tóth gabi
Amerika fogja kárpótolni Szlovákiát.
Az Ukrajnába exportált fegyverek a feketepiacra kerülnek – nyilatkozta Seymour Hersh Pulitzer-díjas amerikai oknyomozó újságíró az RT orosz hírcsatornának adott interjújában.
Már a konfliktus korai szakaszában elárasztották Lengyelországot, Romániát és Ukrajna más szomszédjait azok a fegyverek, amelyeket mi szállítottunk Kijevnek a háborúhoz
– fejtette ki, hozzátéve, hogy a szállítmányokat alacsonyabb rangú parancsnokoknak adták át, ahonnan gyakran a feketepiacra kerültek.
Elmondta, csak hónapokkal később merült fel az a félelem, hogy a fegyvereket a nyugati országokban továbbértékesíthetik.
Wesley Satterwhite, az amerikai külügyminisztérium egykori tanácsadója korábban már felszólította az Egyesült Államokat, hogy vezessen be hatékony ellenőrzést az Ukrajnának küldött fegyverek követésére, hogy megakadályozza, hogy azok a feketepiacon végezzék.
Vaszilij Nebenzja orosz ENSZ-nagykövet eközben arról beszélt, az ukrajnai szállítmányok az uniós országok szervezett bűnözéséből származnak.
Hirdetés
Miközben az Ukrajnának küldött fegyverek nagy része különböző feketepiaci hálózatokon visszaszivárog Európába és különböző szervezett bűnözői csoportok kezébe jut, addig a Momentum, illetve a teljes baloldal a tűzszünet ellen és a fegyverszállítások mellett foglal állást.
Mint ahogyan korábban mi is beszámoltunk róla, a napokban Tompos Márton, a Momentum politikusa a Facebookon publikált bejegyzésében arról értekezett, hogy a háborút tovább kell folytatni a frontvonalon. Egészen pontosan azt írta politikus, hogy
a tűzszünet a jelenlegi frontok befagyasztását jelenti, azaz azt, hogy az oroszok irányítása alatt marad Ukrajna területének ötöde, annak lakosaival együtt.
„[…] Ehhez még egy fontos pont: az ukránok már számtalanszor elmondták, hogy egyes-egyedül Putyinnak áll érdekében a tűzszünet, mert így lenne ideje újrarendezni a sorokat, jobban kiképezni a mobilizált erőket, majd folytatni a háborút. Azaz a tűzszünet hangoztatása – szigorúan jelen helyzetben – kifejezetten Putyin érdeke.”
Ám nem ő az egyetlen baloldali politikus, aki a háború mellett teszi le a voksát. Bedő Dávid momentumos képviselő a napokban például arról beszélt az ATV-ben, hogy pártja többek között azért nem szavazza meg a Fidesz–KDNP békepárti nyilatkozatát, mert abban szerepel a fegyverszállítások elutasítása. Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője tavaly áprilisban azt mondta, hogy
„itt lenne a legfőbb ideje, hogy Magyarország megkezdje a direkt fegyverszállításokat”.
Álláspontját megismételte idén is, amikor Dömötör Csabával, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkárával vitázott. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára pénteki sajtótájékoztatóján elmondta: „A legtöbb uniós állam azzal a veszéllyel számol, hogy előbb-utóbb az Ukrajnába küldött hatalmas mennyiségű fegyver egy része illegális úton visszakerülhet Európába.”
– Amerikai kimutatások szerint az Ukrajnába küldött fegyverek alig negyven százaléka jut ki valóban a frontra – tájékoztatta lapunkat Horváth József. Az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója elmondta,
az elmúlt hónapokban láttak olyan felvételeket, amelyek tanúsága szerint a Balkán déli részén tűntek fel Ukrajnából származó páncélelhárító rakéták.
Emellett Svédországban különböző szervezett bűnözői csoportok is Ukrajnából szerezhettek automata fegyvereket és robbanószereket. „A világ válságövezeteibe – ahová legális úton nem kerülhetnek fegyverek, hiszen a fejlett világ mindezt blokkolja –, nagyon megugrott a kereslet a lövegekre, páncélozott harcjárművekre, nehézgéppuskákra. Mindezt a szervezett bűnözés igyekszik kielégíteni. Itt már nem kézifegyverekről van szó.”
Egy bűnszervezet számára teljesen mindegy, hogy embert, cigarettát, drogot vagy fegyvert csempész.
– Ehhez ki kell építeni az illegális szállítási útvonalakat, be kell épülni a rendszerekbe, ki kell építeni bizalmi kapcsolatokat különböző országokban. Ezeken keresztül folyik mindez. A szervezett bűnözésre igaz, hogy mindig azzal kereskedik, amelyre a legnagyobb igény van a piacon – mondta.
A szakértő szerint fennáll annak a veszélye, hogy Európában most szervezett bűnözői vagy a radikális iszlamista szervezetek hozzájuthatnak olyan fegyverekhez, robbanóanyagokhoz, haditechnikai eszközökhöz, amely által megszervezhetnek a lakosságra komoly veszélyt jelentő műveleteket is.
A szakértő szerint ennek ellenére az Európai Unió semmilyen korlátozást nem fog bejelenteni a fegyverszállításokkal kapcsolatban, ugyanis „ezt már korábban beiktatták kockázatként, ma pedig elkönyvelik veszteségként”.
− Azonnal fel kell tölteni az ország stratégiai készleteit Ukrajna támogatásának fenntartása, valamint a brit haderő újrafegyverzése érdekében − húzta alá John Healey, a brit Munkáspárt árnyékkormányának védelmi minisztere. A politikus szerint a Kijevnek nyújtott katonai támogatás elképesztő gyorsasággal meríti ki Nagy-Britannia fegyverkészleteit, a kormány pedig túl lassan reagál az így keletkező hiány pótlására. − Ez végső soron országunk sebezhetőségét növeli − hangsúlyozta Healey.
A britek az Egyesült Államok után a második legtöbb katonai támogatást nyújtották Ukrajnának a háború kirobbanását követően, több mint négymilliárd eurónyi hadi eszközt és felszerelést biztosítottak az ukrán haderőnek.
London Európában elsőként ajánlotta fel harkocsijait Kijevnek, holott a brit haderőben rendszeresített Challenger tankok darabszámát éppen az elmúlt években csökkentették 227-ről 148-ra. Emellett egyes jelentések szerint két királyi tüzérségi ezredet teljesen le kellett szerelni, miután a brit kormány a hadsereg mind a harminc használható, AS−90 típusú önjáró lövegét Ukrajnának ajándékozta. Richard Barrons nyugalmazott tábornok szerint a most kialakult helyzet rávilágít a békeidők elhibázott fegyverbeszerzési politikájára, amelyet át kellene alakítani annak érdekében, hogy pótolják a hiányt.
Ugyanakkor nem csak a brit haderőnek kell szembesülnie ilyen jellegű problémákkal. Az Egyesült Államok eddig körülbelül 27 milliárd dollárnyi katonai támogatást nyújtott Ukrajnának, messze a legtöbbet a nyugati szövetségesek közül. Már a háború első hónapjaiban akadtak problémák az abban az időszakban „népszerű” fegyverek utánpótlásával, mint a Javelin páncéltörő-rakéta vagy a Stinger légvédelmi rakéták. Mivel az Ukrajnának szállítandó hadi eszközök csak kisebb része újonnan beszerzett, rengeteg fegyvert a hadsereg készleteiből küldtek a háború sújtotta országba, emiatt itt is hamar hiány alakult ki.
A tengerentúlon azonban viszonylag hamar észbe kaptak, a gyártási kapacitás növelésével és a beszerzések felgyorsításával próbálják meg orvosolni a problémákat.
Csak szeptemberig a Pentagon mintegy 1,2 milliárd dollár értékű megrendelést adott le, melyek többek közt a Javelin, Stinger, valamint az Ukrajnának szintén nagy mennyiségben szállított HIMARS rakétarendszerek és lőszerek hiányát hivatott pótolni. Ez ugyanakkor nem lesz könnyű, se nem rövid folyamat, hiszen a hadiiparnak nélkülözhetetlen ritkaföldfémek és mikroalkatrészek sem állnak olyan mértékben rendelkezésre, ami a hirtelen megugró igényeket ki tudná elégíteni.
Az európai szövetségesek kiürült fegyverarzenáljából azonban sokat profitálhat Washington.
Egy, a napokban publikált kutatás szerint az amerikai hadiipar körülbelül 21,7 milliárd dollárnyi hadi eszközt adhat el a következő években a fegyvereiket Ukrajnának szállító országoknak. Ezzel − írja a Defense News hírportál − nemcsak Amerika, de szövetségesei is jól járnak, mivel modern eszközökkel válthatják fel a Kijevnek adott régebbi fegyvereiket.
Szlovákia már mind a 13 MiG-29-es vadászgépet átadta Ukrajnának. Négy vadászgéppel ukrán pilóták repültek haza még márciusban, majd a többi kilenc repülőgépet is átadtuk Ukrajnának – tájékoztatta a TASR-t Martina Kakaščíková, a védelmi tárca szóvivője.
Az átszállítás a földön valósult meg a minél nagyobb biztonság érdekében, minden egységnek köszönet jár, amely részt vett ennek a nehéz és bonyolult logisztikai feladatnak a végrehajtásában
– jelentette ki Jaroslav Naď megbízott védelmi miniszter a parameter.sk szerint.
Naď hozzátette, a MiG-29-esek nagy segítséget jelentenek Ukrajnának az orosz katonai agresszió elleni védekezésben és a lakosság megvédésében. „Ukrajnával ellentétben mi már nem tudtuk használni ezeket a gépeket. Jó dolgot cselekedtünk” – tette hozzá.
A 13 darab MiG-29-es vadászgép és a Kub légvédelmi rendszer egy részének átadásáról márciusban kormányközi megállapodást kötött Ukrajna és Szlovákia. A kiszivárgott információk szerint az Egyesült Államok harci helikoptereket ad majd Szlovákiának a MiG-ekért cserébe.