Már a németek is kritikusak Brüsszellel szemben

Romlott a németek hozzáállása az Európai Unióhoz, a relatív többség szerint Brüsszel túl sok hatáskört von magához. Ezt jelzi az a reprezentatív felmérés, amit az Infratest dimap közvéleménykutató készített az „ARD Deutschlandtrend" számára. A németek relatív többsége, 38 százaléka azon a véleményen van, hogy az európai országoknak önállóbban kellene fellépniük saját ügyeik intézésében, és vissza kellene venniük hatásköröket az EU-tól. 16 százalékkal többen vannak ezen az állásponton, mint az előző, 2020-as felmérés idején. Három év alatt ez jelentős, terndfordulóra utaló változás. Ezzel szemben az EU-n belüli fokozottabb együttműködést és  további tagállami hatáskörök Brüsszelnek történő átadásasát szorgalmazók aránya a 2020-as 54 százalékról 2023-ra 34 százalékra csökkent. 

14 százalék kilépne az EU-ból 

A megkérdezettek 14 százaléka egyetért azzal, hogy Németországnak ki kellene lépnie az EU-ból, míg a 78 százalékos abszolút többség nem ért egyet ezzel. Kevesebb német mondja, mint néhány éve, hogy az EU-tagság pozitív hatással van a biztonságukra és jólétükre. Tíz németből négy  (41 százalék) számára az EU-tagság előnyei és hátrányai kiegyenlítik egymást.  A németek kétharmada (68 százalék) azt állítja, hogy az EU biztonságosabbá teszi az életet Európában, ez azonban 10 százalékpontos csökkenést jelez a legutóbbi, 2019-es felméréshez képest. A szűk, 56 százalékos többség úgy gondolja, hogy az uniós tagság biztosítja, hogy gazdaságilag jobban járjanak (de az elégedettségi mutató az elmúlt három év alatt 22 százalékkal csökkent).

A többség elégedetlen Ursula von der Leyen munkájával
Egy évvel a következő európai parlamenti választások előtt tízből négy német (38 százalék) nagyon elégedett vagy elégedett Ursula von der Leyen munkájával, de minden második német (53 százalék) kevésbé vagy egyáltalán nem elégedett a teljesítményével.

 Ennél is rosszabb volt a megítélése a németek körében  2019-ben, amikor szövetségi védelmi miniszterként dolgozott. A többség kritikusan értékeli azt a szerepet is, amelyet Olaf Scholz kancellár az EU kohéziójában, belső egységének megteremtésében játszik. A németek 23 százaléka szerint a szövetségi kancellár előmozdítja a kohéziót az EU-ban, tízből hat válaszadó (60 százalék) azonban úgy véli, hogy ez nem így van.

Minden második ember támogatja, hogy legyen közös uniós hadsereg
Háború, energiaválság, magas infláció – a múltban ritkán fordult elő, hogy ennyi válságot kelljen egy időben kezelnie az EU-nak. Az uniónak van az európai életstílus népszerűsítéséért felelős biztosa, de nincs védelmi biztosa. Emmanuel Macron francia elnök  jóval az ukrajnai háború előtt közös európai hadsereg létrehozását kérte. A németek meglehetősen nyitottak az ötletre. 53 százalék örülne, ha az uniós államoknak közös hadseregük lenne. A németek harmada (32 százalék) elutasítja ezt az ötletet. 15 százalék nem mondott véleményt. Az elképzelés támogatói közül csak minden harmadik (34 százalék) gondolja úgy, hogy a közös hadseregnek teljes mértékben fel kell váltania a nemzeti hadseregeket - így a Bundeswehrt is. Lényegesen többen gondolják úgy, hogy továbbra is fenn kell tartani a nemzeti hadseregeket. A támogatók 62 százaléka osztja ezt a nézetet.

52 százalék támogatja Ukrajna EU-csatlakozását
A németek fele (52 százalék) úgy gondolja, hogy Ukrajna hosszú távon csatlakozhat az EU-hoz, de a támogatottság ebben a kérdésben az utóbbi időben enyhén csökkent (-6 százalék egy februári felméréshez képest). A németek 37 százaléka ellenzi Ukrajna uniós csatlakozását.
 

Milyen legyen a viszony Kínával  és az USA-val?
Az EU és az Egyesült Államok közötti együttműködés ügyében a relatív többség, 42 százalék azon a véleményen van, hogy azt a jelenlegi szinten kellene folytatni. Tízből három német (29 százalék) úgy gondolja, hogy még bővíteni is kellene. Minden ötödik (22 százalék) szerint csökkenteni kellene az Egyesült Államokkal való együttműködést.
A németek többsége inkább lazítana az EU és Kína együttműködésén. Csaknem minden második ember (47 százalék) gondolja úgy, hogy csökkenteni kellene a kapcsolatok intenzitását. Tízből három válaszadó (28 százalék) a jelenlegi szinten folytatná a kapcsolatokat. 14 százalék gondolná helyesnek, ha az EU bővítené az együttműködését Kínával. A németek szkeptikusak abban, hogy az EU nemzetközi szinten jelentős szerepet tölthetne be. Minden második ember (53 százalék) egyetért azzal, hogy az EU-t nem veszik komolyan a nemzetközi porondon. Tízből négy német nem ért egyet ezzel az állítással.
 

 Lényegesen csökkent a magyarok körében az Európai Unióval elégedettek aránya; a legnagyobb csökkenés a fiatalabb korosztályban volt megfigyelhető. A magyarok szerint az energiahelyzettel kapcsolatos gondok elsősorban az EU problémái. Megjelent az Európai Unió bizottsága által lefolytatott, az európai unió lakosainak véleményét vizsgáló, még januárban lefolytatott interjúk alapján készült Eurobarometer-felmérés.

Közzétette 2022–2023 téli időszakra vonatkozó felmérését az Európai Bizottság. Az 1974 óta egyre bővülő témakörökben elvégzett, az európai lakosság Európai Unióra vonatkozó értékelésének megismerését célzó legutóbbi Eurobarometer-interjúi alapján a magyar lakosság körében az elmúlt fél évben jelentősen csökkent az Európai Uniót pozitívan értékelők aránya.

A fiatalok elfordulóban vannak az EU-tól, és ez más országokban is így van

Jelenleg a magyarok csupán 40 százaléka gondol pozitívan az Európai Unióra; 2022 júliusában a magyar lakosság fele vélekedett így. Amíg a korábbi években a legfiatalabbak szimpatizáltak leginkább az Európai Unióval, mostanra a 15–24 évesek mindössze 32 százaléka vélekedik pozitívan az EU-ról. 

E mellett kisebb mértékben, de a többi korosztályban is csökkent az Európai Uniót pozitívan értékelők aránya.

Az EU-tagság továbbra is biztosabb jövőt jelent a megkérdezettek szerint

Az Európai Uniót pozitívan értékelők csökkenése ellenére kevesebben vannak azok is, akik Magyarország jövőjét inkább az Európai Unión kívül képzelik el. A 15 évesnél idősebb magyar lakosság kétharmada ugyanis úgy gondolja, hogy Magyarország jövője bizonytalanabb lenne az Európai Unión kívül. 

Az Európai Uniót pozitívan értékelők számának magyarországi csökkenésének további oka lehet ezzel együtt az, hogy a magyarok manapság kevésbé érzik úgy, hogy a saját szavuk számítana az EU-ban; ebben az adatpontban hét százalékpontos a csökkenés az előző adatfelvételhez képest. A magyarok ezenfelül kevésbé érzik úgy, hogy az EU szava számít a világban. A felmérés szerint a magyarok számára az Európai Unió elsősorban továbbra is az utazás, tanulás és munkavállalás szabadságát jelenti bárhol az EU-n belül, a kulturális sokszínűséget már kevésbé jelenti az EU. Kevésbé jellemző továbbá, hogy a megkérdezettek úgy gondolnák, az EU-tagság nagyobb beleszólást jelent a világ dolgaiba, illetve arról is kevésbé vagyunk meggyőződve, hogy az EU egyet jelent a szociális védelemmel.

A legnagyobb probléma: infláció és a háztartások helyzete

Az áremelkedések, az infláció, a megélhetés költsége foglalkoztatja leginkább a magyarokat. Mindezek mellett az energiahelyzetet is súlyosnak látják, de elsősorban európai uniós problémaként azonosítják.

Ennek ellenére a hazai gazdasági helyzetet a magyar lakosság egynegyede sorolta fel a két legfontosabb, Magyarországot érintő probléma között, illetve a megkérdezettek negyede szerint ennek az EU egyik legfontosabb prioritásának kellene lennie. Ezzel összhangban a magyar lakosság második legfontosabb problémájának a saját háztartásának anyagi helyzetét tartja.