Ismét Magyarországot bírálta egy vezető ukrán politikus

Natalia Galibarenko szerint addig kell nyomást gyakorolni hazánkra, amíg "át nem állunk Ukrajna oldalára".

ukrajna

Magyarország

Ismét Magyarországot bírálta Ukrajna, amiért a magyar kormány feltételekhez köti az ország NATO-csatlakozását. Hazánk azt szorgalmazza ugyanis, hogy a kárpátaljai magyarok kapják vissza azokat a jogokat, melyekkel 2015 előtt már rendelkeztek. Mindezen felül Ukrajna csatlakozásával nem lenne kizárható, hogy konfliktus alakuljon ki a katonai szervezet és Oroszország között. Ezúttal Natalja Galibarenko, a posztszovjet ország NATO-missziójának vezetője intézett kemény szavakat hazánkhoz - írja a Magyar Nemzet.

Natalia Galibarenko, Ukrajna NATO-missziójának vezetője

„A NATO nem a kisebbségi jogok megvitatásának platformja. Sajnos Magyarország a konszenzus elvét használja arra, hogy megakadályozza munkánkat a katonai szövetségben Az elmúlt években Ukrajna számos lehetőséget kínált: különböző konzultációs mechanizmusokat, tárgyalásokat, az oktatási törvény rendelkezéseinek elhalasztását, különböző bizottságokat a kisebbségek helyzetének rendezésére”

- szögezte le a Liga.net ukrán hírportálnak adott interjúban Natalja Galibarenko, az ukrán külügyminiszter korábbi helyettese. A politikus szerint Kijevben most a NATO–Ukrajna Bizottság következő ülésére készülnek, melyre szintén sor kerül két hónap múlva a litván fővárosban.

„Magyarország már tiltakozik és azzal fenyegetőzik, hogy blokkolja a tárgyalásokat. Vannak problémáink a nemzeti kisebbségekkel, Lengyelországgal, Szlovákiával és Romániával is. De ezeket a nemzetközi szervezeteken kívülre hagyjuk, és nem akadályozzuk ezeket az országokat, hogy támogassanak minket, akár katonailag, akár máshogy”

– bírálta hazánkat az ukrán politikus. Ukrajna NATO-beli képviselője abban bízik, Magyarország megérti, hogy ebben a háborúban Ukrajna oldalán kell állnia.

Natalja Galibarenkót arról is kérdezték, milyen fejlemények várhatók a háború végével Ukrajna NATO-csatlakozásának kérdésében. A politikus szerint lesznek kifogások később is, melyekre készülnek. Felidézte ugyanakkor az Egyesült Államok álláspontját, miszerint ha lezárul a háború, érdemi beszélgetések fognak kezdődni az ügyben. Hazánk álláspontjával kapcsolatban pedig úgy fogalmazott:

"Azt gondolom, hogy a győzelmünk után Magyarország sok mindent meg fog érteni. És talán felülvizsgálja politikáját."

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Joe Biden amerikai elnök

Ukrajna NATO-csatlakozásának elhúzódása azonban nem csak a tagállamokon múlik, ugyanis az Észak-atlanti Szerződés 5. cikkelye értelmében ha egy tagállamot támadás ér, akkor az az egész szövetség elleni támadást jelent, és a kollektív védelem elve alapján minden tag köteles támogatni a megtámadott felet. Tehát Ukrajna felvétele a jelenlegi helyzetben automatikusan azt eredményezné, hogy a NATO katonai konfliktusba kerül Oroszországgal.

A felvázolt forgatókönyvet egyébként nemcsak hazánk, de a katonai szervezet más tagállamai is igyekeznek elkerülni. Erről beszélt például a múlt hónapban Gitanas Nauseda litván elnök is, aki ugyanakkor bízik abban, hogy a vilniusi csúcstalálkozón már el tudnak fogadni egy konkrét menetrendet Ukrajna csatlakozásáról.

Ahogy az Európai Unió bővítésénél is, a NATO esetében is meg kell felelniük bizonyos feltételeknek a csatlakozni vágyó országoknak. Natalja Galibarenko az ukrán védelmi minisztert, Olekszij Reznyikovot idézve elmondta, Ukrajna csupán a 18 százalékát teljesítette ez idáig a feltételeknek, ám becslések szerint ez az érték a 30-35 százalékot is elérheti a közeljövőben.

A soron következő NATO-csúcstalálkozó előtt azonban több ügyet is rendeznie kell Ukrajnának, beleértve a napokban hatalmas port kavaró botrányt: kiszivárgott titkosszolgálati iratokból az derült ki, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt tervezte, felrobbantja a Barátság kőolajvezeték Magyarországra tartó ágát azért, hogy megpróbálja tönkretenni a magyar ipart.