Von der Leyen próbál helytállni az ukrán háború körüli ügyekben

Az ukrajnai emberek bátorsága, ereje és kitartó reménye az egyesült Európa békéjének és jólétének jövőjében ösztönzést jelent minden európai számára – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Ukrajna függetlenségének 32. évfordulója alkalmából csütörtökön.

Ursula von der Leyen az X közösségi oldalon közzétett üzenetében hangsúlyozta: Ukrajna ereje az emberekben rejlik. Az Európai Unió gratulál Volodimir Zelenszkij elnöknek és minden ukrajnainak országuk függetlenségének napján – tette hozzá az uniós bizottság elnöke.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke üzenetében azt írta: szabadság, önállóság és függetlenség. Ezt érdemli Ukrajna, ezt támogatja Európa, ezt hozza a jövő – húzta alá.

Ukrajna függetlenségének napján az Európai Unió megismétli az ország iránti elkötelezettségét, és továbbra is mellette áll, csakúgy, mint az elmúlt 18 hónapban, az orosz-ukrajnai háború 2022. február 24-i kezdete óta – tette hozzá az uniós parlament elnöke.

Charles Michel, az uniós tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke üzenetében közölte, Ukrajna függetlenségének napja alkalmából a tanács épülete az ukrán nemzeti színekbe öltözik az országnak nyújtott határozott támogatás jelképeként. Ukrajna zászlaját felvonják az EU zászlói mellett a tanács épülete előtt Brüsszelben az évforduló alkalmából – tette hozzá.

Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő üzenetében gratulált az ukrán népnek országuk ünnepén, és azt írta, az unió mindaddig Ukrajna mellett áll, amíg szabadságáért harcol és bátran védi a közös értéket. Európa és Ukrajna jövője közös – tette hozzá üzenetében az uniós diplomácia vezetője.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az ukrajnai háború miatt befagyasztott orosz vagyont Ukrajna újjáépítésére akarja felhasználni, mondván: „az elkövetőt felelősségre kell vonni." A svájci Die Weltwoche ezzel kapcsolatban azt írja: a brüsszeli központ azt tervezi, hogy Ukrajnának utalják át az orosz jegybank befagyasztott eszközeiből származó kamatbevételt. Ez csak az első negyedévben 700 millió euró volt. 

A második, még merészebb lehetőség az lenne, hogy megadóztatják az orosz vagyont az EU nevében kezelő céget, és a nyereséget Ukrajna rendelkezésére bocsátják.  Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke azonban azt üzeni Ursula von der Leyennek, hogy terve valószínűleg 

Vagyis Von der Leyen lerombolja az euróba vetett bizalmat, "amikor erkölcsi túlbuzgóságában lábbal tiporja a jogszabályokat" - írja a svájci lap.

A Világgazdaság a Financial Times cikkét idézve azt írja: egy ilyen lépéssel kinyitnák Pandóra szelencéjét: az orosz központi bank eszközeinek leofoglalása, illetve a pénzeszközök befektetéséből származó bevételek elvétele precedenst teremtene másoknak. Például Lengyelország jóvátételt követelhetne Berlintől a második világháború alatti károkért. Az EU az orosz–ukrán háború kirobbanása óta azt vizsgálja, hogyan lehetne felhasználni a befagyasztott, több mint 200 milliárd euró értékű orosz jegybanki eszközt.

A pénzeszközök nagy része a Euroclear elszámolási vállalatnál van, ahol az idei első negyedévig közel 750 millió eurót termeltek. Ehhez hozzá kell tenni, hogy Ukrajna évi 3 milliárd euróban reménykedik.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének lehet a legnagyobb esélye, hogy 2024 júniusától ismét betöltse az EU végrehajtó testületének elnöki posztját, miután várhatóan a parlament egyetlen politikai csoportja sem kockáztatja meg a csúcsjelölt állítását. Noha az uniós tagállamok között folyamatosak a nemzeti választások, amelyek átformálhatják Európa politikai térképét, egyelőre a legvalószínűbb forgatókönyv alapján ismét az Európai Néppárt, a Szocialisták és Demokraták, valamint a liberális Renew Europe frakciói határozhatják meg az Európai Parlament irányát, akik például az EU új migrációs szabályozása kapcsán már beálltak Ursula von der Leyen mögé.

Ha a várakozásoknak megfelelően Ursula von der Leyen úgy dönt, hogy nem pályázza meg a hamarosan megüresedő NATO-főtitkári tisztséget, hanem másodszorra is maradna az Európai Bizottság élén, akkor szinte biztosan többségi támogatást élvez majd Brüsszelben – erről írt az Euractiv hétfőn. A brüsszeli lap szerint az Európai Parlament (EP) baloldalán nincs olyan fajsúlyos politikus, aki ringbe szállna az bizottsági elnöki posztért.

Az Euractiv emlékeztetett, hogy miután a 2019-es európai választások után az uniós vezetők elutasították az Európai Néppárt (EPP) jelöltjét, Manfred Webert, a politikusnak a politikai túlélésért kellett küzdenie. Ezek után pedig a pártok sem szívesen vállalják a kockázatát, hogy elveszítsék valamelyik komoly politikusukat.

Ursula és a migráció

Az Euractiv elemzése szerint Ursula von der Leyen maga mögé állította a tagállami vezetőket idén júliusban, amikor az illegális migráció kezelésére tett lépésként 785 millió eurós megállapodást kötöttek Tunéziával.

Ennek értelmében az EU gazdasági támogatást nyújt az észak-afrikai államnak, cserébe a Földközi-tengeren áthaladó migráció megakadályozása érdekében tett nagyobb fellépésért. A cikk szerint várhatóan Egyiptommal is hasonló megállapodás születik az év végéig, ami maga mögött tudhatja az EP baloldali szárnyában is a többség támogatását. Mint írták, a tunéziai megállapodást már csak egy 40 fős képviselői csoport kritizálta, amiért a támogatást nem kötötték az emberi jogok védelméhez. Azonban a szocialisták és a liberális Renew Europe-frakciók is támogatásukról biztosították az egyezményt.

Von der Leyen elérheti jövő júniusig az unió migrációs szabályozásának reformját is, amely a tagállamok között önkéntes alapon osztaná el az illegális bevándorlókat, vagy a migránsokat nem fogadó országokkal 20 ezer euró/fő (nagyjából nyolcmillió forint) kötelező hozzájárulást fizettetnének. A lap emlékeztet, hogy a javaslatot a tagállami vezetők Magyarország és Lengyelország kivételével támogatták.

Noha a lengyelek népszavazást tartanak a kérdésről, a lap úgy véli, hogy ez érdemben nem változtat az uniós irányon, mivel az EP érdeke az lehet, hogy még a jövő júniusi választások előtt végleges formába öntsék az uniós jogszabályt.

Erősödő európai jobboldal?

A közelmúltban megtartott és a soron következő tagállami választásokat tekintve az Euractiv emlékeztet, hogy októberben Lengyelországban, novemberben pedig Hollandiában tartanak általános választásokat. Mint írták, a lengyel jobboldali kormányzópárt (PiS) egyelőre vezeti a közvélemény-kutatásokat, azonban a baloldali Donald Tusk vezette Polgári Platform egyre több támogatást szerez a választók körében, és elképzelhető, hogy baloldali kormány alakul Lengyelországban.

Hollandia esetében a nagy kérdés, hogy Mark Rutte távozását követően a liberálisok és keresztények koalíciója túléli-e a választást. Az előrejelzések szerint az önkormányzati választásokat megnyerő holland farmerpárt és a Frans Timmermans, az Európai Bizottság éghajlatváltozási biztosa léphet koalícióra egymással.

A cikk emlékeztet, hogy Görögországban jobboldali győzelem született áprilisban. A győztes Kiriákosz Micotákisz az EPP elnökének, Manfred Webernek személyes szövetségese, akik így abban bíznak, hogy jövőre is az Európai Néppárt marad a legnagyobb frakció az unió törvényhozó testületében. Ugyanakkor az elemzés a júliusi spanyolországi választásokra mutatva arra figyelmeztet, hogy a spanyol néppárt hiába szerezte meg a legtöbb szavazatot a pártok között, nem tudott szövetségeseket szerezni a kormányalakításhoz.

Nem lesz hatása az Európai Parlamentre

Bár tagállami szinten folyamatosan változik a politikai paletta, az Euractiv szerint a 2024-es európai parlamenti választások nem hoznak jelentős átalakulást az EP összetételében.

Mint írták, továbbra is az Európai Néppárt, a szocialisták és a Renew Europe koalíciós politikája határozhatja majd meg az irányt. Kiemelték, hogy a néppárti Manfred Weber közeledik ugyan az olasz miniszterelnök, Giorgia Meloni pártjához, azonban az EP jobboldali pártjai együttesen sem tudnak majd többséget szerezni a testületben.

Idén ősszel dől el egy másik fontos kérdés sorsa is, miszerint az EP szeretné elérni a jelenlegi 705 képviselőből álló létszámának 744 mandátumra bővítését. Ebből 11 mandátumot az EU népességszámának növekedésével indokolnak, 28 mandátumot pedig az úgynevezett transznacionális listára tennének.