Migránsok térítettek el egy teherhajót Olaszország partjainál

Az olasz hadsereg különleges erői megrohamoztak egy Törökországból Franciaországba tartó teherhajót Szicília partjainak közelében, miután 15 késsel felfegyverkezett illegális migráns megpróbálta átvenni a hajó feletti uralmat. Az olasz védelmi minisztérium közlése szerint a katonáknak hét órában telt, hogy visszaszerezték az irányítást, és letartóztassák a hajóeltérítőket, akik közül néhányan elbarikádozták magukat a hajó belsejében. Az akcióban, melyben a haditengerészet két helikoptere, valamint a parti őrség és a pénzügyőrség hajói is részt vettek, senki sem sérült meg - írja az ANSA olasz hírügynökség. 

Helyi sajtóbeszámolók szerint a hajóeltérítő migránsok, akiknek állampolgárságát egyelőre nem hozták nyilvánosságra, észrevétlenül lopakodtak fel a Galatea Seaways nevű teherhajóra, abban a reményben, hogy Európába jutnak. A török zászló alatt közlekedő, járművek szállítására tervezett hajó 22 fős legénységgel június 7-én indult el a törökországi Topçularból, és a dél-franciaországi Sète felé tartott, amikor Szicília partjainál a migránsok késekkel megpróbálták elfoglalni a parancsnoki hidat. Ezt észlelve a hajó kapitánya rádión segítséget kért, majd Törökország jelentette az esetet az olasz hatóságoknak, mivel a hajó már az olasz partokhoz közel hajózott.

Miután az olasz különleges erők visszavették az irányítást a migránsoktól, a hajót Nápoly kikötőjébe vezényelték további átvizsgálásra. A védelmi minisztrérium közleménye szerint a hajó személyzete teljesen sértetlenül megúszta az akciót, az őrizetbe vett migránsok közül 13 férfi és 2 nő volt. 

Az eset kapcsán fontos elmondani, hogy a Földközi-tenger középső részén rekordmagas szintre ugrott illegális migráció mértéke az elmúlt időszakban. Az EU határvédelmi ügynökségének (Frontex) legfrissebb jelentése szerint az illegális határátlépők száma 2023 első négy hónapjában 300 százalékkal emelkedett. A migrációs válsághelyzet miatt olasz kormány áprilisban hat hónapos szükségállapotot hirdetett, melynek elsődleges célja az új befogadóközpontok létesítéséhez szükséges eljárások megkönnyítése.

Az Európai Unió idén 105 millió euróval támogatja Tunéziát az ország határvédelmének megerősítésére, valamint több mint egymilliárd euró (370 milliárd forint) gazdasági támogatás kiutalását is kilátásba helyezi – jelentette be vasárnap Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Tuniszban Kaisz Szaíd tunéziai elnökkel tartott megbeszélését követően.
Az Európai Bizottság a Földközi-tengeren átkelő emberek egyre növekvő számára tekintettel az észak-afrikai országgal közösen erőteljesebben kíván fellépni az embercsempészekkel és az illegális bevándorlással szemben.

Az EU idén több mint száz millió euróval támogatja Tunéziát

Fotó: AFP/ANG MAG/Koen van Weel

A vasárnap folytatott tanácskozáson Mark Rutte holland és Giorgia Meloni olasz kormányfő is részt vett. Meloni mielőbb megállapodás megkötését javasolja Tunéziával, miután Olaszország az Észak-Afrikából induló migráció egyik frontországa, hogy elejét lehessen venni a menedékkérőkkel teli bárkák elindulásának Olaszország déli partjai felé. Az olasz kormányfő „fontos első lépésnek” nevezte Ursula von der Leyen bejelentését.

Az Európai Bizottság adatai szerint a Tunéziának szánt idei migrációs segélycsomag 105 millió euróval csaknem háromszorosa annak az összegnek, amelyet Brüsszel éves támogatás címén legutóbb fizetett Tunisznak.

Az Európai Bizottság elnöke szerint az összeget egyebek között a határvédelem megerősítésére, a kutató-mentő akciók finanszírozására, az embercsempészek elleni intézkedésekre, valamint az elutasított menedékkérők visszaszállítására fordítanák.

Von der Leyen mindazonáltal fontosnak tartotta kiemelni, hogy a migrációs kérdés átfogó kezelésénél elengedhetetlen az emberi jogok tiszteletben tartása. Jogvédők ugyanis kifogásolják azokat a körülményeket, amelyekkel a migránsok szembesülni kénytelenek az észak-afrikai országban; szerintük Tunézia nem számít biztonságos országnak, ahová az illegális bevándorlókat vissza lehetne küldeni.

Az Európai Bizottság elnöke beszélt arról is, hogy Brüsszel 900 millió eurós (332 milliárd forint) makrószintű pénzügyi támogatást, valamint 150 millió eurós (55 milliárd forint) azonnali segélyt kész kiutalni, „amint a szükséges megállapodást sikerül elérni”.

Az EU más nemzetközi donorokhoz hasonlóan Tunézia további támogatását az Nemzetközi Valutalappal való hitelmegállapodástól teszi függővé. Szaíd azonban elutasította az ez utóbbi által megkövetelt kulcsfontosságú reformokat, mondván, társadalmi felzúduláshoz vezetnének.

Az észak-afrikai országból erősödő migrációról, valamint a szudáni helyzetről is szó volt Giorgia Meloni olasz kormányfő és a Líbia keleti részeit ellenőrzése alatt tartó Halifa Haftar tábornok, a Líbiai Nemzeti Hadsereg vezetőjének találkozóján Rómában.

A római kormánypalotában tartott kétórás megbeszélésen „folytatódott a felek közötti párbeszéd” Líbia és az egész észak-afrikai térség stabilizációjáról. Giorgia Meloni megerősítette, hogy kormánya támogatja azt az ENSZ-tervezetet, amelynek célja, hogy 2023 vége előtt elnöki és parlamenti választásokat tudjanak rendezni Líbiában. A témák között szerepelt a líbiai partokról induló migránsok számának növekedése, valamint Meloni és Haftar tábornok érintette a Szudánban zajló polgárháborút is.

Giorgia Meloni kül- és belügyminiszterével, Antonio Tajanival és Matteo Piantedosival, január 28-án ellátogatott Tripoliba, ahol a líbiai nemzeti egységkormányt vezető Abdulhamid Mohammed Dbeibah ideiglenes miniszterelnökkel egyeztetett. Akkor nem került sor találkozóra Haftar tábornokkal, akinek főhadiszállása Bengázi városában van.

Líbia keleti és déli felének legnagyobb részét a tobruki központú parlamentre támaszkodó, Haftar tábornokhoz köthető vezetés tartja hatalmában. A Líbiai Nemzeti Hadsereg hatáskörébe tartozik a tengerparti térség is, ahonnan az illegális migránsok hajói is elindulnak Olaszország felé.

Halifa Haftart római látogatása során Antonio Tajani is fogadta. Az olasz diplomácia vezetője márciusi kairói tárgyalásai során Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök közvetítését kérte a tábornok felé a líbiai belpolitikai rendezés érdekében.