Szorítani kell a nadrágszíjon Ausztriában

A megemelkedett élelmiszerárak és a tartósan magas energiaárak miatt azt látjuk, hogy a fix költségek levonása után már a hónap elején elfogy az emberek pénze - mondta Michael Landau, a Caritas elnöke az osztrák statisztikai hivatal csütörtökön közzé tett adataira reagálva.  Ausztriában jelenleg 1,3 millió embert fenyeget a szegénység, s ha nem lennének a különféle szociális ellátások, az érintettek száma elérné a 2,3 milliót, ez Ausztria lakosságának  közel negyede. 

Az inflációs válságnak egyértelmű társadalmi következményei vannak: 2022-ben Ausztriában a lakosság 2,3 százaléka, 201 ezer ember minősült statisztikai értelemben anyagilag és szociálisan hátrányos helyzetűnek. 

 Landau "rendkívül aggasztónak" nevezte, hogy a súlyosan anyagilag nélkülözők száma 2021 óta 160 ezerről 201 ezerre nőtt. 

A 201 000 érintett ember közül a 18 év feletti nők alkották a legnagyobb csoportot 95 000-rel, vagyis 47 százalékkal. Emellett 70 ezer 18 év feletti férfi (35 százalék), valamint 36 ezer gyermek és fiatal (18 százalék) volt az abszolút szegénység által érintettek között. Az osztrák statisztikai hivatal szerint 2022-ben Ausztriában körülbelül 157 000 egyedülálló szülő volt, az egyszülős háztartásokban élőknél volt a legmagasabb a jelentős anyagi és szociális problémák kockázata (12,7 %). A második leginkább érintett csoport az egyedül élő nőké volt (a nyugdíjasokat nem számítva) 5,7 százalékkal.

Az anyagilag és szociálisan hátrányos helyzetű emberek 28,3 százalékának lakhatási költsége a jövedelmük több mint 40 százalékát vitte el, szemben a teljes népességre jellemző 7,4 százalékkal. Egyértelmű az anyagi és szociális problémák, valamint az egészségügyi helyzet kapcsolata is: az anyagilag és szociálisan rászoruló 16 év felettiek közel fele (48,4 százalék) rossznak vagy nagyon rossznak minősítette általános egészségi állapotát.

A Linzi Egyházmegye Caritas a felső-ausztriai szegénység növekedésére is felhívta a figyelmet: a villany, a bérleti díj és az élelmiszerek árrobbanása miatt Linzben egyre több ember érzi kilátástalannak a helyzetét.  Tavaly 3033 felnőttet és 2423 érintett gyermeket támogattak a szociális tanácsadók, csaknem harmaddal többet, mint egy évvel korábban.

A Volkshilfe igazgatója, Erich Fenninger szerint a kormány eddigi intézkedései nem elegendőek a szegénység elleni küzdelemhez. Alapvető gyermekbiztonsági, energiabiztonsági intézkedéseket, a lakásbérleti díjak árfékét, valamint a munkanélküli segélyek emelését javasolják.  

Az ORF ZiB2 adásában Johannes Rauch szociális miniszter kifejtette, a szövetségi államoknak még van mozgásterük a szegénység elleni küzdelemben, amit eddig nem használnak ki. Werner Kogler alkancellárral együtt szeretné felkérni az élelmiszerkereskedelmet annak tisztázására, hogy miért drágultak a termékeik kétszeresére, sőt háromszorosára.

Rauch úgy véli, hogy Ausztriában a szociális helyzet "nagyrészt stabil" maradt a rendkívül magas infláció évében is. Számára azonban egy dolog világos: 

Jelentősen nőttek az élelmiszerárak Ausztriában. A felmérések szerint az infláció miatt az osztrákok idén húsvétkor jóval kevesebbet vásárolnak a boltokban, mint a korábbi években.

„Ausztriában a hús ára emelkedett legintenzívebben, ez azt jelenti, hogy a hagyományos húsvéti sonkából valószínűleg kevesebbet vásárolnak majd. A tojás ára is jelentősen emelkedett, ami a húsvét másik jelképe, mintegy 20 százalékkal az előző évhez viszonyítva. A Haite.at pedig most tette közzé, hogy megvizsgálták a különböző márkák csokoládétojásait, csokoládé nyuszijait, és ezen a téren is elég jelentős az áremelkedés” – mondta Köves Andrea, az M1 tudósítója. 

Meredeken emelkednek a lakhatási költségek Ausztriában a rekord mértékű infláció miatt. Egy országos felmérés szerint minden második ember számára rendkívül megterhelő a drágulás, különösen azoknak, akik bérlakásban élnek. Az ő költségeik egy év alatt csaknem másfélszeresére nőttek.

„A felmérések azt mutatják, hogy újabb emelkedések várhatók a bérlakások területén, próbálják maximalizálni a bérlakások árát, ám eddig ezen a téren nem sikerült megállapodást hozni. Ausztriában egy átlagos bérlakás ára – itt egy 70 négyzetméteres átlagos bérlakásra gondoljunk – havi szinten rezsivel együtt, mintegy 1000 euró körül mozog, tehát mintegy 400 ezer forint; bizonyos kiemelt, frekventált régiókban, így például Bécsben, Tirolban, Salzburgban, ez az ár elérheti az átlagos 1150 eurót is” – számolt be az M1 ausztriai tudósítója, Köves Andrea.

Egy, az osztrák parlamentben kiállított aranyozott zongorához ragasztotta a bal kézfejét egy nyugdíjas férfi egyy napja. A bécsi férfi – aki a liberális Változás (Wandel) párt pólóját viselte – elmondása szerint így kívánt tiltakozni az egyre magasabb energiaszámlák, a megélhetés növekvő költségei és az elszegényedés ellen Ausztriában.

A férfi kedden újságíróknak azt mondta: a Wolfgang Sobotka, az osztrák nemzeti tanács elnökének irodája előtt kiállított különleges hangszer számára a parlament dekadens távolságtartásának szimbóluma.

„A jelenlegi politikai rendszer tette lehetővé, hogy Ausztriában ma már mintegy egymillió ember él szegénységben. A gazdagok ugyanakkor továbbra is kedvezményekben részesülnek.

Ez a zongora tökéletesen tükrözi ezt az abszurd rendszert: a nemzeti tanács elnöke az adófizetők pénzén megenged magának egy aranyozott zongorát, miközben hazánkban gyerekek élnek szegénységben. Ez egyszerűen nincs jól így”

– magyarázta a férfi akcióját Fayad Mulla, a parlamenten kívüli progresszív párt elnöke.

Már a középosztálybeliek is nehezen tudják fizetni a számláikat Ausztriában

Mulla felhívta a figyelmet arra is, hogy egyre több osztrák nyugdíjasnak okoz fejfájást a heti bevásárlás, aminek fő oka az elszállt energiaárak és az egyre magasabb rezsiszámlák.

„Mindez már régóta nem csak a szegény emberek problémája. Már a középosztályhoz tartozó emberek sem tudják kifizetni a számláikat. A mindennapi bevásárlás egyre nagyobb kínszenvedést okoz, mert már alig engedhetjük meg magunknak az élelmiszereket. És mit tesznek ez ellen a képviselőink? Semmit!” – fogalmazott a legkisebb osztrák liberális párt vezetője.

Ausztriában már csaknem minden negyedik nő migrációs hátterű – derül ki az Osztrák Integrációs Alap közzétett adataiból, melyek szerint 2022 elején mintegy 936 600 külföldi születésű nő élt nyugati szomszédunknál, ami 2017-hez képest – öt év alatt – 17 százalékos növekedést jelent.

Az Ausztriában élő nők csaknem negyede harmadik országban született – számolt be az Osztrák Integrációs Alap (ÖIF) legfrissebb kimutatására hivatkozva a Kronen Zeitung.

A legtöbb külföldi származású nő Bosznia-Hercegovinában, Törökországban, Szerbiában és Szíriában látta meg a napvilágot. Ezzel szemben a külföldön született nők 48,9 százaléka EU-tagországból, illetve az EU-ból 2020 februárjában kilépett Nagy-Britanniából származik.

Az osztrák állampolgárságú nők körében a leggyakoribb származási ország Németország, Románia és Magyarország.

A tíz legfontosabb származási ország (a 2022. január 1-i állapot szerint):

1. Németország (131 541 honosított nő + 4400 bevándorló)
2. Bosznia-Hercegovina (88 057 + 800 bevándorló)
3. Törökország (75 819 fő)
4. Szerbia (75 375 fő)
5. Románia (71 566 + 2000 bevándorló)
6. Magyarország (46 377 fő)
7. Lengyelország (39 388 fő)
8. Szlovákia (28 550 fő)
9. Horvátország (27 231 + 2200 bevándorló)
10. Szíria (22 655 + 1800 bevándorló)

Csökkent a nők aránya a menekültügyi kérelmeknél

Jelentősen csökkent a nők aránya a Bécsben benyújtott menedékkérelmek vonatkozásában.

2022-ben a menedék-, illetve letelepedési kérelmeknek csak alig kilenc százalékát (9739-et) nyújtották be nők.

Ez az arány 2021-ben – jelentős részben a koronavírus okozta lezárásoknak köszönhetően – még 14,6 százalék volt, 2018-ban pedig 39,6 százalék. A nők által benyújtott letelepedési kérelmek az összes beadvány mintegy harmadát tették ki tavaly Ausztriában – írta a Kronen Zeitung.

Az ÖIF számításai során minden olyan migrációs hátterű nőt számba vesz, akinek mindkét szülője külföldön született, függetlenül az állampolgárságtól.