Magyarország szövetséget kötött Görögországgal az ukrán "listázás" kapcsán

Magyarország "valószerűtlen" szövetséget kötött Görögországgal, miután az athéni kormány leszögezte, hogy nem hajlandó belemenni a tizenegyedik uniós szankciós csomagba, amíg a görög cégek le nem kerülnek az ukrán „feketelistáról” - írja a Politico online kiadása. A brüsszeli hírportál beszámolója szerint Budapest és Athén is a nemzeti érdekeit védve "gördíthet adminisztratív akadályokat az Oroszországgal szembeni újabb büntetőintézkedések elé", sőt, szélsőséges esetben akár meg is vétózhatják a döntést.

Ahogy arról a hazai sajtó széles körben beszámolt, az ukrán vezetés összeállított egy jogi súllyal ugyan nem bíró, de az üzleti érdekek csorbítására nagyon is alkalmas listát a „háborút támogató nyugati cégekről”. A lista összeállításának kritériumai nem kristálytiszták, ugyanakkor európai uniós cégek is felkerültek rá, köztük Magyarország vezető pénzintézete, az OTP Bank. Erre reagálva a magyar kormány visszautasította az Ukrajnának nyújtandó további uniós katonai segélyek támogatását, és a szankciókról sem hajlandó tárgyalni mindaddig, amíg Kijev le nem veszi az OTP-t a listáról.

A magyar álláspontnak nemrég váratlan támogatója akadt, miután Görögország jelezte, hogy számukra is elfogadhatatlan az ukránok lépése, és az újabb szankciós csomag támogatását attól tették függővé, hogy a szállítmányozással foglalkozó hajózási társaságaik rajta maradnak-e az ukrán „szégyenlistán”. Az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség (NACP) álláspontja szerint a listázott görög cégek orosz olajat szállítanak, és ezzel valószínűleg megsértik az uniós szankciókat. Ezzel szemben Athén azt állítja, hogy a görög vállalatok semmit nem tettek, amivel megsértették volna az érvényben lévő korlátozásokat. A görög kormány ezért konkrét bizonyítékokat követel az ukrán hatóságoktól. 

A Kijev által listázott nyugati vállalatok közül fontos megemlíteni a német Metrot is. A düsseldorfi kereskedelmi óriáscégről az ukrán kormány azt állítja, hogy az oroszországi jelenlétével támogatja Putyin háborúját. A Metro szóvivője egy német lapnak nyilatkozva azt mondta, hogy a cégcsoport mind Oroszországban, mind Ukrajnában önálló tevékenységet folytat, és nyilvánosan többször is határozottan elítélte Oroszország háborúját. "A háború kezdete óta mi, a Metro, Ukrajna támogatására összpontosítottunk, valamint az ottani operatív üzletágunk fenntartására" - jelentette ki a szóvivő, aki azt is leszögezte, hogy Metro eddig mintegy 523 tonna élelmiszert és 49 tonna személyi higiéniai és háztartási terméket adományozott az ukrán lakosságnak és a hadseregnek.

A Magyar Nemzet összeállítása szerint a tizenegyedik szankciós csomag már a látszat szintjén sem Oroszországról szól, hiszen az orosz gazdaság nyilvánvalóan nem fog meggyengülni attól, hogy az unió felfüggeszt egy működésen kívüli vezetéket, vagy hogy harmadik országok vállalatai tiltólistára kerülnek. Az Európai Bizottság azonban abban bízik, hogy így meg tudja akadályozni a büntetőintézkedések megkerülését. A közép-ázsiai országoknak viszont fontosabbak a kiegyensúlyozott orosz kapcsolatok, mint a Nyugat elvárásainak való megfelelés, éppen ezért valószínűtlen, hogy az EU célt ér az újabb csomaggal, amelyből az atomenergiával kapcsolatos kérdések kikerültek.

A tervezett tizenegyedik csomag szabályai azokat a „személyeket és szervezeteket” célozzák, amelyek „megkerülik a EU korlátozásait”, köztük azokat a harmadik országbeli cégeket, amelyek korlátozás alá eső termékeket adnak el Oroszországba. Az országokat és a termékeket azonban nem nevesítik, tág teret adva ezzel az értelmezésnek − ezt pedig több tagország is aggályosnak találja, annak ellenére is, hogy a legutóbbi változat tartalmazott kisebb módosításokat. A bizottság ugyanakkor szeretné mielőbb elfogadtatni a csomagot.

A diplomaták még nem tűztek ki egyértelmű határidőt a csomag véglegesítésére, de általános az egyetértés abban, hogy mielőbb megállapodásra kell jutni, hogy elkerüljék az EU kínos helyzetbe kerülését, a magyar és görög ellenállás a „háborús szponzorok” ukrán listájával kapcsolatban azonban patthelyzethez vezetett. Catherine Colonna francia külügyminiszter hétfőn azt mondta, hogy a csomagról szóló vitát az uniós külügyminiszterek következő üléséig kell lezárni − erre viszont csak június 26-án kerül sor, csupán néhány nappal az európai állam- és kormányfők hónap végi találkozója előtt.