kulcsár edina
A merénylet kitervelőit őrizetbe vették.
A belgiumi hatóságok csütörtök este hét embert tartóztattak le több flandriai városban, akiket terrorista merénylet kitervelésével gyanúsítanak – közölte a vrt.be hírportál a szövetségi ügyészség bejelentésére hivatkozva. Az őrizetbe vett személyek a húszas éveikben járnak, csecsen származásúak, közülük hárman belga állampolgárok és mindannyiban az Iszlám Állam terrorszervezet lelkes támogatói.
A hatóságok szerint, a gyanúsítottak nem állapodtak meg konkrét célpontban, de több forgatókönyvet is átbeszéltek tervük véghezvitelével kapcsolatban. Az ügyészség nem közölte, hogy a fiataloknál a házkutatás során találtak-e fegyvereket.
Az ügyészség szerint gyilkossági kísérlettel, terrorista csoport tevékenységében való részvétellel és terrortámadás előkészítésével emelhetnek vádat a fiatalokból álló csoport ellen. Eric Van Der Sypt, a szövetségi ügyészség munkatársa azt mondta, hogy rövid időn belül ez már a harmadik sejt, amely terrortámadást akart végrehajtani Belgiumban.
Úgy fogalmazott, aggasztó látni, hogy bizonyos körökben milyen gyorsan történik a radikalizálódás. Vincent Van Quickenborne igazságügyi miniszter szintén riasztónak nevezete a jelenséget, de rámutatott, hogy a hírszerző szolgálatok határozott fellépésének köszönhetően időben be tudtak avatkozni.
Pénteken a szövetségi ügyészség arról is beszámolt, hogy a hatóságok a hét elején őrizetbe vettek egy iraki származású férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy 2009 és 2010 között részt vett egy a bagdadi kormányzati épületek elleni robbantássorozat elkövetésében az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat tagjaként. A támadásokban legalább 376 ember vesztette életét és több mint 2300-an megsebesültek. A férfi 2015 óta tartózkodik Belgiumban.
Robbanás rázta meg a belgiumi Antwerpen központját vasárnap hajnalban. A húsz házban és több autóban kárt tevő detonációnál a fő károkat az összetört ablakok okozták, amelyek miatt egy ember szenvedett könnyű sérüléseket. A rendőrség és a hatóságok azt gyanítják, hogy az esetnek köze lehet az antwerpeni kábítószeriparhoz.
Antwerpen kikötője már jó ideje a drogkereskedelem egyik csomópontja, de az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala (UNODC) múlt hónapban közzétett, kokainterjesztésről szóló jelentése szerint az utóbbi években egyre nagyobb jelentőségre tett szert.
Az európai érkezési pontok is megváltoztak, Belgium és Hollandia háttérbe szorította az Ibériai-félszigetet és partvidékét mint fő csomópontot.
Ugyanez a jelentés azonban azt állítja, hogy annak ellenére, hogy a média számos alkalommal beszámolt a kokainnal kapcsolatos belgiumi incidensekről, az országban kevés a kokainnal kapcsolatos erőszakos cselekmény. Úgy tűnik, hogy a kábítószer-kereskedők nem versenyeznek egymással, hanem a nagy kereslet miatt inkább egymás mellett léteznek – véli az UNODC. Például ugyanazok a közvetítők moshatnak pénzt és szervezhetnek meg a kikötői logisztikát több bűnözői csoportnak. Az ügyész kiemelte, hogy a kokainhoz kapcsolódó erőszakos cselekmények Belgiumban nem olyan kirívóan gyakoriak, mint a szomszédos Hollandiában.
A belga szövetségi törvényhozás eközben múlt csütörtökön elfogadta a nemzeti kábítószer-bizottság létrehozásáról, feladatairól és összetételéről szóló törvénytervezetet, írja a Le Soir belga lap.
Ez a testület a súlyos kábítószer-bűnözés elleni küzdelem koordinálásáért lesz felelős. Vincent Van Quickenborne igazságügyi miniszter tervezete egyhangú támogatást kapott, a flamand N-VA és a liberális Défi tartózkodása mellett. Az intézkedés része a szövetségi kormány a kábítószerrel kapcsolatos bűnözés elleni küzdelem fokozására irányuló tervének.
A hivatal létrehozása a miniszter szerint hasonló ahhoz, amikor 2006-ban a fenyegetéselemző koordinációs szerv (TACB), illetve a hollandiai kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemmel foglalkozó főigazgatóság létrehozásáról döntöttek.
Az európai heroinpiacot hamarosan sokkhatás érheti, és a szakértők attól tartanak, hogy a hiányt valami sokkal rosszabbal lehet pótolni. A Politico brüsszeli hírportál szakértőkre hivatkozva ugyanis arról ír, hogy a tálib vezetés 2022-ben hozott máktermesztési tilalma komoly hatással lehet az európai területekre. Az Európában fogyasztott heroin ugyanis szinte teljes egészében Afganisztánból származik.
A valószínűsíthető mákhiány miatt a bűnözők számára jövedelmezőbbé válhat a szintetikus opioidok, például a fentanil előállítása, amelyet a heroinhoz való hozzáféréstől megfosztott, kétségbeesett függőknek adnak majd el a dílerek.
Ez viszont komoly közegészségügyi kockázatot jelent, mivel a szintetikus opioidok általában sokkal erősebbek – a fentanil ötvenszer –, mint a természetes heroin. Ez azt jelenti, hogy sokkal könnyebb túladagolni: a fentanil évente több tízezer emberéletet követel Amerikában.
Az Europol szóvivője úgy véli, hogy az Európára leselkedő veszélyt a fentanilkeverékek jelentik.
Valószínűleg nem reális, hogy egy fentanil nevű kábítószer csak úgy felbukkan az európai piacon
– mondta Jan Op Gen Oorth. „Amit a következő évben itt-ott láthatunk, az az, hogy csoportok megpróbálnak egy másik drogot fentanilkeverékkel helyettesíteni. Ez új piacokat teremt, tudván, hogy a fentanil olcsó és nagymértékben függőséget okoz.”
Mindazonáltal a szóvivő úgy véli, hogy a nemzetközi együttműködés és a folyamatos megfigyelés hatékony eszköz lesz a fentanil visszaszorításában, és hogy az Europol vagy a helyi ügynökségek gyorsan tudnak reagálni.