Háborús paradoxon: orosz olaj hajtja az ukrán tankokat

Az ukrán fegyveres erők harci járműveinek működtetéséhez használt gázolajat Kijev elsősorban olyan országoktól, köztük Magyarországtól és Törökországtól szerzi be, ahol jelentős részben Oroszországból importált kőolajból állítják elő a finomított terméket - írja a Handelsblatt német napilap online kiadása. A portál értékelése szerint ebből fakadóan az a háborús paradox helyzet állt elő, hogy az orosz megszállók ellen harcba induló ukrán tankokat orosz olaj hajtja - és ezzel alapvetően egyik félnek sincsen problémája.

Mint ismert, az Európai Unió tavaly májusban embergót vezetett be az orosz kőolaj exportjára, ugyanakkor a döntés alól felmentést kapott Csehország, Szlovákia és Magyarország. Ezeknek az országoknak engedélyezték, hogy továbbra is orosz olajat vásároljanak a Barátság-kőolajvezeték déli ágán, mivel a gazdaságuk gyakorlatilag bedőlt volna a nyersanyag nélkül. Tehát a Magyarországra, azon belül is elsősorban a MOL Dunai Finomítójába érkező vezetékes orosz olajszállítást egyelőre nem érinti az olajembargó, és az Európai Unió tervei szerint ez egészen 2024-ig így is marad. 

A szankciós döntéssel párhuzamosan az ukrán olajipar padlóra került, így az ország jelenleg teljes mértékben a külső beszállításoktól függ. Ukrajna hat olajfinomító üzeméből már a háború kitörése előtt is csak az egyik, a kremencsuki finomító működött (amely önmagában az ország üzemanyag-fogyasztásának nagyjából 30 százalékát volt képes fedezni azeri iportból). De a háború kirobbanása után ezt az üzemet orosz rakétacsapás érte, és azóta csak hellyel-közzel működik. Emiatt az ukrán hadigépezet olajimportja támaszkodik, és szállítások nélkül a tankok egyik napról a másikra leállnának.

Michal Paszkowski, az Institute of Central Europe elemzője azt mondta a Handelsblatt hírportálnak, hogy az Ukrajnába érkező üzemanyag egy része Lengyelországon keresztül, vasúti szállítással érkezik, emellett pedig csővezetéken, Magyarországtól és Szlovákiától, illetve Romániától, tengeri és vasúti szállítás révén is kapnak üzemanyagot. A német lap információi szerint a MOL megduplázta eladásait Ukrajnának az elmúlt fél évben. 

Ugyanakkor az ukrán vámhivatal adatai alapján az ukrán hadsereg zavartalan működtetését gyakorlatilag Magyarország és Törökország dízelexportja adja. Ukrajna harcképessége ezáltal jelentős mértékben a Magyarországtól érkező üzemanyagimporttól függ, ami magyarra fordítva annyit jelent: az ukrán tankokat orosz olajból finomított gázolaj hajtja. 

A témával kapcsolatban mindenképp érdemes visszaemlékezni arra az idén májusban ksizivárogott amerikai titkosszolgálati jelentésre, mely szerint Volodimir Zelenszkij zárt ajtók mögött a Barátság kőolajvezeték felrobbantását javasolta az ukrán vezérkarnak. A Washington Post akkori beszámolója szerint az ukrán elnök szavait a pillanatnyi harag szülte, és a közvetlen munkatársainak sikerült lebeszélnie a szabotázsról. Hogy ez pontosan miként történt, azt nem tudni, de valószínűleg nyomos érv volt a támadás ellen, hogy az ukrán hadigépezet leállna a Magyarországon finomított orosz olaj nélkül. 

Az Európai Bizottság kedden 1,5 milliárd euró támogatást folyósított Ukrajnának a 18 milliárd eurós makroszintű pénzügyi segélycsomag (MFA+) további részleteként – közölte a brüsszeli testület.

Ezzel a támogatással az EU arra törekszik, hogy 2023-ig stabil, kiszámítható pénzügyi segítséget adjon Ukrajnának azonnali finanszírozási szükségleteinek fedezésében. A keddi kifizetéssel együtt Ukrajna idén 10,5 milliárd eurót kapott az MFA+ keretében.

A hitel formájában nyújtott források az alapvető közszolgáltatások biztosítására, például iskolák, kórházak működtetésére vagy a kitelepítettek lakhatásának megoldására, a makrogazdasági stabilitás megőrzésére és az orosz erők által elpusztított létfontosságú infrastruktúra helyreállítására használhatók fel.

A keddi kifizetésre azt követően került sor, hogy a bizottság megállapította: Ukrajna továbbra is kielégítő haladást ért el a szakpolitikai feltételek végrehajtása terén, és teljesítette a jelentéstételi követelményeket, amelyeknek célja a pénzeszközök átlátható és hatékony felhasználásának biztosítása. A testület sajtóközleményében az áll, hogy az elért haladás lehetővé teszi az augusztusi és a szeptemberi részletek – 1,5-1,5 milliárd euró – kifizetését is.

„Ukrajna jelentős előrelépést ért el a pénzügyi stabilitás fokozása, a jogállamiság megerősítése, az energiarendszer javítása, az energiahatékonyság ösztönzése és a jobb üzleti környezet előmozdítása terén” – olvasható a sajtóközleményben.

„Miközben Ukrajna Oroszország brutális agressziós háborújának következményeit szenvedi el, az EU továbbra is szilárd pénzügyi támogatást nyújt az országnak” – idézte a bizottság a testület elnökét, Ursula von der Leyent. „Ezt addig folytatjuk, ameddig csak szükséges. Jövő év és 2027 között mintegy 50 milliárd eurót javasoltunk az átalakító reformok és beruházások finanszírozására Ukrajnában” – tette hozzá a német politikus.

A háború kezdete óta az Ukrajnának nyújtott uniós támogatás 76 milliárd eurót tesz ki. Az Európai Bizottság június 20-án javaslatot tett továbbá egy olyan célzott eszköz létrehozására, amely a 2024-2027 közötti időszakra 50 milliárd euróig terjedő támogatást nyújtana Ukrajnának.

Leállási üzemmódba helyezték az ukrajnai zaporizzsjai atomerőmű negyedik és ötödik reaktorát – közölte kedden az erőmű Moszkva által kinevezett vezetése. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vizsgálata közben megállapította, hogy az oroszok aknákat telepítettek az erőmű közelébe.

Európa legnagyobb, 6 Gigawatt teljesítményű, az orosz-ukrán frontvonal közvetlen közelében fekvő atomerőművét az orosz hadsereg 2022 márciusában foglalta el. Ukrajna és Oroszország tüzérségi támadásokkal vádolja egymást az erőmű környékén, a NAÜ pedig biztonsági mechanizmus létrehozásán fáradozik egy esetleges nukleáris baleset elkerülése végett.

A NAÜ-nek a Telegram üzenetküldő szolgáltatáson megjelent közlemény szerint az 5. reaktort „hideg leállás” üzemmódba helyezték, hogy berendezéseinek műszaki ellenőrzését el tudják végezni, a 4. reaktort pedig az erőmű gőzellátásának biztosítására „forró leállás” üzemmódba állították.

A NAÜ hétfőn közölte, hogy az atomerőmű vezetése tájékoztatta az átállásról. Hozzátette: az atomerőmű többi reaktora hideg leállásban marad. Jelenleg egyetlen reaktor sem termel áramot.

A NAÜ szerint az erőmű hat reaktorának egyikét a nukleáris biztonsághoz, ezen belül a tárolótartályokban lévő folyékony radioaktív hulladék feldolgozásához szükséges gőz termeléséhez kell forró leállási üzemmódban tartani.

Kijev az átállítást veszélyesnek nevezte. Az Enerhoatom ukrán atomenergetikai vállalat kedden azt írta, hogy az eljárás sérti az atomerőmű üzemeltetésének szabályait. Hangsúlyozta: a 4. reaktor is csak hideg leállásban üzemeltethető, mivel hosszú ideje nem végezték el rajta a szükséges karbantartási munkákat.

A NAÜ szakértői a múlt héten folytattak vizsgálatot az atomerőműben, miután az ukrán védelmi minisztérium hírszerző szolgálata azt állította, hogy az orosz hadsereg aláaknázta a dél-ukrajnai létesítményt. A NAÜ hétfőn először megerősítette, hogy az erőmű mellett aknákat helyeztek el.

Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója közleményében arról számolt be, hogy a szakértők a létesítmény ütközőzónájában, a belső és külső kerítés között, az erőműben dolgozók számára tiltott területen láttak aknákat a vasárnapi ellenőrzés során.

Az atomerőmű belső határán belül viszont nem találtak aknákat. A NAÜ szakértői az aknákkal kapcsolatban azt a választ kapták az erőmű illetékeseitől, hogy katonai céllal, katonai ellenőrzés alatt álló területen helyezték el az aknákat.

A NAÜ közleménye szerint azonban az atomerőmű közelében elhelyezett robbanószerek sem a NAÜ szabályaival, sem a nukleáris biztonsági előírásokkal nincsenek összhangban, és pszichológiai nyomást gyakorolnak az erőműben dolgozókra. Mindazonáltal a NAÜ és az atomerőmű illetékesei szerint ezek az aknák nem veszélyeztetik az erőmű nukleáris biztonságát és biztonsági rendszereit.

Oroszország azt tervezi, hogy saját elektromos hálózatába kapcsolja a zaporizzsjai atomerőművet, Ukrajna viszont fogadkozik, hogy visszafoglalja azt az oroszok által megszállt többi területtel együtt.