Folyamatosan kijátsszák a szankciókat

Titkosszolgálati értesülések szerint az oroszok a jelenlegi helyzetben legalább két évig lesznek képesek folytatni a háborút. A brüsszeli szankciók egyértelműen kudarcot vallottak, az orosz gazdasági összeomlás elmaradt, sőt Moszkva rekordbevételeket ért el az energetikai szektort érintő szankciók miatt, a háború pedig tovább folytatódik, tavasszal az oroszok újabb átfogó támadást indíthatnak. Vlagyimir Putyin orosz elnök hatalmát nem sikerült megrendíteni, az orosz lakosság döntő többsége támogatja az elnököt és a különleges katonai műveletnek nevezett háborút. Oroszország az európai piac helyett Indiában és Kínában értékesít, és már Észak-Afrikában is számos vevőjük akad. A New York Times szerint pedig hiába a nyugati szankciók, a technológiai eszközök így is eljutnak Oroszországba, az olajat pedig különböző trükkökkel továbbra is vásárolják a nyugati országok. A szankciós politikával le kell számolni, hiszen egyértelmű, hogy békét csak azonnali tűzszünet, és amerikai-orosz tárgyalások hozhatnak.

A szankciók hatására erős szövetségeseket szerzett Oroszország

Brüsszel és az Egyesült Államok abban reménykedtek, hogy a szankciók hatására az oroszok szembefordulnak Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és egyfajta forradalmat létrehozva leváltják az orosz elnököt. Ugyan a kezdeti gazdasági nehézségek és a megélhetéssel kapcsolatos aggodalmak miatt Putyin és a különleges katonai művelet népszerűsége is bezuhant, Putyin azonban hamarosan ismét népszerűsége csúcsára ért.EZT CSAK A RÉSZLEGES MOZGÓSÍTÁS VÁLTOZTATTA MEG EGY RÖVID IDŐRE, DE MOSTANRA ABBÓL A HULLÁMVÖLGYBŐL IS KILÁBALT AZ OROSZ VEZETÉS.

A Nyugat másik elképzeléséről szintén sokat lehetett hallani. Úgy gondolták, hogy a szankciók hatására összeroppan az orosz gazdaság, ez pedig gyakorlatilag elrettentheti Vlagyimir Putyint attól, hogy folytassa a háborút. Az oroszoknak viszont volt elég ideje felkészülni, minden lehetőséggel számoltak, sikeresen megkerülték a szankciókat, illetve számos területen a külföldi helyett a hazai szereplők vették át az irányítást.

A nyugati szankciók dacára az oroszok jelentős árnyéktartalékokat tudtak felhalmozni az ország megtépázott nyersanyagexportjából. A pénzhegy azonban nincs biztonságban, és hamarosan ezek is csatlakozhatnak a zár alá vett eszközökhöz – írta a Bloomberg.

Oroszország a 2022-es nyersanyagexportjából származó, körülbelül 227 milliárd dolláros bevételének mintegy harmadát külföldre tudta menteni, ez azonban most új célpontot jelent az Egyesült Államokban és szövetségeseinek, amelyek tovább szigorítanának az ukrajnai invázió miatt kivetett szankciókon.

Az árnyéktartalék a folyó fizetési mérleg rekordméretű többletének, nagyjából az export és az import különbözetének a mellékterméke. Annak köszönhetően, hogy Európa késlekedett az orosz energiaszektor elleni korlátozásokkal, a Kreml története egyik legnagyobb mérlegtöbbletét tudta felhalmozni, ami gyakorlatilag semmissé tette a jegybank eszközeinek tavaly márciusi befagyasztását. Oroszország ezzel visszanyerte azt, amit elveszített.

A külföldön elrejtett vagyon a kormány egyik aranytartaléka volt az elmúlt egy évben, ám ahogy az Európai Unió egyre kevésbé függ az orosz energiaszállítmányoktól, ezek a külföldi dugipénzek is egyre nagyobb figyelmet kapnak.

Bár Oroszország számára ez a tartalék tavaly életmentő volt, most vonzó célponttá vált Ukrajna szövetségesei számára, ráadásul ezzel párhuzamosan egyre több állam, például Kanada és Németország is arról vitatkozik, hogy a befagyasztott orosz vagyon milliárdjait az ukrán újjáépítésre használják fel.

hiszen nem véletlen, hogy eddig elkerülték az Egyesült Államok és az EU figyelmét. Az viszont látható, hogy a pénzek milyen irányba mozognak: a szankciókat megkerülő olajszállító flotta finanszírozása, valamint a külföldi bankokban nyitott orosz számlák is innen eredhetnek.

– mondta Szergej Gurijev közgazdász, aki egykor az orosz kormány tanácsadója volt, de pár évvel ezelőtt Franciaországba menekült.

És egy másik fontos téma. Mára már senki nem vitatja az országok számára rendelkezésre álló ivóvízkészletek stratégiai jelentőségét. Elég csak arra gondolni, hogy a tavalyi aszály egyik fő okozója volt a hazai élelmiszerek drágulásának. Franciaország, Olaszország jelentős része máris vízhiánytól szenved, és a globális felmelegedéssel a helyzet csak rosszabb lesz. Ilyen kilátások esetén nem meglepő állítás, hogy az ivóvíz exportja nagyobb bevételt hozhat az orosz költségvetésnek, mint az olajexport – derül ki a „Jéghegy csúcsa: A sarkvidéki gazdaság valódi kilátásai” című orosz szakértői jelentésből.

A jelentés összefoglalója szerint az Északi-sarkvidék és az Antarktisz sarki sapkái a bolygó vízkészletének körülbelül 70%-át tartalmazzák, ennek több mint felét az Északi-sark teszi ki. A jelentés szerzői úgy vélik: 25 év távlatában az édesvíz fontosabb és jövedelmezőbb orosz exportcikké válhat, mint az olaj. A szakértők megjegyzik, hogy Oroszország rendelkezik a legnagyobb az északi sarkkörön túli édesvízkészletekkel. 

 – magyarázzák a szerzők.

A Jenyiszej éves vízhozama a Kara-tengerbe eléri a 624 köbkilométert. A Léna vízhozama a Laptev-tengerbe körülbelül 540 köbkilométer. Az Ob a Kara-tenger Ob-öblébe évente mintegy 400 köbkilométer vizet szállít. Nem kevésbé jelentősek az északi tavak. A Putorana-fennsík tavai az orosz sarki övezeti vízkészlet több mint 45%-át teszik ki. 

"Várhatóan a 21. század végére a sarkvidéki folyók vízhozama 30%-kal nő. Ezzel egyidőben az édesvíz az olajnál értékesebb exportforrássá válhat"  – vélik a szakértők. A jelentés készítői megjegyzik, hogy Oroszországban már tárgyalnak az ivóvíz export-ellátásának lehetőségéről.  A tervezés korai szakaszában vannak az akut vízhiánnyal küzdő Perzsa-öböl környéki országokba történő vízszállításra vonatkozó projektek - áll a dokumentumban.

Hága szerint az Európai Uniónak fel kellene állítania egy testületet, amely központilag, Brüsszelből kezelné a tagállamoknak az Oroszország ellen bevezetett szankciók megkerülésére tett kísérleteit. A büntetőintézkedések új központja a holland javaslat szerint megfigyelési listát hozna létre azokról az ágazatokról és kereskedelmi forgalomról, amelyeknél magas a kijátszási kockázat. Közben a brüsszeli Politico arról írt: erősen megkérdőjelezhető, de leginkább csalódást keltő az a hatás, amit az uniós szankciók az orosz gazdaságra kiváltottak.

Hollandia egy tucatnyi uniós tagállam által támogatott javaslatot terjesztett elő egy központosított uniós szankciófelügyeleti szerv létrehozására, amely központilag, Brüsszelből kezelné a blokk Oroszország elleni szankcióinak tömeges kijátszását – írta meg az uniós ügyekkel foglalkozó Euractiv. „Ez az új főhadiszállás egy figyelőlistát állítana össze azokról az ágazatokról és kereskedelmi forgalmakról, amelyeknél nagy a kijátszási kockázat” – mondta el ezzel kapcsolatban hétfőn Wopke Hoekstra holland külügyminiszter, azzal érvelve, hogy az EU-nak jelenleg „túl kevés kapacitása van az új szankciók elemzésére, koordinálására és előmozdítására”.

A legnagyobb tagállamok támogatják Hága javaslatát

Az új ügynökségnek nem csupán „a hatékonysággal és az adókikerüléssel kapcsolatos információkat és erőforrásokat kellene összegyűjtenie” a holland javaslat szerint, de segítenie kellene az uniós bűnüldöző szerveket is a büntetőintézkedéseket megkerülő országok és jogalanyok elleni vádemelésben – magyarázta Hoekstra a Bruges-i College of Europe-ban tartott beszédében. A holland javaslatot támogató országok listája alapján úgy tűnik, jó esély van arra, hogy az elképzelés valósággá váljon: mintegy tíz uniós ország már alá is írta a javaslatot megfogalmazó hágai dokumentumot, köztük például Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország – írta meg a brüsszeli Politico.

Hoekstra arról is beszélt: 

Az uniós hírportál emlékeztet: az Európai Unió eddig kilenc szankciós csomagot fogadott el a háború tavaly februári kezdete óta, és már a büntetőintézkedések tizedik csomagja is csak a végső simításokra vár, de nem csak a politika kívánta kifogni a szelet az oroszok vitorlájából – magáncégek tömegei döntöttek úgy, hogy elhagyják Oroszországot. És bár a büntetőintézkedésektől sokan azt várták, hogy térdre kényszerítik velük Moszkvát, s ezáltal kénytelen lesz kivonni csapatait Ukrajnából, ez kilenc szankciós csomag elfogadása után sem történt meg, de ennek ellenére továbbra is jelentős a büntetőintézkedéseken alapuló politika támogatottsága az unión belül.

Az orosz gazdaságot nem törték derékba a szankciók

A szankciós politikában részt vevő uniós diplomaták és tisztviselők többsége a lap szerint azt hangsúlyozza, hogy a cél tulajdonképp soha nem az volt, hogy Oroszországot rávegyék csapatai visszavonására, mindössze gyengíteni kívánták Moszkva háborús gépezetét azzal, hogy nem járulnak hozzá a „különleges katonai művelet” finanszírozásához. A bizakodó előrejelzések ellenére azonban az orosz gazdaság egyáltalán nem omlott össze. Az orosz központi bank időben történő beavatkozása, a megmaradt energiaexportból származó bevételek és az új piacok felé való nyitás mind tompították a csapást – szögezi le a brüsszeli lap.

„Gyakran nagyon eltúlzottak az elvárások azzal kapcsolatban, hogy mit lehet rövid távon elérni a szankciókkal” – magyarázta a Politicónak Maria Shagina, az International Institute for Strategic Studies (Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete) kutatója. A szakértő hangsúlyozta:

Hasonlóan látja a helyzetet Michael McFaul, a Stanford Egyetem professzora is, aki úgy fogalmazott: „a szankciók célja nyilvánvalóan az, hogy segítségükkel a háború minél előbb véget érjen. A háború azonban nem ért véget, (…) ez pedig azt jelenti, hogy „a szankciók nem érték el a kitűzött célt”.