Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke múlt vasárnap beszédet tartott a College of Europe végzősei számára. Ebbe az intézménybe olyan diákok járnak, akik ezt követően nagy valószínűséggel az Európai Bizottságnál vagy valamelyik másik uniós szervezetnél fognak vezető beosztásba kerülni.

Ursula von der Leyen - Josep Borrell — Ursula von der Leyen (Fotó: AFP)

Von der Leyen ezen az eseményen arról beszélt a hallgatóságnak, hogy Európa miként tud versenyben maradni az Egyesült Államokkal, és miként kéne az Uniónak reagálni a Joe Biden amerikai elnök által bejelentett inflációcsökkentő törvényre. Az elnök asszony elképzelési egyébként nagy mértékben összecsengenek Emmanuel Macron francia elnök korábban bejelentett elképzeléseivel. Mindketten "stratégiai szuverenitást" emlegettek. Ez azt jelentené, hogy az Európai Unió gazdaságilag, technológiailag és katonailag is független lenne Kínától és az USA-tól. A szuverenitási alap abban segítene, hogy megfelelő tőke mennyiséggel felpumpálják az Európai Unió belső piacát, amely felpörgetné az európai gazdaságot. Ezt már most több uniós nagyvállalat vezetője támogatja. Az ötletgazdák már azt is tudják, hogy miből lehetne ezt az új alapot finanszírozni: az uniós tagállamok közös eladósításából.

A Welt vezető cikkéből (Az eredeti cikk címe: Európai adósságálmok - Von der Leyen fantáziájának nincsenek határai) az is kiderül, hogy ennek az ötletnek komoly ellenzői vannak. Többek közt Németország és Hollandia sem támogatja az újabb eladósodást. De az Európai Parlamentben is egyre hangosabbak azok a hangok, amelyek azt hangoztatják, hogy a szuverenitási alap igazából Párizs ötlete, amellyel a megnövekedett francia kiadásokat az Unió terhére tolná át.

Orbán Viktor: nem támogatjuk az EU eladósodását

A szomszédban zajló háború kapcsán is felmerült az ötlet, hogy a tagállamoknak közös hitelfelvételből kellene támogatnia Ukrajnát. Orbán Viktor ezt a legutóbbi Kossuth Rádiónak adott interjújában kategorikusan elutasította.

"Nem szeretnénk, hogyha az Európai Unió az együttműködő tagállamok közössége helyett egy közösen eladósodott államok közösségévé vagy együttesévé válna"

- fogalmazott a kormányfő. Közölte, Magyarország általánosságban sem támogat olyan politikákat, amelyek alapját közös hitelfelvétellel teremtené meg az EU. Azzal érvelt: egy ilyen „adósságközösség” következményeit „nemcsak a gyerekeink, de még az unokáink is nyögni fogják”, ráadásul nekünk kell majd fizetnünk a menet közben fizetésképtelenné váló államok hiteleit is.

Ukrajna abba a helyzetbe került, hogy a háború miatt nem tudja saját magát működtetni. A támogatás szükségességét „elfogadjuk, nem vagyunk tőle boldogok; ha nem lenne háború, ez a kiadás sem lenne” – mondta Orbán Viktor.

Ursula von der Leyen piszkos fantáziájáról cikkezik a német sajtó