kulcsár edina
Rohamosan terjed a tbc a háborús helyzet következtében.
A tuberkulózis a világ legsúlyosabb fertőző betegségeinek egyike, naponta körülbelül 4400 ember életét követeli, köztük 700 gyermekét - mondta dr. Lucica Ditiu, a Stop TB Partnership ügyvezető igazgatója egy ENSZ rendezvényen. Amina Mohammed, az ENSZ főtitkárhelyettese pedig közölte, hogy a tuberkulózisra adott globális válaszlépések 2000 óta 74 millió életet mentettek meg, ugyanakkor 2021-ben a betegség több mint 10,5 millió embert fertőzött meg, és 6,1 millió ember halálát okozta.
A tbc-járványt számos tényező, köztük a szegénység, az alultápláltság, a HIV okozza, és aránytalanul nagy mértékben érinti a legsebezhetőbbeket minden országban.
Az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója, Tedros Adhanom Ghebreyesus a találkozóról készült videóban azt mondta, hogy a COVID-19 a több millió haláleset mellett emberek millióit fosztotta meg az alapvető egészségügyi szolgáltatásoktól, beleértve a tuberkulózis kezelését is.
Az Európában, Afrikában és a Közel-Keleten zajló konfliktusok még nehezebbé tették az életmentő szolgáltatásokhoz való hozzáférést a tbc-vel élők számára” – mondta Tedros.
„Ezek a kihívások visszalépést jelentettek a tbc elleni küzdelemben, visszafordítva azokat a jelentős eredményeket, amelyeket az elmúlt 20 év során elértünk.”
Dr. Lucica Ditiu elmondta, becslések szerint Ukrajnában van a legtöbb tbc-ben szenvedő ember Európában (34 000), és magas a gyógyszerrezisztens tuberkulózisban szenvedők száma is. Kiemelte, hogy
az ukrán emberek mindent megtesznek az egészségügyi szolgáltatások fenntartása érdekében, de a tbc-s betegek helyzete a folyamatos harcok és az egészségügyi rendszer nagy részének összeomlása miatt „valószínűleg olyan, mint egy ketyegő bomba”.
Az ENSZ becslése alapján eddig 18 ezer civil halt meg vagy sebesült meg a harcokban, de azt is kiemelték, hogy a valós szám ennél minden bizonnyal sokkal magasabb.
Az ukrán hatóságok beszámolói szerint legalább 400 gyermek is elhunyt a támadások során. Kijev azzal vádolja Moszkvát, hogy több mint 16 ezer gyermeket deportált erőszakkal Oroszországba.
Az ENSZ menekültügyi szervezetének becslése szerint
a háború kitörése óta eltelt közel egy esztendő alatt nyolcmilliónál is több ukrán kényszerült elhagyni hazáját, ami a második világháború óta a legnagyobb menekültválságnak számít Európában.
A menekültek közül a legtöbbet a szomszédos Lengyelország látja vendégül, ahol több mint másfél millióan tartózkodnak. Ötmillióra tehető azoknak az ukrajnai lakosoknak a száma, akik az országon belül kényszerültek lakhelyük elhagyására.
A taposóaknák is folyamatosan veszélyeztetik a civileket. Kijev úgy becsüli, hogy Ukrajna területének 30 százaléka taposóaknákkal van elárasztva. Ugyanakkor a Human Rights Watch az ukrán csapatokat vádolta meg azzal, hogy gyalogsági aknákat telepítettek a keleti Izium régióban.
Didier Reynders, az Európai Unió igazságügyi biztosa szerint a háborúban eddig már csaknem 65 ezer feltételezett háborús bűncselekményt jelentettek az országból. Az ukrán fegyveres erők főparancsnoka, Valerij Zaluzsnij szerint az aktív frontvonal jelenleg észak–déli irányú, és 1500 kilométer hosszú.
Az ukrán hadsereg tovább halad előre a Tavria elnevezésű katonai szektorban, azaz a főként Zaporizzsja megyét magába foglaló délkeleti országrészben, kiszorítva állásaiból az orosz csapatokat – jelentette ki Olekszandr Tarnavszkij, a térségben harcoló ukrán hadműveleti-stratégiai csapat parancsnoka.
Szavai szerint már most jól érzékelhetők az ottani ukrán katonai sikerek. Kiemelte, hogy az ukrán rakéta- és tüzérségi egységek a nap folyamán 1119 tűzfeladatot teljesítettek.
„Az elmúlt nap során az ellenség vesztesége halottakkal és sebesültekkel együtt csaknem három századot tett ki, az orosz katonai felszerelésekből pedig 68 darab semmisült vagy rongálódott meg” – fejtette ki.
Tarnavszkij felsorolása szerint az orosz erők a nap folyamán egyebek mellett hat harckocsit, két Sztrela típusú légvédelmi rendszert, 15 páncélozott harcjárművet, valamint több tüzérségi eszközt veszítettek, ezen felül megsemmisült három orosz lőszerraktár is.
Az ukrán vezérkar esti harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz erők fő erőfeszítéseiket Donyeck megyében változatlanul Liman, Bahmut, Avgyijivka és Marjinka térségére összpontosítják. Az említett településeknél heves harcok zajlanak, egy nap alatt több mint harminc összecsapásra került sor – derült ki a beszámolóból.
A frontvonalon most „egyfajta szélcsend” figyelhető meg, mivel az ukrán hadsereg komoly veszteségeket szenvedett el mind a személyi állományában, mind a hadfelszerelésében – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök egy interjúban, amely mind a Rosszija 24 hírcsatornán, mind a Kreml honlapján megjelent.
„A harci cselekmények bizonyos elemei – az ágyúzások, a felderítő harcok – természetesen folyamatban vannak. Aktív támadó cselekmények egyelőre nincsenek” – mondta az orosz elnök a Kremlben, a frissen végzett tiszti növendékek körében felvett nyilatkozatban.
Véleménye szerint az ukrán fegyveres erők jelenleg harcképességeik helyreállításával vannak elfoglalva. Azzal, hogy új egységeket hozzanak létre olyan dandárokból, amelyek súlyos veszteségeket szenvedtek, amikor az orosz védelem áttörésével próbálkoztak.
a június 4-én elkezdődött ukrán ellentámadás során. Az ukrán fél által élőerőben elszenvedett veszteséget „nagyon jelentősnek” nevezte.
Az orosz védelmi minisztérium szerdán közölt összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a „különleges hadművelet” kezdete óta összesen 10 256 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet veszítettek.
Az orosz államfő szerint a megsemmisített járművek között Leopard harckocsik, francia kerekes páncélozott járművek és amerikai páncélozott járművek is voltak.
Úgy vélekedett, az ukrán vezetés attól tart, hogy
Megjegyezte, hogy ebben a helyzetben „van min elgondolkodni”.
„Ma azt látjuk, hogy ez a támadó potenciál még nem merült ki, vannak tartalékok, és az ellenség azon gondolkodik, hogy ezeket hová és hogyan helyezze át” – fogalmazott Putyin. Az elnök méltatta az orosz hadsereg önfeláldozó harcát, amely megakadályozta az ukrán haditerv végrehajtását.
Oroszország számára a legfontosabb feladat a nukleáris triád fejlesztése, amely katonai biztonságának és globális stabilitásának egyik legfontosabb garanciája – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán a Kremlben a katonai felsőoktatási intézmények végzőseihez szólva.
Mint hangsúlyozta, a hadászati rakétaerők egységeinek és alakulatainak mintegy felét már felszerelték a legújabb Jarsz komplexumokkal, folytatódik a hadsereg korszerű, Avangard hiperszonikus robbanóegységgel ellátott rakétarendszerekkel való felfegyverzése, és hamarosan hadrendbe állítják az új nehézrakétával ellátott Szarmat komplexum első indítóállásait.
Putyin a hadseregnek az új kihívásokat szem előtt tartó megerősítését feltétlen prioritásnak nevezte. Mint mondta, javul az ütegelhárító rendszerek gyártása, valamint a csapatok drónokkal és robotizált csapásmérő rendszerek való ellátása.
Oroszország sorsa és geopolitikai jövője most dől el – hangsúlyozta a találkozón Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter. „Önök az ország számára rendkívül kritikus időszakban fejezték be a képzést, amikor hazánk sorsa, geopolitikai jövője dől el” – mondta a tárcavezető, aki azt ígérte, hogy a hadsereg mindent meg fog tenni az ország biztonságának szavatolása érdekében.
Sojgu azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy igazi háborút indított Oroszország ellen, és minden eszközzel igyekszik megtörni, egyebek között szankciókkal, zavargások és katonai konfliktusok kiprovokálásával, mindezt a szomszédos államok, valamint a „kijevi rezsim” masszív katonai támogatásával. szavai szerint a frissen felavatott tisztektől ez a helyzet a legmagasabb fokú professzionalizmust és elkötelezettséget, a nem szokványos döntések gyors meghozatalának képességét és a felelősségvállalást követeli meg.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi tárca szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy a donyecki régió déli részén és Zaporizzja megyében az ukrán hadsereg az elmúlt nap folyamán
Tájékoztatása szerint az érintkezési vonal más szakaszain elesett ukrán katonák száma meghaladta a 230-at.
A megsemmisített ukrán katonai célpontok között nevezett meg egyebek között három hadianyag-raktárt, valamint a 128 hegyi rohamdandár vezetési pontját a Zaporizzsja megyei Zapasznéban. Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek szerdán a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást.