogy a Krími híd elleni merénylet mögött Ukrajna áll. A szóvivő így kommentált egyes kijevi nyilatkozatokat, hogy a támadást Oroszország szervezhette meg.

Ukrajna a Krím félsziget, Oroszország pedig Odessza és más ukrajnai városok ellen intézett dróntámadásokat keddre virradóra – közölték hivatalos orosz és ukrán források.

Az orosz légvédelem 28 ukrán drónt semmisített meg a Krím fölött: tizenhetet lelőtt, tizenegyet pedig elektronikai eszközökkel tett ártalmatlanná. A támadásoknak nincsenek áldozataik, és anyagi károk sem keletkeztek – tájékoztatott az orosz védelmi minisztérium.

Keddre virradóra Ukrajnában országszerte légiriadót hirdettek:

Odessza, Mikolajiv, Herszon, Zaporizzsja, Donyeck, Harkiv, Dnyipropetrovszk, Poltava, Kirovohrad és Cserkaszi megyében is szóltak a szirénák.

Mikolajiv megyében négy drónt lőtt le az ukrán légvédelem. A szomszédos Odesszában hat Kalibr manőverező robotrepülőgépet és huszonegy harci drónt semmisítettek meg – közölte az ukrán hadsereg déli parancsnoksága. A lezuhanó törmelékek és a lökéshullámok károkat okoztak a kikötőben és lakóépületekben. Egy civil megsérült.

Odessza megyében három kikötő található, amelyek alapvető fontosságúak a világ élelmiszer-ellátása szempontjából.

Az orosz-ukrán háború 2022. februári kezdete után Ukrajna fekete-tengeri kikötőit orosz hadihajók zárták le, megakadályozva az ukrán gabonaexportot a tengeren át.

Moszkva és Kijev 2022 júliusában írta alá azt a megállapodást, amely lehetővé tette a gabonaszállítást a térségben. Az egyezmény hétfő éjjel lejárt, és Oroszország bejelentette, hogy nem hosszabbítja meg.

Oroszország légicsapások sorozatát indította Ukrajna-szerte, többek között a déli kikötővárosok, Odessza és Mikolajiv ellen, néhány órával azután, hogy közölte, kilép az ENSZ által közvetített gabonamegállapodásból, mely lehetővé tette az ukrán termékek Fekete-tengeren keresztül történő exportját – számolt be róla a Guardian.

Mikolajivban „elég komoly” tűz ütött ki az egyik „létesítményben” – közölte Olekszandr Szenkevics polgármester a Telegram-oldalon.

A légvédelmet aktiválták Odesszában is, ahol Oleh Kiper, a régió katonai közigazgatásának vezetője elmondta, hogy a légvédelmi rendszerek több hullámban visszaverték az orosz dróntámadásokat.

Az ukrán légierő emellett dróntámadásokra figyelmeztetett Herszon, Zaporizzsja, Donyeck és Dnyipropetrovszk régiókban, valamint ballisztikus rakétatámadások veszélyére Poltavában, Cserkasiban, Dnyipropetrovszkban, Harkivban és Kirovohradban.

Ukrán területről indított, határsértő drónt lőtt le a fehérorosz légvédelem – közölte hétfőn a fehérorosz határőrség.

A közlemény szerint a vasárnapi incidens során a drónt a délkeleti Gomel (Homel) megyében, a fehérorosz-ukrán határtól nem messze elektronikus légvédelmi eszközök segítségével semlegesítették, majd a közeli Dnyeper (Dnyipro) folyóba zuhant.

„A drón segítségével a Fehérorosz Köztársaság határ menti térségeinek felderítése zajlott”

– szögezte le a határőrség.

Május végén, szintén Gomel megyében, a lojevszki kerületben semmisítettek meg egy ukrán „csapásmérő” drónt, február elején pedig Breszt megyében fogtak el egy felderítő drónt a határ mentén. Már tavaly ősszel és tél elején több hasonló incidensről számolt be a fehérorosz határőrség.

A hatóság szerint

az orosz-ukrán háború 2022. február 24-i kezdete óta idén január közepéig 463 drónt figyeltek meg a fehérorosz határ mentén.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök januárban kiadott határvédelmi rendelete alapján a fehérorosz hatóságoknak különös figyelmet kell fordítaniuk országuk Ukrajnával közös, 1084 kilométer hosszú határszakaszára. A fehérorosz határvédelmi hatóság közölte, hogy az év eleji adatok szerint Ukrajna 17 200 katonáját állomásoztatja a fehérorosz határ mentén, ahol műszaki akadályokat építenek és aknamezőket telepítenek. Hozzátette, hogy rendszeresek a lőfegyverrel elkövetett provokációk is az ukrán fél részéről. A fehérorosz fél válaszul megerősítette határvédelmi egységeit, aktívan bevet műszaki megfigyelési eszközöket, valamint harcjárművekkel és tüzérséggel ellátott műveleti egységeket telepített a térségbe.