Fokozódó migránserőszak Nyugat-Európában

Nyugat–Európában már a gyermekek sincsenek biztonságban. Vajon miért fordítják el a fejüket a problémától a politikusok? Lengyelországban eközben népszavazás lesz a migránskvóta kérdésében.

Bandaháborúk voltak Németország több városában: a bevándorlók machetékkel, baseball-ütőkkel, vasrudakkal és késekkel estek egymásnak. Észak-Rajna-Vesztfáliában szír és libanoni származású klánok próbáltak leszámolni egymással az utcán. Több százan vettek részt az összecsapásokban, a rendőrök csak nehezen tudták megfékezni az indulatokat, egy migráns és egy rendőr megsérült.

Fényes nappal a nyílt utcán verekedtek össze a migránsok az észak-németországi Castrop-Rauxelben. Machetéval, baseball-ütővel, vasrudakkal és falécekkel estek egymásnak. Kaotikus állapotok uralkodtak. A rendőrök nagy erőkkel vonultak a helyszínre, de csak nehezen tudták megfékezni az indulatokat.

Egy 23 éves férfit súlyos állapotban szállítottak kórházba, miután többször hasba szúrták, valamint egy rendőr is megsebesült az összecsapásokban.

A német rendőrség információi szerint szír és libanoni bandák között történt leszámolás.

Az ilyen incidenseket nem toleráljuk az utcáinkon – mondta a tartományi belügyminiszter. Herbert Reul közölte: a hatóságok több embert is őrizetbe vettek és később ismét kivonultak a helyszínre, hogy megfékezzék a migráns-klánok tagjait.

Az összehangolt akcióban 116 embert ellenőriztek, akiknél a csütörtöki esethez hasonlóan machetéket, vasrudakat, késeket találtak és foglaltak le.

Nem ez volt az egyetlen migránsbalhé Németországban. Alig 24 órával később Essenben is több száz szír és libanoni csapott össze. Törtek, zúztak, ütötték, rúgták egymást. A rendőrség úgy véli, hogy a két eset között összefüggés lehet.

Szíriai és libanoni bűnszervezetek 500 tagja keveredett tömegverekedésbe – írta Twitter-bejegyzésében Georg Pazderski. Az Alternatíva Németországért (AfD) párt politikusa kemény kritikával illette Nancy Faeser szövetségi belügyminisztert, amiért még mindig az Angela Merkel volt német kancellár által meghirdetett nyitott határok politikáját képviseli, és nem lép fel keményebben a Németországot egyre inkább sújtó migráció ellen.

A romló közbiztonság ellenére is ösztönzék a bevándorlást – írja a Magyar Nemzet online a németországi migránsbalhékkal összefüggésben. A portál szerint ezek az incidensek remek példái annak, hogy milyen hatása lehet, ha elfogadják a migránskvótát, amely értelmében a tagállamoknak meghatározott számú illegális bevándorlót kellene befogadniuk. Ha pedig nem teszik, hatalmas összeget kell fizetni.

A migránskvóta ellen több uniós ország, így hazánk is tiltakozik. Ez nem is meglepő – jegyzi meg a Magyar Nemzet, hiszen számok bizonyítják, hogy a nyitott határok politikája romló közbiztonságot, fokozódó erőszakot és terrorizmusfenyegetettséget hoz Európára.

Az Europol adatai szerint csak tavaly 380 személyt tartóztattak le terrorizmussal kapcsolatos ügyek gyanújával az Európai Unióban. Ebből 266 esetben iszlám dzsihadista volt az elkövető. A legtöbb eset pedig Franciaországban, Spanyolországban és Németországban történt.

Megdöbbentő adatok: az elmúlt évben Németországban 23 ezer erőszakos bűncselekmény történt pályaudvarokon és vonatokon, ami napi 63, és óránként 2,62 ilyen esetet jelent.  Az előző évi adatokból az is kiderül, hogy 2022-ben a szövetségi rendőrség 529 rendőre sérült meg az állomásokon és a vonatokon.  A legtöbb bűncselekményt a hamburgi vasútállomásról jelentették, majd a sorban Köln következett, itt volt a legtöbb vagyon elleni támadás, lopás, rablás. Nürnbergben, bár ott nem túl nagy a forgalom, de ott különösen gyakoriak a szexuális bűncselekmények. A dortmundi főpályaudvaron pedig lényegesen több fegyverhasználattal és kábítószerrel kapcsolatosbűncselekményt regisztráltak, mint bármely más német vasútállomáson.

A pályaudvari peronokon és a vonatokon több véres támadás is történt.  Januárban egy palesztin férfi utasokat késelt meg a Kiel és Hamburg között közlekedő regionális vonaton, közülük egy fiatal (17 és 19 éves) pár életét vesztette.

Szintén megdöbbenést keltett annak a bevándorlónak az esete, aki júniusban Münchenben szándékosan lökött egy közeledő vonat elé egy férfit, állítólag megszállta az ördög. Egy évvel korábban egy szíriai megpróbálta leszúrni a Passauból Nürnbergbe tartó gyorsvonat utasait, a gyilkossági kísérletért 14 év börtönbüntetésre ítélték .

A riasztó adatok láttán Nancy Faeser (SPD) német belügyminiszter egy interjúban azt közölte: 

Az homályos, hogy ezt az új törvényt a gyakorlatban hogyan lehet megvalósítani. A rendőrségi szakszervezet képviselői kivitelezhetetlennek nyilvánítottá Faeser kezdeményezését. A GdP „nagy problémának” nevezi, hogy a gyanútól független ellenőrzés nem lehetséges. 

A belügyminiszter szerint a kések ilyen jellegű betiltását a szövetségi rendőrségnek és az állami rendőrségnek ellenőriznie kell. „A szövetségi rendőrség fokozhatja a szúrópróbaszerű ellenőrzéseket a vasútállomásokon.” A szövetségi államoknak is hasonlóan kell eljárniuk rendőri erőikkel. "Aki megszegi a fegyvertartási törvényt, súlyosan büntethető bűncselekményt követ el."

Andreas Roßkopf, a GdP szövetségi rendőrszakszervezetének elnöke a WELT-nek azt mondta: „A kések általános betiltása megkönnyítené a munkánkat. A tizenkét centiméternél hosszabb, egykezes összecsukható kést egyébként sem szabad magunkkal vinni, kivéve szakmai célból vagy jogos érdekből.” Roßkopf azonban komoly problémát lát a személyi kapacitások terén: országszerte 5400 állomás és megálló van, és évente kétmilliárd vasúti utazó közlekedik. 

Emellett számos vasútállomás műszakilag rossz állapotban van. „Sok helyen hiányzik a zökkenőmentes kamerás megfigyelés, ami például a nürnbergi központi pályaudvaron lehetséges. 

Hasonlóan látja ezt Heiko Teggatz, a DPolG szövetségi rendőrszakszervezet elnöke is. Hangsúlyozza: „A vonatok és buszok biztonságáért elsősorban az érintett közlekedési társaságok felelősek, nem a szövetségi és állami rendőrség. Ezt egy szövetségi belügyminiszternek tudnia kell.”

Az utóbbi időben jelentősen megnőtt a késes támadások száma a tömegközlekedési eszközökön. A szövetségi rendőrség statisztikái szerint 2022-ben 82 késes támadás történt vonatokon (2021: 44), a pályaudvarokon és megállóhelyeken 254 ilyen eset volt, szemben a tavalyelőtti 122-vel. 

A magyar közvélemény „egyértelműen elzárkózik a brüsszeli migránskvóták rendszerétől” – derült ki Századvég Alapítvány MTI-hez pénteken eljuttatott közleményéből, amely a júniusban ezer ember megkérdezésével készült közvélemény-kutatásuk eredményét ismerteti.

A kommüniké felidézte: június 8-án az Európai Unió belügyminiszterei – Magyarország és Lengyelország tiltakozása mellett – jóváhagyták az EU migrációs rendszerének reformjáról szóló javaslatcsomagot, amely szerint a jövőben egy kötelező erejű uniós mechanizmus révén Brüsszel elosztaná az illegális bevándorlókat a tagországok között.

Az elfogadott dokumentum értelmében azon országoknak, amelyek nem fogadják be a kötelező kvótarendszer keretében rájuk osztott migránsokat, 22 ezer euró (8 millió forint) büntetést kell fizetniük minden be nem fogadott migráns után – emlékeztetett a Századvég jelezve, hogy a döntéshozatali eljárás következő lépcsőjeként az Európai Parlament elé kerül a javaslat.

A Századvég e fejleményekre tekintettel megvizsgálta a magyarok álláspontját az illegális migránsok Brüsszel által tervezett kötelező, kvóták szerinti elosztásáról – közölte az alapítvány. A kutatás eredményét úgy összegezték, hogy „jelentős a kötelező betelepítési kvóta elutasítottsága”.

A részletekről azt írták: az adatok szerint az elmúlt időszakban a megkérdezettek 70 százaléka hallott Brüsszel tervéről, amely szerint újra kötelezővé akarják tenni az uniós tagállamok számára a migránsok kvóták szerinti elosztását, illetve a tagországokban a menekülttáborok létesítését és fenntartását.

A kommüniké hangsúlyozta, hogy a magyarországi közvélemény „egyértelműen elzárkózik a brüsszeli migránskvóták rendszerétől”.

A Századvég szerint megállapítható: a magyarok több mint kétharmada (68 százaléka) úgy vélekedik, hogy a Brüsszel által tervezett elosztási mechanizmus bevezetése esetén Magyarországnak ellen kell állnia a brüsszeli döntésnek, és tovább kell harcolnia a kötelező betelepítési kvóta ellen.

Azoknak az aránya, akik tudomásul vennék az illegális bevándorlók kötelező, kvóták szerinti betelepítését, 25 százalékra tehető – ismertette a közlemény.