Brüsszeli botrány: Hová lett a sok millió euró?

Eva Kaili, az Európai Parlament volt alelnöke és a nyomozásban érintett többi uniós parlamenti képviselő elfogatóparancsában az szerepel, hogy „több millió eurót” kaptak a gyanúsítottak Katartól és Marokkótól készpénzben. 

Lehet, hogy a korábban lefoglalt 1,5 millió euró csak a „jéghegy csúcsa” – írja a Politico. Vagyis nem csak a december 9-én kirobbant brüsszeli korrupciós botrányban érintett uniós parlamenti képviselők köre bővült a közelmúltban, hanem a vesztegetési összeg is jóval nagyobb lehetett.

Kailit több mint két hónapja vették őrizetbe korrupció, pénzmosás és bűnszervezetben való részvétel vádjával, annak a kiterjedt vizsgálat részeként, hogy külföldi országok, köztük Katar és Marokkó illegálisan befolyásolhatták a parlament munkáját.

A letartóztatások után a belga hatóságok bejelentették, hogy mintegy 1,5 millió eurónyi készpénzt szereztek vissza a főbb gyanúsítottaktól.

Ez magában foglalta a Kaili lakásán talált 150 000 eurót és további 150 000 eurót, amelyet a politikus apja egy bőröndbe rejtve akart kimenteni, valamint  az  Antonio Panzeri volt EP-képviselő házában talált mintegy 700 000 eurót is.

Az 1,5 milliós végösszeg azonban jóval elmarad az elfogatóparancsban említett „néhány milliótól”, ami arra utal, hogy a gyanúsítottak további kifizetéseket kaptak, amelyeket még fel kell kutatni. Az eltéréssel kapcsolatos kérdésre a belga ügyész szóvivője azt mondta, hogy a nyomozóknak még fel kell mérniük a botrányban érintett összes kifizetés teljes mértékét.

Az Európai Parlament szocialista képviselőit érintő korrupciós botrány közepette az uniós csalás elleni hivatal kifogásolja, hogy nincs hozzáférése a testület munkájához. Miközben az OLAF vezetője szerint ez lehet a megfelelő alkalom a változásra, a korrupciós üggyel kapcsolatos nyomozást csak késlelteti, hogy a vezető bíró visszalépését kérvényezték. Marc Tarabella képviselő ügyvédje ugyanis a védekezés helyett támadásba lendült.

Az Európai Parlament mint no-go zóna

A brüsszeli korrupciós botrány következtében betekintést követel az Európai Parlament (EP) munkájába az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF). Az Európai Unió ügynökségének teljes hozzáférése van több ezer uniós tisztségviselő munkájához, beleértve az Európai Bizottság elnökét is, Ursula von der Leyent. Esetükben még a bűncselekményre utaló bizonyítékokat is átadhatják más hatóságoknak.

Ezzel szemben a parlamentnek csak a küszöbéig juthat el a csalás- és korrupcióellenes ügynökség, az uniós törvényhozó testület szabályai alapján ugyanis az OLAF nem mehet be az EP-képviselők irodájába, és nem nézhet bele az munkaeszközként használt laptopjaikba sem.

– mondta el a Politico brüsszeli hírportálnak Ville Itala, az OLAF vezetője.

Hozzátette, már több alkalommal beszéltek erről a parlamenttel, de a válasz mindig csak az, hogy a képviselők mentelmi joga előnyt élvez az OLAF-fal szemben.

„A mentelmi jog nem egy képviselő személyes kiváltsága, hanem garancia arra, hogy az EP tagjai szabadon gyakorolhatják mandátumukat, és nem tehetik ki őket önkényes politikai üldöztetésnek” – írta meg a parlament sajtószolgálata közleményében.

A finn főigazgató úgy gondolja, valóban fontos, hogy a testület politikusai mentességet élvezzenek a bűnügyi nyomozások alól, ám ez nem kellene, hogy más, adminisztratív eljárások alól is felmentse őket. 

Az OLAF munkáját ráadásul kevés esetben korlátozzák, ezek közé tartozik az uniós bíróságok bíráinak vagy az Európai Központi Banknak a tevékenysége. A korlátozott hozzáférés ellenére az OLAF adatai szerint 2017 és 2021 között az uniós intézményeken belüli vizsgálatainak nagyjából egyharmada (151-ből 55 esetben) a parlamentet érintette. Ebből az 55 esetből az OLAF 38 alkalommal tett ajánlásokat, amelyek a fegyelmi vagy bírósági intézkedésekre irányuló kérésektől a helytelenül felhasznált pénzeszközök visszaszerzésére irányuló kérelmekig terjedtek. Ville Itala úgy gondolja, a brüsszeli korrupciós ügy a megfelelő alkalom arra, hogy az EP felülbírálja eddigi kapcsolatát a csalás elleni ügynökséggel.

Védekezés helyett támadás

A tavaly decemberben kirobbant botránnyal kapcsolatban három jelenlegi és egy korábbi szocialista EP-képviselő ül őrizetben, továbbá egy ugyancsak szocialista képviselő asszisztense. 

Maxim Töller arra szólította fel a nyomozást vezető bírót, hogy álljon el az ügytől, ám Michel Claise szóvivője a minap megerősítette, hogy a bíró nem fog visszalépni. Maxim Töller felszólításában arra hivatkozik, hogy Claise elfogatóparancsa sérti védence ártatlanságának vélelmét.

Ha a bírót nem is tudja rávenni a visszalépésre, annyi bizonyos, hogy az ügyvéd lépése időhúzásra alkalmas. Claise kizárásának ügyéről jelenleg a belga fellebbviteli bíróság dönt. A felmentésére vonatkozó kérelem pedig máris megakadályozta, hogy Claise megjelenjen Eva Kaili volt EP-alelnök és Tarabella múlt csütörtöki meghallgatásán. 

A brüsszeli korrupciós botrány tavaly decemberi kirobbanása óta sietős lett az Európai Parlament (EP) képviselőinek elfelejtett ajándékaik bejelentése − derült ki a Transparency International EU tanulmányából. A brüsszeli civil szervezet szerint az elmúlt években legalább 53 EP-képviselő sértette meg az unió magatartási kódexét azzal, hogy késve, vagy egyáltalán nem számolt be harmadik fél által finanszírozott külföldi útjairól. 

Az EP-képviselők magatartás kódexébe 2013-ban került bele az a szabály, miszerint a politikusoknak kötelező beszámolniuk valamely harmadik fél által finanszírozott utazásaikról. Ezt az út végétől számítva legkésőbb az elkövetkező hónap utosó napjáig meg kell tenniük a képviselőknek, ugyanakkor nem ritka, hogy hónapokat, akár éveket is késnek vele. 

A Transparency International EU adatai alapján az elmúlt 3,5 évben összesen 321 beszámolót adtak le az európai politikusok, ennek 32 százalékát (103 darab) az EP korábbi alelnöke, Eva Kaili nevével fémjelzett korrupciós botrány tavaly decemberi kirobbanását követően. A nyilatkozatok 67 százalékát késve nyújtották be. 

Az is beszédes, hogy mely pártcsalád tagjai azok, akik a legtöbb esetben rendszeresen késtek a beszámolók leadásával. 

Ezt több indokkal lehet magyarázni − írja a civil szervezet −, ezek közül a legvalószínűbb pedig az, hogy a beszámolók minél gyorsabb pótlásával próbálják helyreállítani a korrupciós botrány miatt elképesztő mértékben sérült hitelességüket és feddhetetlenségüket. 

A legtöbbet, mintegy 1254 napot az Újítsuk meg Európát pártcsalád német politikusa, Svenja Hanh késett, a nyilatkozataikat sietve leadó képviselők között pedig több esetben találkozhatunk a korrupciós botrányban is érintett nevekkel. Ilyen például Alessandra Moretti szocialista politikus, aki több mint ezer nap késéssel jelentette katari útját, vagy éppen Maria Arena, az EP emberi jogi albizottságának korábbi vezetője. A gyanú szerint mindketten együttműködtek Antonio Panzerivel és több esetben szavaztak Katar érdekei szerint a parlamentben. 

Ezen a listán szerepel még Cristian-Silviu Busoi, valamint Jose Ramon Bauza Diaz is, akik az Európai Unió és Katar baráti társaságának elnöki pozícióját töltötték be az elmúlt években. A korrupciós botrány kirobbanását követően mindkettejüket megkereste az EUobserver uniós ügyekkel foglalkozó hírportál, mindketten tagadták, hogy lett volna harmadik fél által finanszírozott útjuk vagy fogadtak el pénzt vagy más juttatásokat harmadik fél érdekeinek képviseletéért.