Súlyos vád: Joe Biden megsértette alkotmányos kötelezettségét

Joe Biden amerikai elnök január 8-án érkezett meg El Pasóba, első, mexikói határmenti útjára, és ebből az alkalomból Greg Abbott texasi kormányzó személyesen átadott levelében felszólította az elnököt, hogy végezze el a munkáját és biztosítsa a határt a szövetségi bevándorlási törvények végrehajtásával. 

A kormányzó úgy fogalmazott, hogy Joe Biden az úttal két évet késett, és látogatása során elkerüli azokat a helyeket, ahol a tömeges illegális bevándorlás történik, elkerüli a több ezer dühös texasi ingatlantulajdonost, akinek az életét tönkretette az elnök migrációs politikája.

Abbott szerint a bevándorlás válság azért alakult ki, mert az elnök megsértette alkotmányos kötelezettségét, hogy megvédje az államhatárt az illegális bevándorlók inváziójától. Közölte, azonnal folytatnia kell a határfal építését Texas államban, a Kongresszus által erre a célra elkülönített dollármilliárdok felhasználásával, és a mexikói drogkartelleket külföldi terrorista szervezetnek kell nyilvánítani.

Az amerikai határvédelmi hatóság, az Egyesült Államok Vám- és Határvédelmének adatai szerint az október 1-jén kezdődött 2023-as pénzügyi év első negyedében, december 31-ig már 718 ezer illegális határátlépést regisztráltak az ország mexikói határszakaszán, ami 200 ezerrel haladja meg az egy évvel korábbi adatot.

A 718 ezer érkezőből mintegy 200 ezret tudtak a hatóságok visszafordítani közegészségügyi indokokra hivatkozva, a járvány idején hozott 42-es rendelkezés alapján, a többi migránst regisztráció után beengedték az országba.

A legnagyobb nyomás alatt El Paso határszakasza áll, ahol 2022. október eleje és december vége között már 168 ezer illegális határátlépőt jegyeztek fel, és a hatóság további csaknem 80 ezer migránst tart nyilván, aki regisztráció nélkül jutott be az Egyesült Államok területére. 

Alejandro Mayorkas belbiztonsági miniszter múlt szerdán a Washington Post napilapnak adott interjújában elismerte, hogy az illegális bevándorlás mértéke komoly terhet ró az Egyesült Államok hatóságaira és bevándorlási rendszerére, amely megfogalmazása szerint „alapvetően összeomlott”. Ugyanebben az interjúban a miniszter sürgette a kongresszust, hogy fogadja el az új bevándorlási törvényt, amelynek része az amnesztia, és ezzel a legális tartózkodás megadása illegális bevándorlók milliói számára.

Joe Biden vasárnap óta Mexikóvárosbana tartózkodik, ahol Andrés Manuel López Obrador mexikói elnökkel folytat tárgyalásokat. Kedden csatlakozott hozzájuk Justin Trudeau kanadai miniszterelnök. A tervek szerint a migrációs és gazdasági kérdések mellett tárgyalnak a határőrizetről, a mexikói határon keresztül zajló kábítószercsempészet visszaszorításáról. 

A Magyar Nemzet arról számolt be, hogy Joe Biden amerikai elnök átalakítaná a rendőrök kiképzését, hogy azok a legégetőbb helyzetekben is a gyanúsítottak végtagjait és ne a mellkasukat célozzák. Konzervatívok szerint az elnök csak tovább szítja a fegyveres testület elleni liberális ellenszenvet, miközben egyre több pénzt vonnak el a rendfenntartóktól, akik leszerelése szinte folyamatos.

Joe Biden amerikai elnök a minap egy polgárjogi szervezet (National Action Network) eseményén úgy fogalmazott, hogy

újra kell képezni az amerikai rendőröket. Mert attól még, hogy használják a fegyverüket, nem kellene folyton halálos kimenetelű lövéseket leadniuk.

Az elnök szerint a rendőröknek ahelyett, hogy bárki szembejövőre halálos lövést adnának le, lábra kellene célozniuk.

Biden tehát változtatna a rendfenntartók eddigi képzésén, amely előírja a rendőröknek a test közepére való célzást, ha „úgy döntenek, hogy a fegyverükkel szükséges megállítani" a gyanúsítottat.

A Kootenai megyei seriff helyettese őrzi Brenda K. Groene otthonát, 2005. május 25-én, Coeur D' Alene-től északra, Idaho államban

Tavaly 331 rendőrt lőttek meg szolgálat közben, 64-et halálosan

A Magyar Nemzet arról is beszámol, hogy a rendőrök által elkövetett erőszakot összesítő oldal (mapping police violence) szerint tavaly 1185 személlyel végeztek a rendfenntartók – az adat évről évre enyhe növekedést mutat.

AZ ELMÚLT HÉT ÉVBEN A LELŐTT SZEMÉLYEK 83 SZÁZALÉKÁNÁL VOLT LŐFEGYVER, ÉS CSUPÁN HAT SZÁZALÉKUK BIZONYULT FEGYVERTELENNEK.

Mindeközben tavaly 331 rendőrt lőttek meg szolgálat közben, 64-et halálosan; az adatok az elmúlt tíz évet tekintve meredek emelkedésről tanúskodnak. Az egyik rendőrszakszervezet alelnöke, Joe Gamaldi szerint mindez azért történik, mert a

társadalom nem gondolja, hogy elszámoltatható lenne a tetteiért.

Ha a társadalmat nem is, a rendőröket azért elszámoltatják. Az elnök beszédében emlékeztetett, korábban aláírt egy rendeletet amely megtiltotta a rendőröknek az elfogottak nyakán való térdelést, szigorúbb keretek közé szorította az ingatlanban való rajtaütést és a rendőrök által használható erőszak mértékét, továbbá az adminisztráció létrehozott egy országos adatbázist azon rendőrökkel, akik „helytelen magatartást" tanúsítottak – mindezt a 2020-ban nagy vihart kavaró, George Floydot és más feketéket ért rendőri visszaélések okozta halálos kimenetelű intézkedésekre válaszul.

Rendőrök a floridai Fort Pierce-ben elkövetett lövöldözés helyszínén 2023. január 17-én hajnalban. Nyolcan megsebesültek egy Martin Luther King-nap alkalmából tartott rendezvényen, amikor a hatóságok szerint két társaság kezdett egymásra lövöldözni egy köztük kirobbant nézeteltérés miatt

FORRÁS: MTI/EPA/CRISTOBAL HERRERA ULASHKEVICH

Be akarja tiltani a lőfegyvereket

Be fogom tiltani az automata lőfegyvereket. Egyszer már megcsináltam, menni fog még egyszer

– utalt a nyári iskolai lövöldözések után elfogadott szigorításokra az amerikai elnök. Több, a rendfenntartókat támogató szervezet és kutatóintézet részéről is reagáltak az elnök szavaira, „felelőtlennek" nevezve Bident. Hangsúlyozták, hogy „ott okozna problémát, ahol nincsen", és

AZ INTÉZKEDÉSEIVEL CSAK FOKOZZA A RENDŐRÖK LESZERELÉSI HULLÁMÁT.

George Floyd halála indította el a lavinát

A Fox News konzervatív hírtelevízió egyik munkatársa, Greg Gutfeld szerint mindez csak erősíti a rendőrök és határőrök elleni gyűlöletet, miközben a bűn üldözése és a rendőrök támogatása immár egyenesen rasszizmus.

GEORGE FLOYD HALÁLÁT KÖVETŐEN UGYANIS MEGERŐSÖDÖTT A RENDŐRSÉGGEL SZEMBENI ELLENSZENV A TENGERENTÚLON, ÉS SZÁMOS SZERVEZET A FEGYVERESEK KÖLTSÉGVETÉSÉNEK CSÖKKENTÉSE MELLETT SZÓLALT FEL, AMELY JAVASLAT TÖBB DEMOKRATA POLITIKUS TÁMOGATÁSÁT IS ÉLVEZTE.

Gutfeld hozzátette: hamarosan oda jutunk, hogy azok, akik megengedhetik maguknak, magánrendőrséget fizetnek, míg mindenki másnak megmarad a kizsigerelt, gyengekezű városi rendőrség.

Cipőboltból távozik egy fosztogató a kaliforniai Santa Monicában a George Floyd fekete bőrű férfi halála miatt tiltakozó tüntetés közben, 2020. május 31-én. Május 25-én Minneapolisban négy rendőr igazoltatás után földre teperte a 46 éves férfit, aki csak annyit tudott mondani, hogy nem kap levegőt, amikor az egyikük a nyakára térdelt, majd később, a kórházban meghalt

FORRÁS: MTI/EPA/ETIENNE LAURENT

Mint ismert, az Egyesült Államok alkotmányának második kiegészítése a fegyverviselési jogot mondja ki, így az ezt érinteni látszó mindennemű változás széles körű társadalmi vitát vált ki.

Nem ritka a tömeglövöldözés

A TENGERENTÚLON AZ IDÉN MÁR CSAKNEM KÉTEZREN HALTAK MEG FEGYVERES ERŐSZAKBAN, MÍG TAVALY TÖBB MINT 44 EZREN.

Joe Biden éppen aznap mondta el a beszédét, amikor Florida és Kalifornia államban ismét tömeglövöldözés történt. Amíg Floridában nyolcan sérültek meg, addig Kaliforniában hat emberrel – köztük egy 17 éves fiatallal és hat hónapos gyermekével – végeztek a támadók. A rendőrség szerint

ez nem egy véletlenszerű erőszakos cselekedet volt, és bűnszervezetek is érintettek lehetnek.

Az Egyesült Államokban nem ritka a tömeglövöldözés; a legtöbb, 58 halálos áldozatot követelő mészárlásra 2017-ben, egy Las Vegas-i koncertteremben került sor. Még tavaly Texas államban, a Robb általános iskolában egy 18 éves fiatal 21 emberrel, köztük 19 diákkal végzett, ami megrázta az országot.

A TRAGÉDIÁK ELLENÉRE SOKAK SZERINT NEM A FEGYVERVISELÉSI JOGOT KELLENE ELVENNI AZ AMERIKAIAKTÓL, HANEM ARRA KELLENE ÜGYELNI, HOGY LABILIS, ERŐSZAKOT MUTATÓ, MENTÁLIS BETEGSÉGBEN SZENVEDŐK NE JUTHASSANAK LŐFEGYVERHEZ.

novemberben a félidős kongresszusi választásokat megelőzően minősített, titkos dokumentumokat találtak Joe Biden egykori privát irodájában, amelyet az alelnöksége és az elnöksége között használt. Érdekes módon ezt csak akkor hozták nyilvánosságra, amikor már megalakult az új kongresszus. Most kiderült: a Penn Biden Centerben talált titkos dokumentumok Iránnal és Ukrajnával kapcsolatos titkos hírszerzési információkat tartalmaztak. Biden tagadja, hogy tudott volna a dokumentumokról, ami egészen nevetséges állítás, mert csak ő vihette ki őket, ráadásul a Biden család iratai között találták meg. Az Ukrajnával kapcsolatos iratok 2014 és 2016 között keletkeztek, éppen akkor, amikor Biden fia, Hunter kétes, korrupciós ügyleteket folytatott az országban. Így kifejezetten érdekes, mi lehet bennük?

A dokumentumok porrá zúzták a Trump elleni vádakat

Biden egyre jobban aggódhat. Egyfelől a talált dokumentumok  teljesen porrá zúzták a Donald Trump elleni vádakat és támadásokat. Másfelől a teljeskörű vizsgálat után bajba kerülhet, és súlyos következményekkel nézhet szembe.

Óriási bajban az amerikai elnökFORRÁS: GETTY IMAGES/2022 GETTY IMAGES/ALEX WONG

Az egykori republikánus elnököt azért próbálták meghurcolni, mert minősített dokumentumokat találtak nála a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) házkutatása során. Ez ügyben még tart az Igazságügyi Minisztérium (DOJ) nyomozása, azonban Trump azt állította, hogy minden minősített dokumentum titkosítását feloldotta még a hivatali ideje alatt. Ráadásul ez az ügy még nem sokkal az után kezdődött, hogy Trump távozott a Fehér Házból, míg Biden dokumentumai hat évig voltak nála. 

Habár Biden esete november történt, csak most kedden tették közzé az erről készült jelentést, amikor már sem a félidős választás eredményét, sem a kongresszus megalakulását nem befolyásolta. Biden az agytrösztjének az irodájában őrizte az Iránról és Ukrajnáról szóló titkos hírszerzési dokumentumokat. John Lausch ügyész előzetes jelentést nyújtott be a dokumentumokról Merrick Garland igazságügyi miniszternek (aki az amerikai jogrendben egyben a legfőbb ügyész is), ő dönt majd a további lépésekről.

A FELFEDEZÉS MEGNEHEZÍTI A DEMOKRATÁK AZON ERŐFESZÍTÉSEIT, HOGY BÜNTETŐJOGI FELELŐSSÉGRE VONÁST SZORGALMAZZANAK DONALD TRUMP VOLT ELNÖK ELLEN A FEHÉR HÁZBÓL ELVITT ÉS A FLORIDAI PALM BEACHEN LÉVŐ MAR-A-LAGO ÜDÜLŐHELYÉN TÁROLT TITKOS DOKUMENTUMOK ÁLLÍTÓLAGOS HELYTELEN KEZELÉSE MIATT.

Az igazságügyi minisztérium felülvizsgálja a Biden elnök ügyvédei által a washingtoni irodában talált titkos anyagokat. Közben a képviselőház és a szenátus hírszerzési bizottságainak vezetői kedden tájékoztatást követeltek a Biden által hátrahagyott dokumentumokról.

Richard Sauber, az elnök különleges jogtanácsosa szerint Biden 2017 közepétől a 2020-as kampány kezdetéig, 2019 áprilisáig használta az irodát. James Comer republikánus politikus, a képviselőház felügyeleti bizottságának elnöke kedden közölte, hogy bizottsága saját vizsgálatot indít, és leveleket intézett a Nemzeti Levéltárhoz és a Fehér Ház jogtanácsosi hivatalához, további információkat követelve.

Joe Biden a fia és családja korrupciós ügyeit akarhatta titkolni a az irodájában talált dokumentumokkal

Az irodában legalább tíz, 2013 és 2016 között keletkezett akta volt a Biden családi iratai közé keverve.AZ ELŐZETES JELENTÉSEK SZERINT A DOKUMENTUMOK NÉMELYIKÉT "SZIGORÚAN TITKOS", AZAZ A LEGMAGASABB SZINTŰ KORMÁNYZATI MINŐSÍTÉSSEL JELÖLTÉK.

A fent megjelölt intervallum az Obama-kormányzat fontosabb eseményeit öleli fel, így szó van bennük az iráni atomalkuról, a Viktor Janukovics egykori ukrán elnök megbuktatását előidéző Majdan-forradalomról (más interpretációk szerint puccsról), továbbá vannak olyan dokumentumok is, amelyek Oroszország ezt követő invázióját és a Krím 2014 februárjában történt annektálását tárgyalják.

Joe Biden és fia, Hunter Biden

FORRÁS: AFP/NICHOLAS KAMM

Ebben a periódusban kezdődött Joe Biden fiának, Hunter Bidennek kapcsolata az ukrán Burisma földgázvállalattal, amely 2014 tavaszán felvette az az igazgatótanácsába, úgy hogy semmilyen tapasztalattal nem rendelkezett az energiaiparban.MIVEL A DOKUMENTUMOK EZT A PERIÓDUST ÖLELIK FEL EZÉRT FELMERÜL: JOE BIDEN CÉLJA VAGY AZ VOLT HOGY ELTÜNTESSEN A FIÁRA NÉZVE KÍNOS DOKUMENTUMOKAT, VAGY EZEKET A DOKUMENTUMOKAT ARRA HASZNÁLTA, HOGY AZ EZEKBEN SZEREPLŐ INFORMÁCIÓKKAL KÉNYSZERÍTSE AZ UKRÁNOKAT A BIDEN-CSALÁD SZÁMÁRA KEDVEZŐ DÖNTÉSEKRE.

A Hunter Biden laptopjáról előkerült,  2020 őszén nyilvánosságra hozott adatokból kiderül, hogy akkoriban Hunter Biden hogyan mutatott be egy Burisma-vezetőt apjának, aki alelnökként az Obama-kormányzat Ukrajna-politikáját felügyelte. Az egyik e-mailben, amelyet Hunter felvétele idején küldtek, a Burisma igazgatósági tanácsadója, Vagyim Pozsarszkij azt kérte Huntertől, hogy adjon tanácsot, hogyan használhatná a befolyását a vállalat fellendítésére.

HUNTER BIDEN A BURISMA HOLDING IGAZGATÓTANÁCSÁNAK 2014 ÉS 2019 KÖZÖTT VOLT TAGJA.

A cég 2002 óta vesz részt az ukrajnai olaj- és gáziparban. Miután a társasághoz került, a feladata a hivatalos megfogalmazás szerint az volt, hogy "a jogi ügyeket intézze, és támogatást nyújtson a vállalatnak a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartásban". A biznisz és a politika ezúttal is erősen összeért, így nem meglepő, hogy Biden szerepe elsősorban a politikai kapcsolatépítésre szorítkozott - erre pedig tökéletesen alkalmasnak bizonyult, a lebukásáig. Főleg, hogy Joe Biden ekkor az Egyesült Államok alelnöke volt.

A Hunter Biden gépén talált e-mailek arról tanúskodtak, hogy amíg pozícióban volt, bemutatta apját a Burisma legfőbb vezetőjének, Vagyim Pozsarszkij ügyvezetőnek.

Kedves Hunter, köszönöm, hogy meghívtál Washingtonba, és lehetőséget adtál, hogy találkozhassak apáddal– írta Pozsarszkij 2015. április 17-én Hunternek.