Kibékíthetetlenül összeveszett Zelenszkij és az ukrán hadsereg főparancsnoka

Kibékíthetetlenül összeveszett Volodimir Zeleszkij és Valerij Zaluzsnij ukrán vezérkari főnök - állítja kijevi katonai forrásokra hivatkozva a Bild online kiadása. A német bulvárlap információi szerint a felek között az oroszok által immáron körbezárt Bakhmut város védelme miatt alakult ki konfliktus. Zelenszkij állítólag ragaszkodik ahhoz, hogy az utolsó emberig védjék a települést, míg Zaluzsnij már hetek óta azt szorgalmazza, hogy vonják ki a csapataikat a gyakran csak húsdarálónak nevezett Bakhmutból, mondván, semmi értelme több ezer katonát feláldozni a romhalmazzá vált kisvárosért.

Mint ismert, Ukrajnában jelenleg a Donyeck megyei Bakhmut környékén dúlnak a leghevesebb összecsapások. Múlt hét pénteken a híres-hírhedt Wagner-csoport vezetője Jevgenyij Prigozsin arról beszélt, hogy az orosz erők „gyakorlatilag bekerítették" várost. Szerhij Cservatij, az ukrán keleti erők szóvivője a CNN amerikai hírtévének adott nyilatkozatában viszont cáfolta ezt. 

Hogy épp ki van lépéselőnybe a bakhmuti fronton, azt szinte lehetetlen megmondani. Ugyanakkor az biztos, hogy az összecsapásokban az oroszok és az ukránok is hatalmas veszteségeket szenvednek el. "Kimerültünk. Meg kell tudniuk az igazságot: szép lassan megölnek minket" – fogalmazott egy ukrán katona a The New York Times újságírójának a hétvégén. 

A Bild beszámolója szerint az egykor 70 ezer lelkes várost Volodimir Zelenszkij még december végén erőddé nyilvánította, és parancsba adta, hogy az utolsó emberig védeni kell. Ezt elképzelését pedig még most sem hajlandó feladni, amikor a város helyzete teljesen kilátástalanná vált. Egy neve elhallgatását kérő ukrán katonai elemző azt mondta a német lapnak: "Bakhmutban a katonák túlnyomó többsége nem érti, miért nem engedik visszavonulni őket."

- fogalmazott a szakértő, aki hozzátette, hogy Valerij Zaluzsnij ukrán vezérkari főnök már hetek óta Bakhmut teljes katonai kiürítését szorgalmazza, ezt azonban Zelenszkij nem engedi, ami komoly vitát váltott ki kettejük között. Bakhmut feladásával kapcsolatban az ukrán elnök állítólag még az amerikai tisztviselőkkel is összeveszett, ők ugyanis szinten azt javasolták neki, hogy de áldozzon fel annyi erőforrást a városért. 

Zaluzsnij és Zelenszkij között ráadásul nem csak a katonai stratégia miatt van nézeteltérés. A Bild beszámolója szerint a háború legelején még nagy volt az egyetértés közöttük, de ez mostanra teljesen megváltozott, Zaluzsnij ugyanis annyira népszerű lett az ősszel elért ukrán katonai sikerek miatt a lakosság körében, hogy sokan már az új ukrán elnököt látják a személyében. Noha Zaluzsnij eddig egyetlen alkalommal sem jelezte, hogy elindulna az elnökválasztáson, Zelenszkij környezetében egyértelműen az egy lehetséges versenyzőként tekintenek rá.

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter hétfőn úgy nyilatkozott, hogy a kelet-ukrajnai Bahmut városának inkább szimbolikus, mintsem operatív jelentősége van, és a város eleste nem feltétlenül jelenti azt, hogy Moszkva visszaszerezte volna a kezdeményezést a háborúban.

Hét hónapja folynak a harcok az egykor 70 ezer lakosú, ma romokban heverő Bahmut városáért. Amennyiben az orosz csapatok sikeresen ellenőrzésük alá tudják vonni a várost, ez lesz az orosz haderő első jelentős sikere a téli hadjáratban.

„Úgy gondolom, hogy sokkal inkább szimbolikus jelentőséggel bír Bahmut bevétele, mintsem stratégiai vagy műveleti jelentőséggel” – fogalmazott Austin jordániai útja során. Úgy nyilatkozott, hogy Bahmut lehetséges elvesztését semmiképp sem tekintené stratégiai visszalépésnek.

Jevgenyij Prigozsin, a Wagner magánhadsereg alapítója ugyanakkor hétvégi videójában a Moszkvából érkező lőszerutánpótlás nehézségeiről számolt be ismét. A múlt hét végén arról beszélt, hogy a várost gyakorlatilag körbezárták. Prigozsin rendszeresen bírálja az orosz védelmi vezetőket. A múlt hónapban Szergej Sojgu védelmi minisztert és másokat „árulással” vádolt meg, amiért szerinte visszatartották a lőszert a Wagnertől.

Az amerikai védelmi miniszter utalt a Wagner zsoldoshadsereg és az orosz hadsereg közötti különbségekre, melyeket „repedésként” aposztrofált. „Azt mondanám, hogy a Wagner-csoport erői valamivel hatékonyabbak annál az orosz hadseregnél, amelytől eddig aligha láthattunk példaértékű teljesítményt” – fogalmazott Austin.

Amerikai szenátor: Az ukránok végzik el a piszkos munkát helyettünk

A virginiai politikus rámutatott arra, amit korábban már több magas rangú amerikai tisztviselő és politikus is kijelentett, miszerint az ukrán katonák a jelenleg folyó háborúban megteszik azt, amit valamikor úgyis Amerikának kellett volna: meggyengíteni Oroszországot és az orosz hadsereget.

Mark Warner demokrata szenátor a Fox News vasárnapi műsorában egyebek mellett arról beszélt, hogy az Egyesült Államoknak továbbra is fent kell tartania az Ukrajnának szánt pénzügyi és katonai támogatásokat, hiszen

„az igazság az, hogy az orosz hadsereget az ukránok felőrlik”.

Hozzátette, az USA évente mintegy 800 milliárd dollárt költ védelmi kiadásokra, többek között az orosz veszély elhárítására,

azonban „ezt most bizonyos értelemben az ukránok teszik meg helyettünk”.

Elmondta azt is, hogy szerinte a kongresszus tagjainak egy része visszakozna, de ez nem lenne bölcs dolog az Oroszországgal és Kínával való versenyben.

Kínával kapcsolatban megjegyezte, fel kell ismerni, hogy a nemzetbiztonság már nem csupán tankokból, teherautókból, fegyverekből és hajókból áll, hanem ott van a távközlés, a mesterséges intelligencia, a kvantumszámítógép és a fejlett szintetikus biológia is. Ezeken a területeken pedig – Kína gyors fejlődése miatt – egyszerre kell gazdasági és nemzetbiztonsági beruházásokat eszközölni.

Többször is elhangzott az elmúlt időszakban magas rangú ukrán politikusoktól és magától Zelenszkij elnöktől is, hogy a – főként – nyugati támogatások nélkül Ukrajna egyszerűen összeomlana. Nos, ez valóban így van, mind pénzügyi, mind katonai tekintetben az ukrán ellenállás elképzelhetetlen volna a nagy fokú külső segítség nélkül.

A németországi kieli Világgazdasági Intézet (Kiel Institute for the World Economy) a háború kezdete óta nyomon követi a külföldi kormányok Ukrajnának nyújtott mindennemű (katonai, pénzbeli, humanitárius) segítségét.

Az adatokból egyértelműen kiderül, hogy Ukrajna legnagyobb támogatója az Egyesült Államok.

Az amerikai kormányzat 73 milliárd eurót kitevő összeggel segíti az ukránokat, az Európai Unió intézményei 35 milliárd eurót, míg az Egyesült Királyság közel 8,5 milliárdot áldoztak erre a célra.

Érdekes az amerikai támogatás összetétele is: a katonai részre 44 milliárd jutott, közvetlen pénzügyi támogatásként 25, humanitárius segélyként pedig 3,7 milliárd euró érkezett Washingtonból Kijevbe. Ez az Európai Unió esetében úgy néz ki, hogy a pénzügyi támogatások a katonainak mintegy tízszeresét teszik ki (30 milliárd eurót). Figyelemre méltó, hogy az Egyesült Királyság humanitárius segély formájában gyakorlatilag nem juttatott el pénzt az ukránoknak, viszont közel 5 milliárd eurónyi katonai szubvencióban részesítette őket.

GDP-arányosan ugyanakkor az Egyesült Államok természetesen nincs az élmezőnyben, hiszen bruttó haza termékének „csupán” 0,4 százalékát fordítja az ukránok megsegítésére. A lista élén Ukrajna szomszédai, a balti országok és Lengyelország vannak, őket követi érdekes módon Bulgária és Szlovákia. (Az említett országok az egyéni felajánlásaikon kívül a közös EU-s segélyekből is kiveszik a részüket.)

Vannak olyan tehetős országok, amelyek nem vállalnak ilyen komoly szerepet az ukránoknak nyújtott segítségben. A franciák és a spanyolok GDP-jük 0,1-0,2 százalékát fordították erre a célra.

Herszoni terület, 2022. november 7. 2022. november 7-én közreadott képen ukrán katonák amerikai nagy mozgékonyságú rakétatüzérségi rendszerrel (HIMARS) tüzelnek a Herszoni területen november 5-én.
MTI/EPA/Hannibal Hanschke

Meg kell jegyezni, hogy a kutatóintézet február 21-én közzétett jelentése a 2022 januárjától 2023. január 15-ig terjedő időszakra közölt adatokat, és nem tartalmazza még többek között a harckocsik szállítására tett ígéreteket, melyek bizonyosan hatalmas összeget fognak kitenni. Szintén nem tartalmazza azt az amerikai, 500 millió dolláros vállalást, amelyet Joe Biden amerikai elnök jelentett be a héten, kijevi látogatása alkalmával.

A kutatóintézet munkatársai tettek néhány érdekes összehasonlítást is. Megnézték például, hogy Németország bruttó hazai terméke mekkora hányadát ajánlotta fel Kuvait védelmére az 1990-91-es öbölháborúban. A németek közvetlenül nem vettek részt a konfliktusban, ám komoly pénzügyi forrásokat szabadítottak fel az Irak által megtámadott öböl menti országnak, többet, mint amennyit – egyelőre – a jelenlegi konfliktus során Ukrajnának eljuttattak. Az Egyesült Államok szintén többet költött akkor, GDP-je közel 1 százalékát használta fel akkor, míg most „csak” 0,4 százalékát.

És hogy mekkora összegű volt a támogatás, mely január közepéig Ukrajnába érkezett? Mindent egybe véve mintegy 145 milliárd euróról (kb. 53 ezer milliárd forint) beszélhetünk.

Ez nagyjából a 2021-es ukrán GDP 83 százalékának felel meg.