Egy befolyásos kínai kutatóintézet szerint ekkor ér véget az orosz-ukrán háború

A pekingi Hadtudományi Akadémia (AMS) legfrissebb előrejelzése szerint az orosz-ukrán háború legkésőbb kora ősszel, de inkább már a nyár második félben véget érhet - írja kínai kormányzati forrásokra hivatkozva a Nikkei japán hírportál. A lap beszámolója szerint az AMS jelentéseit érdemes komolyan venni, a testület ugyanis rendszeresen ajánlásokat fogalmaz a kínai Kommunista Párt Központi Katonai Bizottságának, a kínai fegyveres erők legmagasabb döntéshozó testületének.

- fogalmazott egy neve elhallgatását kérő kínai tisztségviselő, aki azt is hozzátette, hogy a háború végét jelző AMS-jelentést annyira hitelesnek értékelte a Kínai Kommunista Párt vezetése, hogy éppen annak hatására álltak elő február végén a 12 pontos béketervvel. Mint ismert, a javaslat többek közt a béketárgyalások folytatására vonatkozó felhívásokat tartalmazott, elítélte az egyoldalú szankciós politikát, és elismerte minden nemzet szuverenitását és területi integritását.

A Nikkei beszámolója szerint a háború lezárásán túl a béketervnek rejtett célja, hogy Kína helyreállítja a kapcsolatait Európával annak érdekében, hogy biztosítsa a befektetések és technológiák folyamatos áramlását. Valamint az, hogy fenntartsa a baráti kapcsolatait Kijevvel. „Kína nem engedheti meg magának, hogy elszigetelődjön Ukrajnától" – mondta a Nikkei forrása, aki szerint Peking azt fontolgatja, hogy béketervének részeként gazdasági segélyt küld Kijevnek. 

Ezzel párhuzamosan viszont Hszi Csin-ping kínai elnök egy moszkvai látogatást is fontolgat, hogy bizonyítsa: ő egyik háborús fél oldalán sem áll. "Kína számára az lenne a legjobb forgatókönyv, ha Oroszország és Ukrajna közvetlenül Hszi moszkvai útja után kezdené meg a béketárgyalásokat" - fogalmazott a forrás. 

Kína békepárti állásfoglalásának vegyes volt a fogadtatása a nemzetközi porondon. Moszkva bejelentette, hogy „osztja" Peking megfontolásait. „Elkötelezettjei vagyunk az ENSZ Alapokmánya, a nemzetközi jog, köztük a humanitárius jog normái tiszteletben tartásának, a biztonság oszthatatlanságának elvének, amely szerint egyetlen ország biztonságát sem szabad egy másik ország biztonságának rovására erősíteni" – áll az orosz diplomáciai tárca béketervre reagáló közleményében.

Volodimir Zelenszkij viszint csak „óvatosan üdvözölte" Peking béketervét, kijelentette: az kizárólag akkor lenne elfogadható, ha Vlagyimir Putyin kivonná csapatait „az összes megszállt ukrán területről". Mint ismeretes, az ukrán fél válasza következetesen ugyanez az egyes béketárgyalásokra vagy tűzszünetre vonatkozó felhívásokra.

Az Egyesült Államok a legmagasabb szinten reagált a béketervre. Joe Biden amerikai elnök újságírói kérdésre úgy fogalmazott: „nem láttam semmit a tervben, ami arra utalna, hogy volna benne bármi is, ami Oroszországon kívül bárki más hasznát szolgálná”.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter azzal vádolta meg Kínát, hogy csak el akarja terelni a figyelmet arról a tényről, hogy valójában Oroszországot támogatja. Úgy nyilatkozott, „Kína próbálja egyszerre megtartani a kecskét és a káposztát – egyrészt nyilvánosan semlegesként, béketeremtőként próbálja beállítani magát, másrészt Oroszország fals háborús narratíváját mondja fel”.