Hiába követeli, Zelenszkij nem kap nyugati vadászgépeket

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétvégi nyugat-európai körútján igyekezett arról meggyőzni a szövetséges háborúpárti országok vezetőit, hogy újabb fegyverekkel és modern vadászrepülőgépekkel támogassák az Oroszország ellen küzdő országát. A felkeresett európai politikusok többsége készek támogatni őt a háború folytatásában, köztük Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, aki azt mondta, hogy Kijevnek a lehető leggyorsabban még több katonai támogatásra van szüksége.  Nagy-Britannia és Hollandia vezetői pedig arra is készséget mutattak, hogy segítsék Ukrajnát az F-16-os gépek beszerzésében. Ehhez azonban az Amerikai Egyesült Államok vezetésének jóváhagyása is kell, az érintett repülők ugyanis amerikai gyártmányúak, így csak akkor adhatók tovább, ha arra a tengerentúlon is rábólintanak. A jelek szerint viszont ez nem fog megtörténni.

 − fogalmazott Ben Wallace brit védelmi miniszter, aki szerint fontos, hogy a nyugati országok megmutassák, hogy készek támogatni Ukrajnát a továbbiakban is. A tárcavezető hozzátette: az már csak a Fehér Háztól függ, hogy kiadja-e a kérdéses technológiát.

A New York Times amerikai napilap cikke szerint egy magas rangú amerikai tisztviselő ezzel kapcsolatban  azt mondta névtelenül, hogy a Biden-adminisztráció továbbra is vonakodik attól, hogy F-16-osokat küldjön Ukrajnának. Ennek egyik ékes bizonyítéka, hogy az Egyesült Államok  a napokban megtiltotta az európai szövetségeseinek, hogy F-16-osokon történő képzést nyújtsanak az ukrán pilótáknak, akik így maximum nyelvi és taktikai leckéket kaphatnak a géptípussal kapcsolatban.

Washington a repülők helyett más fegyverek küldésével támogatná az ukrán ellentámadást. Az idézett tisztviselő ugyanakkor nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az Amerikai Egyesült Államok engedélyezze, hogy a tőle vásárolt, de már Európában lévő vadászgépeket a szövetségeik továbbadják Kijevnek. Erről a lehetőségről azonban egyelőre hivatalos döntés nincs.

Az amerikai lap cikke szerint négy európai ország kész arra, hogy saját F-16-osait Ukrajnába küldje. Ezek pedig Hollandia, Belgium, Dánia és Norvégia. A hollandok, a belgák és a dánok együttesen 125 harcképes ilyen típusú repülőt tudnának biztosítani Zelenszkijéknek, míg a norvégok flottájának száma egyelőre nem ismert. Kijev egyelőre legfeljebb 36 gépet kért.

Az Egyesült Királyság emellett hajlandóságot mutatott arra, hogy segítsen az ukrán pilóták kiképzésében, felkészítésük nyáron kezdődhet. Ehhez a belgák is csatlakoztak. Németország viszont kimaradt. Olaf Scholz kancellár hangsúlyozta, Berlin jelenleg is szállít Kijevnek harckocsikat, rakéta és fegyverrendszereket, valamint tüzérségi lőszereket. Úgy fogalmazott: „mi most éppen arra koncentrálunk, amit éppen csinálunk. Ez most nagyon fontos Ukrajna önvédelmi képességének növelése szempontjából”. 

Az európai országok nyomásgyakorlása ugyanakkor folyamatosan erősödik a Biden-adminisztráció irányába. A Politico brüsszeli lap írása szerint Amerika korábban már drónokkal, tankokkal és rakétákkal is segítette az ukránokat, most viszont egy újabb vörös vonalhoz érkezett, ezek pedig az F-16-os vadászgépek. A nyomást jelentősen fokozta, hogy kedden nemzetközi koalíció alakult azzal a céllal, hogy segítsék az ukránok F-16-os beszerzését. 

Annak lehetőségét, hogy Amerika jóváhagyja a korábban tőle vásárolt vadászgépek továbbadását a Politico sem zárja ki. Ahhoz, hogy egy-egy ország továbbadja az F-16-osai, mindenképpen Washington jóváhagyása szükséges – emlékeztet a lap.

Csoportos csapásokat hajtott végre az éjszaka folyamán nagy hatótávolságú tengeri és légi indítású precíziós fegyverekkel az orosz haderő Ukrajnában a külföldi gyártmányú fegyvert és felszerelést tároló nagy raktárak, valamint ukrán tartalékok ellen – jelentette ki csütörtökön Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Az orosz hadijelentésben – anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna – az áll, hogy a támadások az ukrán fegyveres erők jelentős fegyver- és lőszerkészleteit semmisítették meg, valamint megakadályozták a tartalékok átirányítását a hadműveleti területekre.

Konasnekov az elmúlt nap folyamán a fronton elszenvedett ukrán emberveszteséget mintegy 520 főben nevezte meg, akik közül, mint mondta, elérhette a kétszázat azoknak a katonáknak és „zsoldosoknak” a száma, akik a Donyeck körzetében vívott harcokban estek el. A harcokban megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között két harckocsit, egy Szu-24-es repülőgépet és egy Mi8-as harckocsit említett.

A donyecki régióban lévő Bahmut ostromával kapcsolatban azt mondta, hogy a rohamegységek – légideszant egységek, valamint a tüzérség és harcászati légierő támogatásával – folytatták a város „felszabadítását”.

Gyenyisz Pusilin, a donyecki régió Moszkva által megbízott vezetője csütörtökön azt mondta, hogy Bahmutban már csak a Domino negyed és a kertes házak egy része maradt ukrán kézen, és közelinek jósolta a város „felszabadítását”. Az állította, hogy a szárnyakon a csapaterősítésnek köszönhetően javult a helyzet. Jevgenyij Prigozsin, a bahmuti ostromban kulcsszerepet kapott Wagner magánhadsereg alapítója ugyanakkor a sajtószolgálata Telegram-csatornáján megosztott hangüzenetében nehezményezte, hogy az orosz egységek Sacco és Vanzetti település közelében állásokat adtak fel.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi támadást. Donyeckben egy mentős ápolónő életét vesztette.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter csütörtökön a nyugati katonai körzet gyakorlóterein szemlélte meg a szerződéses katonák harci kiképzését.