"Ukránbarát csoport" robbanthatta fel az Északi Áramlat gázvezetéket

"Egy ukránbarát csoport" állhat az Északi Áramlat 1-es és 2-es gázvezetékek tavaly szeptemberi felrobbantása mögött - írja egy titkosszolgálati jelentésre hivatkozva a New York Times online kiadása. Az amerikai lap szerint azt egyelőre nem tudni, ki vezette, ki vett részt benne és ki finanszírozta az akciót, de nagy valószínűség szerint ukrán és orosz állampolgárok lehettek az elkövetők, akik "Vlagyimir Putyin orosz elnök ellenfelei lehetnek".

Meg nem nevezett amerikai tisztségviselők szerint egyelőre nincs közvetlen bizonyíték arra, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vagy bármely ukrán kormánytag részt vett volna a támadásban. Ugyanakkor lehetségesnek tartják, hogy az ukrán kormánnyal vagy annak biztonsági szolgálataival kapcsolatban álló meghatalmazott erők követték el a szabotázsakciót. 

- olvasható a Times cikkében, melyben azt állítják, az amerikai kormány azért nem hozta eddig nyilvánosságra Kijev feltételezett érintettségét, mert félt, hogy ezzel megnehezítené az Ukrajnát támogató nyugati egységfront fenntartását. Kijev hivatalosan tagadta a felelősséget a New York Timesnak, amely rámutatott arra, hogy a részben leleplezett titkosszolgálati jelentés ronthatja Németország és Ukrajna kapcsolatát.

Ahogy arról a Ripostis beszámolt, minden idők egyik legismertebb oknyomozó újságírója, a többszörösen Polk- és Pulitzer-díjas amerikai Seymour Hersh azt állította azt írta egy februárban megjelent leleplező cikkében, hogy az Egyesült Államok robbantotta fel tavaly szeptemberben a Németországot Oroszországgal összekötő Északi Áramlat gázvezetékeket egy titkosszolgálati akció keretében. A cikk szerint Joe Biden és közvetlen tanácsadói úgy vélték, hogy amíg Európa az olcsó földgáz tekintetében Oroszországtól függ, addig az olyan regionális nagyhatalmak, mint Németország, vonakodni fognak attól, hogy Ukrajnának pénzt és fegyvereket szállítsanak. A Fehér Ház ezért úgy döntött, ezt a problémát legegyszerűbben az Északi Áramlat gázvezeték szabotálásával lehet megoldani.

Seymour Hersh Pulitzer-díjas amerikai újságíró jelentése egyenesen a CIA-ra mutat.

Egy 5000 szavas  nagy visszhangot kiváltó jelentésben Hersh azt állítja, hogy az amerikai haditengerészet búvárai távirányítású robbanószerkezeteket helyeztek el a csővezetéken, egy tavaly nyáron a Balti-tengeren tartott NATO-hadgyakorlatot használva álcaként. A Fehér Ház természetesen az eseményeknek ezt a verzióját teljesen hamisnak és kitalációnak minősítette.

Hersh aligha az első, aki megpróbálja kideríteni, hogy ki volt a felelős az Északi Áramlat 1 és 2 vezeték tavaly szeptember végén történt felrobbantásáért, amely a dán Bornholm szigeténél és Svédország déli partjaihoz közel történt.

Ez a szenzációs forgatókönyv Hersh állítása szerint egészen az amerikai főparancsnokig – Joe Biden elnökig – vezethető vissza.

Nem meglepő módon a Fehér Ház tagadja, hogy bármi utalna arra, hogy Biden állna a támadás mögött. A bűnösség beismerése minden idők diplomáciai vitáját váltaná ki, vagy még talán annál is rosszabbat.

A 85 éves Hersh, magas szintű leleplezések sorát tudhatja magáénak. 1970-ben Pulitzer-díjat nyert a vietnami háború idején elkövetett My Lai-i mészárlás feltárásáért, amikor amerikai katonák a Vietkong-gerillák után kutatva lerohantak egy falut, és több mint háromszáz civilt, köztük gyerekeket is megöltek.

Állításai újabb aktualitást adnak egy összeesküvés-elméletnek, amely már korábban is keringett, és Biden elnöknek az ukrajnai háború kezdete előtt két héttel tett megjegyzésén alapul.

Hersh - a saját elmondása szerint - hónapokon keresztül nyomozott az ügyben, a cikkben szereplő állításait pedig több, az szabotázsakcióban résztvevő kormányzati tisztségviselővel készített interjú alapján fogalmazta meg.

A terjedelmes írás szerint Joe Biden és közvetlen tanácsadói úgy vélték, hogy amíg Európa az olcsó földgáz tekintetében Oroszországtól függ, addig az olyan regionális nagyhatalmak, mint Németország, vonakodni fognak attól, hogy Ukrajnának pénzt és fegyvereket szállítsanak. A Fehér Ház végül úgy döntött, ezt a problémát legegyszerűbben az Északi Áramlat gázvezeték szabotálásával lehet megoldani.

A Balti-tenger alatt futó vezeték elleni támadás megtervezését 2021 decemberében kezdte meg Washington, amikor az amerikai hírszerzés már biztos volt benne, hogy Vlagyimir Putyin előbb vagy utóbb támadást fog indítani Ukrajna ellen. Az titkosszolgálati akciót egy különleges munkacsoport koordinálta, melyet Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó hozott létre és vezetett. A haditengerészet szakértői azt javasolták, hogy egy újonnan hadrendbe állított tengeralattjáró segítségével közvetlenül támadják meg a csővezetéket. A légierő pedig távolról felrobbantható, késleltetett gyújtózsinórral ellátott bombák ledobását látta a legcélravezetőbbnek. A tárgyalások során a CIA emberei állítólag csak azt hajtogatták, hogy bárhogyan is viszik végbe a robbantást, annak titokban kell maradnia, és nem szabad semmilyen bizonyítékot hátrahagyni.

A munkacsoport tárgyalásain részt vevő személyekkel készített interjúi alapján Seymour Hersh azt írta, hogy tervezésben részt vevők tisztában voltak vele, hogy "háborús cselekményt" terveznek elkövetni. Egyes tisztviselők arra ösztönözték a Fehér Házat, hogy teljesen ejtse az ötletet. A CIA és a Külügyminisztérium néhány magas beosztású tisztségviselője pedig egyenesen azt mondta Biden közvetlen beosztottjainak: 'Ezt ne csináljuk. Ez hülyeség, Ez politikai rémálom lesz, ha kiderül."

A Biden-adminisztráció tervét 2022 júniusában kezdték el megvalósítani, amikor az amerikai haditengerészet speciális búvárai C4-es típusú robbanóanyagot helyeztek el az Északi Áramlat gázvezeték mindkét ágán a Baltic Operations 22 (BALTOPS 22) nevű NATO-hadgyakorlat álcája alatt. A vezetékre telepített robbanószerkezeteket az amerikaiak jelentősen átalakították. Többek közt álcázták őket, mivel tisztában voltak vele, hogy az orosz haditengerészet rendelkezik olyan technológiával, amely képes a víz alatti aknák felderítésére és kioldására. Emellett a bombák ellenállóképességét is randikákásan megnövelték, ugyanis nem lehetett tudni, hogy az amerikai elnök mikor tervezi megnyomni a "piros gombot". 

A bombákat végül a telepítésük után három hónappal, szeptember 26-án hozták működésbe egy szonárbója által küldött távjelzés segítségével. A bóját norvég haditengerészet egyik P8-as felderítő repülőgépe dobta le a tengerbe, az Északi Áramlat csővezetékeinek közelében. Ezt követően először az Északi Áramlat 2, majd az Északi Áramlat 1 robbant fel, és a négy csővezetékből három teljesen üzemképtelenné vált.

Közvetlenül a robbanás után az amerikai média úgy kezelte az ügyet, mint egy megoldatlan rejtélyt, és többször is megpróbálta Oroszországra hárítani a felelősséget. Ezt követően pedig egyáltalán nem foglalkoztak a szabotázsakcióval. Ezzel párhuzamosan Moszkva "terrortámadásnak" minősítette a történteket, és kijelentette, hogy abból az USA profitálta a legtöbbet, mivel felgyorsította Európa orosz gázfüggőségének csökkentését.

Joe Biden egyébként egy tavaly február 7-ei sajtótájékoztatón – amit éppen Olaf Scholz német kancellárral együtt tartott – az Északi Áramlat „végét” ígérte orosz támadás esetén, egy újságírói kérdés nyomán. Még novemberben második felében svéd főügyészség pedig arról adott hírt, hogy az Északi Áramlat 1. és 2. gázvezetékkel egyértelműen szabotázsakció történt, miután robbanószer maradványait találtak meg tengerfenéket.

A miheztartás véget fontos elmondani, hogy eddigi pályafutása során Seymour Hersh számos olyan leleplező cikket publikált már, melyek fenekestül felforgatták az amerikai bel- és külpolitákát. Többek közt részben ő tárta fel a Watergate-botrányt, felfedte Kambodzsa titkos bombázását, valamint ő számolt be először az Abu Ghraib börtönben fogvatartottakkal szembeni rossz bánásmódról. Az amerikai csapatok által Vietnámban elkövetett My Lai-i mészárlás leleplezéséért 1970-ben Pulitzer-díjat kapott.