Valami készül: Joe Biden mozgósítja és Európába küldi az amerikai tartalékos erőket

Joe Biden amerikai elnök csütörtökön végrehajtási rendeletet adott ki, amely felhatalmazza a Védelmi Minisztériumot, hogy tartalékos katonákat hívjon be aktív szolgálatra az Egyesült Államok ukrajnai katonai támogatásának hatékony végrehajtása érdekében. A döntés értelmében legfeljebb 3000 katonát lehet mozgósítani és Európába vezényelni az úgynevezett Atlanti Elszántság (Atlantic Resolve) hadművelet részeként - írja a New York Post amerikai napilap online kiadása.

Az Atlanti Elszántság hadművelet 2014-ben, a Krím elcsatolása után kezdődött azzal a céllal, hogy megerősítsék az amerikai katonai jelenlétet Európában. Csütörtökön kiadott rendeletében Biden felhatalmazta a védelmi minisztert és a belbiztonsági minisztert, hogy berendeljen aktív szolgálatra bármely egységet vagy személyt, aki nincsen egységhez rendelve. A berendeltek száma egy időben nem haladhatja meg a háromezer tagot, és a készenléti tartalék tagjainak száma nem lehet több 450-nél. A Pentagon tisztviselői hangsúlyozták, hogy nem küldenek csapatokat Ukrajnába harcolni, a lépésre az Európában állomásozó amerikai fegyveres erők megsegítése céljából van szükség.

- olvasható Biden Képviselőháznak címzett levelében.

Szakértők úgy vélik, hogy a tartalékosok mozgósításra a megnövekedett amerikai fegyverszállítások körüli logisztikai problémák megoldása miatt van szükség. Erre enged következtetni Pat Ryder Pentagon-szóvivő közleménye is, aki azt mondta: "az elnök által Pentagonra ruházott hatalom lehetővé teszi a minisztériumnak, hogy jobban támogassa és fenntartsa a megnövekedett jelenlétét és műveleti szintjét az Egyesült Államok EUCOM felelősségi területén."

Közleményében az amerikai elnök megerősítette, hogy az USA továbbra is támogatja Ukrajnát, miközben az ország ellentámadást hajt végre azzal a céllal, hogy visszaszerezze az orosz ellenőrzés alatt álló dél- és kelet-ukrajnai területeket. Biden továbbá kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök "már elvesztette” a háborút , és csak idő kérdése, hogy elfogadja ezt a tényt.

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter egy interjú során azt mondta, hogy nem fog spekulálni azzal kapcsolatban, hogy meddig kell az Egyesült Államoknak kazettás bombákat szállítania Ukrajnának. A miniszter azt is kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak „megvan, és továbbra is meglesz mindene, amire szüksége van a tervei megvalósításához”.

Lloyd Austin a CNN-nek adott interjúban az amerikai lőszerkészletek hiányosságára is utalt, amikor azt mondta, hogy az Egyesült Államok jelenleg is „azon dolgozik, hogy feltöltse az Ukrajnánk szánt lőszerkészleteit”.

Majd hozzátette, hogy ennek érdekében elsőnek a saját hadiipari vállalataikat kérték arra, hogy bővítsék kapacitásaikat, most pedig a nemzetközi partnereiket és más országoknak is jelezték, hogy tegyék ugyanezt.

„Biztosítani fogjuk, hogy Ukrajna mindent megkapjon, amire szüksége van ahhoz, hogy folytatni tudja a harcot”

– fogalmazott.

Az interjú során arra a kérdésre, hogy meddig kell az USA-nak kazettás bombákat biztosítani Ukrajna számára, a miniszter azt felelte, hogy nem akar spekulálni, de továbbra is arra fognak összpontosítani, hogy Ukrajna megkapja, amire szüksége van.

Az ukrajnai orosz hadművelet kezdete óta több mint ötezer ukrán drónt semmisítettek meg az orosz csapatok – közölte Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint csak az utóbbi egy nap folyamán az orosz légvédelem tizennégy ukrán drónt, kilenc HIMARS-, illetve Uragan rakétát semmisített meg.

Konasenkov szerint az ukrán hadsereg 670 katonát vesztett egy nap alatt, közülük 280-an a Donyeck régióban dúló harcokban estek el.

A tábornok közölte, hogy az ukrán erők két irányba – Donyeck és Krasznolimanszk felé – próbálkoztak sikertelenül előretörni. Mint mondta, csak Donyeck térségében 16 támadást vertek vissza. Hozzátette, hogy megsemmisítették az ukrán 79. légidesszant és a 35. tengerészgyalogsági dandár lőszerraktárait a donyecki Paraszkovievka és Razliv térségében, illetve a 36. tengerészgyalogsági dandár üzemanyagraktárát a zaporizzsjai Uszpenivkában, hat másik lőszerraktárral ebben a megyében.

Jevgyenyij Balickij, Zaporizzsja megye Moszkva által megbízott kormányzója a Telegram-csatornáján közölte, hogy az orosz légvédelem csütörtökön lelőtt két Storm Shadow manőverező robotrepülőgépet, amelyeket az ukrán csapatok Melitopol, illetve Berdjanszk városokra lőttek ki. Ezenfelül megsemmisítették az ukrán légierő egyik Szu-27-es típusú harci repülőgépét is Ljubimovka térségében.

Az orosz Fekete-tengeri flotta pedig sodródó aknák veszélyére figyelmeztetett a Fekete-tenger északnyugati hajózási útvonalán. A közlés szerint a figyelmeztetést annak nyomán adták ki, hogy egy 2022 elején kihelyezett, elsodródott ukrán tengeri aknát fedeztek fel.

A német elnök támogatja az Egyesült Államokat abban, hogy kazettás lőszereket küldjön Ukrajnába, miközben egyre többen ellenzik a pusztító fegyverek bevetését. A civil lakosságra különösen veszélyes fegyverfajta a világ legtöbb országában be van tiltva, az Egyesült Államokban, Oroszországban és Ukrajnában azonban nem.

Nem szabad akadályozni, hogy az Egyesült Államok kazettás lőszereket szállítson Ukrajnába – erről Frank-Walter Steinmeier német elnök beszélt  a ZDF-nek.

 „Ha Ukrajnának többé nem lesznek eszközei ahhoz, hogy megvédje magát, vagy ha azok, akik segítik őt az önvédelemben, felhagynak ezzel a segítséggel, az Ukrajna végét jelenti. Ez az, amire újra és újra rá kell mutatnunk” – mondta Frank-Walter Steinmeier.

Elemzők szerint a német elnök mostani szavai arra utalnak, hogy a kezdeti ellenkezés után Berlin változtat az álláspontján és beáll az Egyesült Államok mögé a kazettás lőszerek ügyében.

Pedig világszerte egyre nagyobb a botrány amiatt, hogy az Egyesült Államok úgy döntött, kazettás lőszereket küld Ukrajnának. Ezt a fegyvert ugyanis a világ mintegy száz országában betiltották, mert rengeteg civil halálát okozhatja még a háború befejezése után is.

A kazettás lőszer a bevetéskor számos apró robbanóeszközt bocsát ki magából, megsokszorozva ezzel a pusztító hatást és a járulékos veszteségeket. A legnagyobb probléma az a fegyverrel, hogy a szétszóródó kis méretű bombák mintegy 10, de előfordulhat, hogy akár 40 százaléka nem robban fel és évtizedekig jelent veszélyt a lakosságra.

A Biden-adminisztráció lépését mások mellett Nagy-Britannia, Spanyolország, és még az ENSZ is bírálta. Sőt a kazettás lőszerek szállításáról még az Egyesült Államokban sem volt egyetértés.

Az amerikai kazettás lőszerekkel valószínűleg semmire sem megy Ukrajna, ugyanis azok jelentős hányada nem működik megfelelőlen – számolt be a V4NA hírügynökség egy nyugalmazott amerikai hírszerző tisztre hivatkozva. Scott Ritter szerint ugyanis

azoknak a kazettás lőszereknek, amelyeket Joe Biden most Ukrajnába küld, már évekkel ezelőtt lejárt a felhasználhatósági ideje. Vagyis megbízhatatlanok és kiszámíthatatlan, hogy mi fog történni, amikor a harctéren bevetik.

Az egykori hírszerző arról is beszélt, Joe Bidennek fogalma sincs, hogy mit küldenek Ukrajnába, és a döntés annak a politikának az érzéketlen folytatása, amelynek célja egy olyan konfliktus meghosszabbítása, amit Ukrajna nem tud megnyerni.

A nyugati hatalmak lassan minden fegyvert Ukrajnába küldenek, amit a raktáraik mélyén találnak, mert a modern harceszközök Európában gyakorlatilag elfogytak – erről az Alapjogokért Központ szakértője beszélt a Kossuth Rádióban. Horváth József szerint Kijev ezer szálon függ a támogatásoktól és alárendelt szerepbe került.

„Oroszország még tudja tartani a frontjait, sőt adott esetben még vannak mozgósítható tartalékai minden szegmensben, Ukrajna pedig egy olyan kiszolgáltatott helyzetbe került, hogy ha a Nyugatról érkező utánpótlás egy hetet, tíz napot késne akármilyen logisztikai, időjárási ok miatt, onnantól kezdve az ukrán hadsereg és Ukrajna kilátástalan helyzetbe kerülne” – mondta a biztonságpolitikai tanácsadó.

Horváth József hozzátette:

egyre több jel utal arra, hogy Washington szeretne kihátrálni a háborúból és keresi a megegyezést Moszkvával, ugyanis az Egyesült Államokban közelednek a választások, a Biden-adminisztrációnak pedig eredményeket és sikereket kell felmutatnia a választóknak.

Az orosz külügyminisztérium pénteken egy közleményben a „nukleáris terrorizmus” támogatásával vádolta meg a Nyugatot, miután „ukrán dróntámadás” érte a nyugat-oroszországi Kurcsatov városát, melynek közelében található a kurszki atomerőmű.

Roman Sztarovoj, az oroszországi Kurszk régió kormányzója előzőleg azt mondta, hogy ukrán dróncsapás ért egy kurcsatovi lakóházat, amely a jelenleg is üzemelő kurszki atomerőmű hűtőtavának közelében található.

„Egy drón zuhant le Kurcsatov városában az éjjel. Szerencsére a lakosok közül senki sem sebesült meg, és a kritikus létesítményeket sem érte kár a robbanás során” – írta Sztarovoj a Telegram-oldalán.

A kormányzó szerint kár egyedül az egyik épület homlokzatán és üvegében keletkezett, de a hatóságok segíteni fognak a lakóknak otthonaik helyreállításában. Ukrajna még nem reagált a támadás hírére.

„Azok az országok, amelyek ezeket a drónokat szállítják a kijevi rezsimnek, azt tervezik hogy a Marsra vonulnak vissza egy nukleáris katasztrófa esetén? Nem lesz rá idejük. A NATO-tagországok lakosságának fel kellene ismernie, hogy a kormányaik a kijevi rezsim nukleáris terrorizmusát támogatják” – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a közlemény szerint

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pedig kijelentette, hogy Oroszország légvédelmi rendszerei hatékonyan működnek.

Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója az orosz állami tévében erősítette meg, hogy az atomerőművek biztonsága „ellenőrzés alatt áll”, és elmondása szerint minden szükséges óvintézkedést megtettek, beleértve a légvédelem megerősítését is.

Májusban az orosz védelmi minisztérium közlése szerint ukrán dróntámadás érte Moszkvát, több épület kisebb károkat szenvedett, két drónt pedig a Kreml közelében semmisítettek meg.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) még tavaly augusztusban közölte, hogy megerősítették a nukleáris létesítmények biztonságát, miután az orosz hatóságok által ukrán szabotőröknek tartott személyek felrobbantották a kurszki atomerőműből kifutó nagyfeszültségű távvezetékek több tornyát.