Migránspaktumot írt alá Tunéziával az Európai Unió

Stratégiai partnerségi megállapodást kötött az Európai Unió az illegális migráció és az embercsempészet megfékezésére Tunéziával, melynek végrehajtásához több mint 1 milliárd eurós uniós támogatást fog kapni az észak-afrikai ország. Kaisz Szaíd tunéziai elnök és Ursula von der Leyen vasárnap írta alá gyüttműködésről szóló megállapodást – közölte a Reuters hírügynökség a tunéziai elnöki irodára, valamint Mark Rutte holland miniszterelnökre hivatkozva. 

– írta Twitter-bejegyzésében Mark Rutte holland miniszterelnök, aki hozzátette: a megállapodás elősegíti továbbá a tunéziai gazdaság növekedését és az észak-afrikai ország megújuló energiára való áttérését. A tárgyalásokon Rutte és Von der Leyen mellett részt vett Giorgia Meloni olasz kormányfő is. 

Az Európai Unió egymilliárd eurót tervez adni Tunéziának, hogy az afrikai ország felléphessen az emberkereskedelem ellen, illetve hogy támogatást nyújtson az állam gyengélkedő gazdaságának. Az észak-afrikai államnak kiemelt szerepe van az illegális bevándorlók feltartóztatásában, hiszen földrajzi elhelyezkedéséből fakadóan sokan indulnak útnak innen Európába.

Az uniós politikusok legutóbb majdnem egy hónapja tárgyaltak az észak-afrikai országban. A pénzügyi segélyekért cserében Tunézia vállalja, hogy a jövőben erőteljesebben fellép az embercsempészekkel szemben és igyekszik elejét venni annak, hogy bárkák induljanak útnak Európába.

Tunézia példátlan migrációs válsággal küzd azóta, hogy a fekete-afrikai országokból és a Közel-Keletről menekülők Líbia helyett már az országon keresztül próbálnak meg eljutni a Földközi-tenger partjára, és átkelni rajta Európába.

Ebben az évben ráadásul jelentősen megnőtt az olasz partokra érkező menedékkérők száma. A római belügyminisztérium pénteki adatai szerint az idén eddig több mint 75 ezer migráns érkezett. Összehasonlításul: a tavalyi év azonos időszakában mintegy 31 900-an voltak.

A Migrációkutató Intézet korábbi Fókuszpont elemzésében arról ír, hogy az olasz kormány április 11-én szükségállapotot hirdetett ki, mivel minden korábbinál több irreguláris bevándorló érte el az olasz partokat. A rendkívüli jogrend legalább hat hónapig lesz érvényben, és a döntés arra is feljogosítja a kormányt, hogy több forrást csoportosítson át a migrációs krízis kezelésére. A szükségállapot bevezetését egyrészt a folyamatosan emelkedő esetszámokkal, másrészt a húsvéti ünnep alatt kimentett több ezer migráns érkezésével indokolta az olasz vezetés. A rendkívüli jogrend keretében egy migrációs ügyekkel foglalkozó biztosi pozíciót is létrehoznak, illetve előzetesen 5,45 millió eurót különítenek el a problémák orvoslására. A pénzalapból finanszírozzák majd az újabb szálláshelyek és befogadóközpontok létrehozását, továbbá a relokációs és repatriációs folyamatok felgyorsítását is. A Tóth Klaudia kutató által jegyzett gyorselemzést az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük.

Április 11-én a Giorgia Meloni által vezetett minisztertanács szükségállapotot hirdetett ki az illegálisan és tömegesen érkező bevándorlók miatt.

A belügyminisztérium által vezetett statisztikából az is kiolvasható, hogy a korábbi évek azonos időszakaiban sokkal kevesebben érkeztek: 2022-ben 7 928-an, 2021-ben pedig 8 505-en. Az irreguláris migránsok katonai vagy humanitárius hajók, illetve – a jellemzően embercsempészek által navigált – lélekvesztők segítségével érik el Olaszország partjait. A szükségállapot bevezetését indokolta az is, hogy

AZ ORSZÁG MENEKÜLTÜGYI ÉS MIGRÁCIÓS ELLÁTÓRENDSZERE AZ ÖSSZEOMLÁS SZÉLÉRE SODRÓDOTT.

Fontos megjegyezni, hogy a Földközi-tenger felől érkezők száma 2017 és 2019 között drasztikusan lecsökkent, ám 2020-ban megfordult ez a trend: egyre több belépést regisztráltak a hatóságok. Ezt a rendkívüli migrációs nyomást az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai is bizonyítják (lásd 1. táblázat).

FORRÁS: MIGRÁCIÓKUTATÓ INTÉZET

A szükségállapot kihirdetése együtt járt több politikai intézkedés foganatosításával is.

A KORMÁNYZAT TÖBB MINT 5 MILLIÓ EURÓT KÜLÖNÍTETT EL A TERHEK ENYHÍTÉSÉRE: ÚJ BEFOGADÓKÖZPONTOK LÉTESÜLNEK, AZ ORSZÁGON BELÜLI RELOKÁCIÓS FOLYAMATOKAT ÉS A HATÁROKON ÁTÍVELŐ REPATRIÁCIÓS PROGRAMOKAT FELGYORSÍTJÁK, ILLETVE AZ ADMINISZTRATÍV TEENDŐK SORÁN FELMERÜLŐ KÖLTSÉGEK EGY RÉSZÉT EBBŐL A PÉNZÖSSZEGBŐL FEDEZIK.

Az új létesítmények és a felgyorsított eljárások révén Olaszország több olyan személyt tud majd azonosítani és hazatoloncolni, akik nem jogosultak a nemzetközi védelemre. Az olasz kormány szerint

A SZÜKSÉGÁLLAPOT CSAK ÁTMENETI MEGOLDÁS EGY OLYAN PROBLÉMÁRA, AMELY EURÓPAI SZINTŰ MEGOLDÁST IGÉNYEL.

Matteo Salvini jelenlegi miniszterelnök-helyettes szerint Európának fel kell ébrednie, és azonnal lépnie kell: az EU évek óta csak beszél, anélkül, hogy akár csak a kisujját is megmozdította volna; itt az ideje megmutatni, hogy van egy közösség, egy Unió, és e teher nem csak Olaszország, Spanyolország, Görögország és Málta vállát nyomja.