Kapkodva építik a kerítéseket az USA déli határán

Az Egyesült Államok új utazási korlátozásokat jelentett be a délről érkező növekvő migrációs nyomás kezelésére. "A tervünk működni fog, de időbe telik, amíg az első eredmények megjelennek" – mondta Alejandro Mayorkas belbiztonsági miniszter csütörtökön. A beutazási korlátozások célja, hogy elriasszák a migránsokat a mexikó-amerikai határ átlépésétől. Az új határvédelmi csomag hátterében az úgynevezett 42-es törvény lejárta áll, amely korábban a migránsok többségének Mexikóba való visszaküldéséért volt felelős. A rendelkezést 2020-ban vezette be Donald Trump akkori amerikai elnök, hogy a határbiztonságot és az egészségvédelmet ötvözze a koronajárvány idején. 

 – értékelték nemrég az intézkedések hatásait az Amerikai Bevándorlási Tanács migrációs kutatói.
A Biden-kormányzat pénteken figyelmeztette a déli határ felé tartó migránsokat, hogy a 42-es törvény lejárta nem könnyíti meg a beutazásukat.

 – idézi a New York Times a belbiztonsági minisztert. "A határ nincs nyitva."

Az illegálisan a határra érkezők ezentúl „keményebb következményekkel” kell szembenézniük, beleértve az öt évre szóló beutazási tilalmat és az esetleges büntetőeljárást is.
A bevándorlási törvények betartatása érdekében már eddig is 24 ezer határőr és tiszt tartózkodott a délnyugati határon.  A határőrség főnöke, Raul Ortiz csütörtökön azt mondta a CBS-nek, hogy több mint 60 000 migráns várakozik  a határ közelében.

 „Arra koncentrálunk, hogy minden tőlünk telhetőt megtegyünk a helyzet kezelésére” – nyilatkozta.

Abbott kormányzó: Megvédjük Texast!

Eközben Greg Abbott republikánus texasi kormányzó megkezdte több ezer migráns elszállítását a határ menti térségből azokba az amerikai nagyvárosokba, amelyek befogadóközpontnak nyilvánították magukat. 

„Több mint 9200 embert küldünk Washingtonba, 5700-at  New Yorkba, 1600-at Chicagóba. És továbbra is ily módon tehermentesítjük leterhelt Texas államunkat” – hangsúlyozta a kormányzó a Twitteren.

Katasztrófahelyzetet hirdetett és "inváziónak" minősített a mexikói-amerikai határon kialakult migrációs válsághelyzetet a Texas déli részén található, Mexikóval közvetlenül szomszédos Kinney megye kerületi bírája. Tully Shahan kedden, egy bírói végzésben, az alkotmányra hivatkozva mondta ki, hogy az Egyesült Államok ellen külföldi invázió zajlik, ami a maga nemében első ilyen dokumentum az ország történetében. A végzést megjelenése után - szinte azonnal - 5 másik dél-texasi megye biztosította a támogatásáról Shahan bírót, mondván: a Mexikóból érkező illegális migránsok áradata tényleg inváziónak minősül - írja a New York Post online kiadása. 

Shahan azzal indokolta döntését, hogy 2021 januárja óta 3,2 millió illegális bevándorlót fogtak el a mexikói határ amerikai oldalán, 800 ezernek pedig sikerült  észrevétlenül beszöknie az országba ugyanebben az időszakban. Továbbá azt is megjegyezte, hogy 2022 eleje óta több mint 50 "ismert terrorista" lépett be az Egyesült Államokba a mexikói határon keresztül, amit a példátlan mértékű embercsempészet és a kábítószer-csempészet mellett, az invázió tényét megerősítő jelenségnek minősített.

A katasztrófahelyzet kihirdetése során Brad Coe, Kinney megye rendőrfőnöke kijelentette, hogy a megyét ellepték az illegális migránsok. "A számuk megháromszorozódott január óta" - fogalmazott újságíróknak, majd arra is rámutatott, hogy önerőből "ekkora invázióval ők már nem tudnak mit kezdeni", és "gyakorlatilag tétlenül nézik, ahogy bevándorlók megszállják az országot." Ezért felszólította Greg Abbott texasi kormányzót, hogy állami szinten is hirdessen inváziós vészhelyzetet. Szakértők szerint ha ez megtörténne, egy olyan jogi helyzet alakulna ki, ami már rövidtávon alkotmányos válsághoz vezetne.

Mivel a bevándorlási politika szövetségi hatáskör, a tagállamoknak nincs különösebb beleszólása, kit hogyan enged be az országba az éppen regnáló kormány. Ez alól egyedül az jelent kivételt, ha egy idegen hatalom inváziót indít az Egyesült Államok ellen, ebben az esetben ugyanis az alkotmány negyedik cikkelye jogot biztosít az egyes államoknak arra, hogy védekezzenek a megszállókkal szemben. Tehát ha Texas hivatalosan is inváziónak minősítené az illegális bevándorlást, akkor papíron katonai erővel bárkit visszafordíthatna a határon, sőt, már a területén lévő illegális migránsokat is kitoloncolhatná. 

Erre a lehetősége a kormányzó szóvivője, Renae Eze azt mondta szerdán, hogy "minden lehetséges megoldás továbbra is az asztalon marad" a texasi határra érkező migránsok nagy számának kezelése érdekében.

Nemrég egyébként bombaként robbant a hír, miszerint az ENSZ a világ leghalálosabb határának nyilvánította az amerikai-mexikói határt. Ebben a térségben ugyanis tavaly több mint 720 migráns vesztette életét vagy tűnt el az átkelési kísérlet során, ami több mint 50 százalékos növekedést jelent a tavalyi évhez képes.

A Venezuelából Mexikóba tartó migránsok útvonalának adatait vizsgálva, valamint az USA határánál a migránsokkal készített interjúk alapján a Biztonságos és Szabad Társadalomért Központ (SFS) kutatása arra következtet, hogy a tömeges illegális migráció mögött az Amerikai Egyesült Államok törvényes rendjét megzavaró akcióról van szó – olvasható Mary Anastasia O’Grady a The Wall Street Journalben  megjelent véleménycikkében. Az SFS igazgatója, Joseph Humire által közzétett dokumentumok alapján Venezuela állama kulcsszerepet játszott a 2021-es migrációs csúcs kialakulásában.

A kubai katonai diktatúra 1959-es hatalomátvétele óta az Amerikai Egyesült Államok három destabilizációs válságot élt túl: 1965-ben, 1980-ban és 1994-1995-ben. Ezek mindegyike a demokraták kormányzása idején történt. Az Obama-kormány idején pedig több mint 120 ezer kubai migráns jutott be az Egyesült Államokba kikötőibe 2014 és 2016 között, főként Közép-Amerikán keresztül. Fidel Castro érdekes módon nem kísérelte meg elkeseredett kubaiakkal elárasztani az USA-t Ronald Reagan, George H. W. Bush vagy George W. Bush elnöksége idején. Habár Donald Trumpnak is illegális migránsok karavánjaival kellett szembenéznie 2018-tól a déli határokon, a következő év végére rohamosan csökkent a határvédelem találkozása a határsértőkkel – írta a The Wall Street Journal szerzője. A cikket a hirado.hu szemlézte.

A Venezuelából Mexikóba tartó migránsok útvonalának adatait vizsgálva, valamint az USA határánál a migránsokkal készített interjúk alapján a Biztonságos és Szabad Társadalomért Központ (SFS) kutatása arra következtet, hogy a tömeges illegális migráció mögött az Amerikai Egyesült Államok törvényes rendjét megzavaró akcióról van szó – olvasható Mary Anastasia O’Grady a The Wall Street Journalben  megjelent véleménycikkében. Az SFS igazgatója, Joseph Humire által közzétett dokumentumok alapján Venezuela állama kulcsszerepet játszott a 2021-es migrációs csúcs kialakulásában.

A tekintélyes amerikai lap szerzője kiemelte: migránsok fegyverként való felhasználása háborús cselekmény.

Azonban mint írta, az Egyesült Államok vezetése csütörtökön bejelentette, hogy havi további 30 ezer vízumot ad a venezuelai, nicaraguai, kubai és haiti állampolgároknak, ha a saját hazájukban folyamodnak az amerikai vízumért. A cikk szerzője szerint azonban Joe Biden amerikai elnök hibát követ el, amikor meghajol a migrációs zsarolás előtt, ahogyan sok demokrata elődje is megtette.

Az SFS vezetője kiemelte, hogy tavaly szeptember 30-ig közel 190 ezer illegális migránssal találkoztak a hatóságok az Egyesült Államok–Mexikó határnál. Ez 375 százalékos növekedés az előző évhez képest.

Az SFS adatgyűjtése szerint az is látható, hogy bár a szervezett bűnözés sok embert szállított szárazföldön, de mindez nem történhetett volna meg Venezuela segítsége nélkül.

A migráció mint fegyver

A nyugati liberális demokráciák ellenségei hosszú múltra visszanyúlóan alkalmazzák az illegális migrációt, hogy azzal geopolitikai engedményeket csikarjanak ki a zsarolásnak kitett kormányoktól. A Military Review folyóirat 2016-os esszéjére hivatkozva A migráció mint fegyver elméletben és gyakorlatban című írásban Kelly Greenhill, a Tufts Egyetem politológiaprofesszora úgy definiálta a jelenséget, mint a kikényszerített és megtervezett megmigráció stratégiáját.

A professzor magyarázata szerint a gyengébb nemzetek olyan politikai célokra használják a lakosság elkeseredettségét, amelyek katonai eszközökkel elérhetetlenek számukra.

„Kuba sikeres volt ebben a stratégiában Lyndon Johnson, Jimmy Carter, Bill Clinton és Barack Obama elnöksége alatt” – mutatott rá. A The Wall Street Journal szerzője szerint azonban mára Venezuela lett a demográfiai fegyver legagresszívabb alkalmazója. Mint emlékeztetett, a dél-amerikai ország kétségbeesetten próbál kikerülni a Trmp-kormányzat által bevezetett szankciók alól és visszaállítani legitimitását. Tavaly előrelépést értek el azáltal, hogy Nicolás Maduro venezuelai elnök tárgyalásokat erőltetett az Egyesült Államokkal amerikai foglyok elengedéséről, valamint érdeklődést mutatott a demokráciához való visszatérés megtárgyalására. De ezzel egyidejűleg az ország elhagyására vágyó nagyszámú emberben is lehetőséget látott.

A szerző rámutatott, hogy miközben sok migráns a venezuelai rezsim elől menekül, az államvezetés kihasználja a tömeges migráció destabilizáló hatását is. Ráadásul azok a migránsok, akik végül munkába állnak az Egyesült Államokban, pénzt utalnak hazájukba, ami fellendíti annak gazdaságát.

Joe Biden elnöksége óta alakult ki a tömeges migráció

Annak ellenére azonban, hogy a venezuelai gazdaság 2014-es összeomlása óta hétmillió ember menekült el hazájából, egészen a Biden-adminisztráció beiktatásáig többségében a szomszédos dél-amerikai országokban éltek. Az SFS szerint 2021-ben és 2022-ben a Venezuelából Mexikóba tartó közvetlen járatok többségét az amerikai szankciók hatálya alá tartozó venezuelai Conviasa vagy más, kisebb állami tulajdonú vagy állami irányítású légitársaságok üzemeltették.

Az SFS megállapította, hogy a határon megkérdezett venezuelaiak, akik légi úton érkeztek Mexikóba, venezuelai utazási irodáktól vásároltak csomagokat. A csomagok tartalmazták a Mexikóba való belépéshez szükséges kormány által kibocsátott úti okmányokat, valamint a kapcsolatokat az embercsempészekkel, akik megkönnyítették az Egyesült Államok határáig vezető utat.

A cikk szerzője szerint az amerikai vezetés úgy fékezhetné meg a migránsáradatot, hogy szankciókat vet ki a venezuelai légitársaságok üzemanyag-ellátóira. De vajon miért nem teszi?

Amerika a Venezuela elleni olajipari szankciókkal anyagilag térdre kényszerítette ugyan Nicolás Maduro rendszerét, de megbuktatni, úgy tűnik, nem tudja. Ahogy nő az energiaválság közepette az olaj stratégiai fontossága, úgy fokozódik a nyomás a szankciók enyhítésére. Amerika már tett gesztusokat, most Madurón a sor.

A 300 milliárd hordós olajkészleten ülő Venezuela maga döntötte romba két évtizede még virágzó olajiparát, a kommunista vezetők, Hugo Chávez, majd 2013-ban bekövetkezett halála után az őt követő Nicolás Maduro 

ami a win-win szituációkhoz vezetve paradicsomi állapotokat eredményezne a dél-amerikai országban. 

A külföldi olajtársaságoknak pénzük és technológiájuk volt venezuelai kőolajtermelés és -feldolgozás felfuttatásához, de Chávezék szerint túl mohók voltak, hazavitték a profitot és morzsákat hagytak a venezuelai népnek. A történet ismert, a külföldieket elzavarták, vagy maguktól szedték a sátorfájukat és hátrahagyva a termelőeszközöket, elhagyták az országot. 

Csakhogy az ott maradt technika kevés volt, az olajkutakat, finomítókat megfelelően üzemeltetni kellett volna, ahhoz pedig a szaktudás, alkatrészek és beruházások kellettek volna. Egyik sem állt a rendelkezésre, ezért a nemzetközi, (elsősorban amerikai) büntető szankciók nyomán az olajfelhozatal meredeken zuhanni kezdett, az ország legnagyobb bevételi forrása ha el nem is apadt, de búvópatakká silányult.