Osztrák EP-képviselő: elfogadhatatlan, hogy Ukrajna Magyarország elleni szankciókat követel

Kemény kritikát fogalmaztat meg Volodomir Zelenszkij ukrán elnök gazdasági tanácsadójának magyarellenes megnyilvánulásával szemben az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) európai parlamenti frakcióvezetője. Harald Vilimsky szerint Ukrajna nincs abban a helyzetben, hogy egy EU-s tagállamot, jelen esetben Magyarországot kritizáljon, az pedig végképp elfogadhatatlan, hogy büntetőintézkedéseket követeljen ellene.

- fogalmazott az osztrák állami APA hírügynökségnek küldött közleményében Vilimsky. A jobboldali politikus arra is emlékeztetett, hogy Ukrajna eddig 62 milliárd eurónyi támogatást kapott az Európai Uniótól, ennek tekintetében pedig „elfogadhatatlan az a tény, hogy Kijev most megpróbálja megosztani az Uniót, és egyes tagállamok ellen hergeli Brüsszelt”.

Az osztrák EP-képviselő Olag Ustenko ukrán elnöki tanácsadó csütörtökön megjelent interjújára adott határozott választ. Az ukrán politikus a Politiconak nyilatkozva azt találta mondani, hogy "a magyarok fizettek azért a késért, mellyel az oroszok levágták egy ukrán katona fejét". Ustenko szerint a magyar kormánynak teljesen vaknak kell lenni ahhoz, hogy ne lássa, milyen bűncselekményeket támogat. Azt mondta, azzal, hogy Magyarország minél több gázt vásárol az oroszoktól, annál nagyobb lehetőséget nyújt a számukra a háború eszkalálására.

Emellett Ustenko azt követelte az Európai Uniótól, hogy lépjen közbe, és gyakoroljon nyomást Magyarországra, hogy Budapest ne tudjon együttműködni a Kreml-rezsimmel, és ne tudjon még több energiát vásárolni tőle.

Ustenko minősíthetetlen kirohanását az váltotta ki, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Moszkvába utazott, hogy Alexander Novak orosz energiaügyekért felelős miniszterelnök-helyettessel és Alekszej Lihacsovval, a Roszatom atomenergetikai vállalat igazgatójával találkozzon. A tárgyalások után Szijjártó bejelentette, hogy Magyarország egy új gázmegállapodást kötött Oroszországgal, illetve megegyeztek a paksi beruházás kivitelezési és finanszírozási szerződésének módosításáról.

Az Egyesült Államok nem adta fel a tervét, hogy mindenkit „belepréseljen” egy háborús szövetségbe – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken, a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

A térképre nézve is látszik, hogy az Egyesült Államok biztonságosabb hely, ez azonban a Kárpát-medencéről már nem mondható el, mondta a miniszterelnök.

Úgy fogalmazott: másképp mutat a világpolitika kockázata Beregszászról vagy Budapestről, mint Amerikából. Joggal várjuk el, hogy az Egyesült Államok tudomásul vegye Magyarország speciális helyzetét.

„Ezért mi a béke oldalán vagyunk, ott is akarunk maradni“ – hangsúlyozta a kormányfő.

A háború árnyékában készülnek az ortodox húsvétra Ukrajnában. Mindkét oldal azt állítja, hogy naponta több száz fős veszteséget okoznak az ellenségnek Bahmutnál. Az oroszok szerint már nem kell sok a város elfoglalásához. Az ukránok viszont azt állítják: a város nem fog elesni, és ha az idő jobbra fordul, akkor megkezdik az ellentámadást.

Leopárd kettes harckocsikkal gyakorlatoznak az ukrán katonák egy lengyel kiképzőközpontban. A NATO által közzétett felvételeken a 30 napos kiképzés minden területét bemutatják.

„A katonák először elméleti órákon vesznek részt, aztán jöhetnek a szimulációk, ahol az alapvető irányítást sajátítják el. Ha mindez megvan, akkor irány a gyakorlópálya, ahol majd a harctéri manővereket és a tűzharcot gyakorolják” – mondta egy lengyel kiképzőtiszt.

Eddig hat ország jelezte, hogy Leopárd típusú támadóharckocsikat küld Ukrajnának.

„A Leopárdokkal sokkal pontosabban és sokkal messzebbre lehet lőni, mint az orosz gyártmányú tankokkal. A német harckocsik 40 kilométer per órás sebességre is képesek hátramenetben. Az orosz tankok ennek csak a töredékét tudják” – mondta a kanadai hadsereg kiképzőtisztje.

A kijevi vezetés szerint csak a legmodernebb nyugati harcieszközökkel garantálható Ukrajna győzelme. A Bahmutnál küzdő ukrán katonák is azt mondják: még több fegyverre van szükség.

„Az lenne ideális, ha még több nyugati fegyver érkezne. A mozsárágyúinkkal nem tudunk olyan messzire ellőni, hogy kárt tegyünk az ellenség utánpótlásában. Több korszerű eszközre van szükség” – mondta egy ukrán tüzérségi parancsnok.

Közben Volodimir Zelenszkij bejelentette: mostantól minden év április tizenharmadikán az ukrán védelmi ipar dolgozói előtt tisztelegnek. Később egy videóban arról beszélt: Ukrajna készen áll az uniós csatlakozásra.

„Tárgyaltam a kormánytagokkal az Uniós csatlakozáshoz szükséges jogi lépésekről. A célunk elérhető. Ukrajna hamarosan az Európai Unió teljesjogú tagja lesz” – fogalmazott az ukrán elnök.

Az orosz hadvezetés eközben újabb sikerekről számolt be a donyecki frontról. Az orosz védelmi minisztérium nyilvánosságra hozott egy felvételt. Ezeken – közlésük szerint – ukrán katonai célpontokat semmisítenek meg. Moszkva szerint a csapataik hamarosan az irányításuk alá vonják Bahmut egész területét.

„A Wagner csoport egységei továbbra is nagy erőkkel küzdenek, hogy kiszorítsák Bahmutból az ukrán ellenállást. A légierőnk az ellenség utánpótlási vonalának támadásával segíti a műveletet. Az elmúlt 24 órában több mint 300 ukrán katonával végeztünk Donyeck megyében és számos katonai célpontra mértünk csapást” – közölte az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Az ukránok szerint az orosz hadijelentések túlzóak, és bár valóban rendkívül nehéz a helyzet Bahmutnál, ez – állításuk szerint – nem akadályozza őket abban, hogy hamarosan megindítsák a február óta tervezett ellentámadást.

Nyolcan meghaltak és huszonegyen megsebesültek pénteken egy orosz rakétatámadásban a Donyeck megyei Szlovjanszkban – közölte Pavlo Kirilenko regionális kormányzó az ukrán televízióban.

Előzőleg Kirilenko még öt halálos áldozatról és tizenöt sebesültről, valamint a romok alatt rekedt hét emberről írt a Telegram üzenetküldő alkalmazásban.

A kormányzó beszámolója szerint SZ-300-as rakéták csapódtak be a Bahmuthoz közeli város több lakóépületébe és más létesítményeibe. Rohammentők és rendőrök dolgoznak a helyszínen, igyekezve kimenteni a romok alá került embereket – közölte Kirilenko.

Röviddel később Darja Zarivna, Volodimir Zelenszkij elnök tanácsadója bejelentette, hogy egy kétéves gyermek a mentőben halt meg, miután kiszabadították a romok közül.

Az orosz és az ukrán fél több tucat elesett katona holttestét cserélte ki pénteken. A kijevi hatóságok 82 holttestről számoltak be, Moszkva nem közölt számokat.

Az ukrán hatóságok közlése szerint az ország elleni orosz háború kezdete óta Kijev mintegy 800 katona földi maradványait kapta vissza ilyen cserék során.

Andrij Kosztyin ukrán főügyész a nap folyamán bejelentette, hogy a vádhatóság tüzetesen megvizsgálja azt a videófelvételt, amelyen feltételezések szerint egy ukrán katona lefejezése látható.

„Jelen pillanatban az ukrán nyomozóhatóságok gőzerővel azon dolgoznak, hogy azonosítsák a tettest és az áldozatot” – mondta el Kosztyin Vilniusban tett látogatása során. Hozzátette: még nem tudja megerősíteni a felvétel hitelességét.

A Washingtonban tárgyaló Denisz Smihal ukrán miniszterelnök pénteken nyilatkozva reményét fejezte ki, hogy a hét legfejlettebb iparú ország (G7) májusi csúcstalálkozóján megvitatja Volodimir Zelenszkij békeajánlatát.