kulcsár edina
Ezt sürgette egy osztrák politikus.
A párt honlapján megjelent közlemény címe szerint az osztrák kormánynak "Magyarország példáját kell követnie".
Ezeket a szankciókat Brüsszelben találták ki, és a gondatlan (osztrák) szövetségi kormány egyszerűen rábólintott, az árát azonban a polgároknak kell megfizetniük azáltal, hogy jólétük és a szociális biztonság drágább lett az országban
- fogalmazott a volt belügyminiszter. Az eddigi tapasztalatok alapján "már nyilvánvaló, hogy ezek a szankciók térdlövés gyanánt többet ártanak Európának és Ausztriának, mint Oroszországnak, amely az energiaárak robbanásszerű növekedése miatt rekordbevételekre tesz szert, az ukrajnai háborúnak pedig nem vetnek véget" - hangsúlyozta Kickl.
Sürgette, hogy Karl Nehammer osztrák kancellár ezért a lehető leghamarabb írjon ki népszavazást a kérdésben, ahogy "azt az FPÖ a múlt héten szorgalmazta az alsóházban (Nationalrat) indítványával, amelyet a többi párt elutasított".
A közleményben Kickl kiemelte, hogy a fűtési idény közeledtével egyre többen kerülnek abba a helyzetbe, hogy nem tudják, hogyan fogják majd fizetni otthonaik fűtését a szárnyaló energiaárak közepette, amelyek miatt a gazdaságban is számtalan vállalkozás reszket a létéért. Hangsúlyozta, hogy néppárti-zöld kormány a baloldali "álellenzék" támogatásával "katasztrofális kereskedelmi háborúba hajszolta Ausztriát, és ezzel mindent kockára tesz, amit állampolgárok nemzedékei kemény munkával, évtizedeken át felépítettek: a szilárd jólétet, a sikeres vállalkozásokat és a szociális stabilitást". "Az embereknek ezért joguk van arra, hogy közvetlenül szavazzanak arról, hogy hogy hajlandók-e ezt feláldozni, vagy sem!" - tette hozzá Kickl.
Ausztriában az energiaárak drasztikus emelkedése miatt egyre több család nem tudja kifizetni a rezsiszámlákat – számolt be róla az M1 Híradója.
Ausztriában a magas rezsiárakkal összefüggésben van a hajléktalanok számának növekedése, ezért a kormány télre kilakoltatási moratóriumot akar bevezetni – jelentette az őrvidéki Kismartonból Köves Andrea, a közmédia tudósítója, aki arról is beszámolt, hogy közben az energiaszámlák kompenzálására újabb segélycsomag kidolgozását is tervezi az osztrák kormány, 500 millió euró értékben.
„Idén a tavalyi évhez viszonyítva mintegy duplájára emelkedett az energiaszámlák összege, januártól pedig újabb drasztikus áremelkedés várható. A gázár egyes esetekben akár 75 százalékkal is emelkedhet, ez pedig attól függ, hogy a lakosok melyik gázszolgáltatóval és mikor kötötték a szerződésüket” – fogalmazott a tudósító.
Drágább bérletek, hidegebb ülések, gyorsabb felvonók – ilyen változásokra számíthat az, aki az idei télen is Ausztriában tervezi a síelést. Az energiaárak drasztikus drágulása miatt nyugati szomszédunkban is különféle intézkedéseket terveznek, hogy ki tudják gazdálkodni a megemelkedett költségeket. A híres bécsi karácsonyi vásár díszkivilágítása is jóval szerényebb a megszokottnál.
„Az átlagos osztrák háztartásoknak érezhetően drasztikusan növekedtek a rezsiköltségei az utóbbi hónapokban, és sajnos nem látszik javulás. Véleményem szerint az infláció miatt az átlagbérből élő emberek egyre jobban odafigyelnek a mindennapi költéseikre is” – nyilatkozta a férfi.
– erről az osztrák nemzeti idegenforgalmi hivatal egyik vezetője beszélt a pénzcentrumnak.
Oskar Hinteregger szerint a sípályák üzemeltetői várhatóan csökkentik majd a hóágyúk, és a fűtőberendezések használatát és a világítást is hamarabb lekapcsolhatják. A tervek szerint a felvonók gyorsabban járnak majd, mert az gazdaságosabb, és az ülésfűtést is lejjebb tekerhetik.
Szakemberek azt mondják: akik ausztriai telelést terveznek, azoknak a tavalyihoz képest 10-15%-kal drágább szállásköltséggel és 20%-kal magasabb éttermi költségekkel kell számolniuk most télen.
Az eddiginél is nagyobb mértékben kell csökkenteni a földgázfogyasztást Németországban. Eddig 13 százalékos lakossági gáz-megtakarítás mértek, de a német hálózati felügyelet szerint ez nem elég, az ellátásbiztonság fenntartásához 20 százalék kellene. Közben Németországban egyre többen fűtenek fával vagy brikettel.
Németországban egyre többen választanak a gáz helyett valamilyen alternatív fűtési módszert, ugyanis a gáz ára az egekbe szökött.
„Régebben olajjal és földgázzal fűtöttünk, de amióta szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben, nagyon felmentek az árak. Emiatt ismét szén és fa használatára kényszerültünk. Jelenleg a gáz körülbelül tizenhatszor drágább, mint a fa” – nyilatkozta az M1 Híradónak egy német farmtulajdonos.
Egy kandalló- és kályhagyártással foglalkozó cég vezetője azt mondja: extrém mértékben megnőtt a fa- és széntüzelésű fűtési megoldások iránti lakossági kereslet. „Vállalkozásunk idén rendkívül népszerűvé vált, mert mindenki kandallóval akar meleget teremteni a lakásában” – fogalmaz.
A német közüzemi hálózati felügyelet szerint azonban az eddiginél is nagyobb mértékben kell csökkenteni a földgázfogyasztást.
Klaus Müller, a felügyelet vezetője a Der Tagesspiegel című német lapnak adott interjúban azt mondta: jelenleg éves összehasonlításban mindössze 13 százalékos a lakossági gázmegtakarítás az előző négy év átlagához képest. Kiemelte, hogy
Németországot azért fenyegeti földgázhiány, mert az eddigi legnagyobb szállító, Oroszország az Ukrajna ellen indított háborújának februári kezdete óta fokozatosan visszafogta, majd leállította németországi szállításait.
Az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat 1 vezeték augusztus végi leállításával azonban teljesen megszűnt a behozatal, így 2022 szeptembere volt az első olyan hónap az oroszországi import kezdete, 1972 óta, amikor közvetlenül Oroszországból nem érkezett Németországba földgáz.
A hatóság az eddigi stabilról kritikusra változtatta a gázfogyasztás mértékének megítélését, és a várható időjárást is kritikusnak minősítette. Az ellátásbiztonság megőrzéséhez 20 százalékkal kell csökkenteni a fogyasztást az utóbbi négy év átlagához képest, de a 49. naptári héten „ismét túl kevés gázt sikerült megtakarítani” – emelte ki Klaus Müller, a Bundesnetzagentur vezetője.
A ipari nagyfogyasztók felhasználása csak 7 százalékkal maradt el az utóbbi négy év átlagától, szemben az egy héttel korábban elért 12 százalékos csökkenéssel. A háztartások és a nem a nagyfogyasztói körbe tartozó vállalatok felhasználása csupán 3 százalékkal csökkent a bázisértékhez képest, míg egy héttel korábban még 13 százalékos csökkenést sikerült elérni.
Egy héttel korábban még 13 százalékos volt a megtakarítás.
A kedvezőtlen fejlemény a szokottnál keményebb hidegnek és a földgáztüzelésű erőművek áramtermelésének tulajdonítható. A kelleténél kisebb megtakarítás apasztja a földgáztárolókban felhalmozott készletet – fejtette ki a hatóság vezetője, aláhúzva, hogy „ez nem maradhat így egész télen”.
Valamennyi tárolót együttvéve a töltöttségi szint 91,26 százalékos – áll a Bundesnetzagentur kimutatásában, amelynek alapján az utóbbi héten naponta nagyjából 1 százalékponttal csökkent a németországi gáztárolók töltöttsége. A kilátások nem jók, az év 50. hetében az átlaghőmérséklet mínusz 3,18 Celsius-fok lehet, így a fogyasztás további jelentős növekedésével kell számolni a felügyelet szerint.
Az Európai Unió legnagyobb gazdaságát azért fenyegeti földgázhiány, mert Oroszország az Ukrajna ellen indított háborújának februári kezdete óta fokozatosan visszafogta, majd leállított németországi szállításait, annak ellenére, hogy a földgázkereskedelmet nem érintik az háború miatt Oroszországgal szemben elrendelt európai uniós büntetőintézkedések.
Az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat-1 vezeték augusztus végi leállításával azonban teljesen megszűnt a behozatal, így 2022 szeptembere volt az első olyan hónap az oroszországi import kezdete, 1972 óta, amikor nem érkezett Németországba földgáz közvetlenül Oroszországból.
A vezetékes orosz import kiváltását szolgálja egy sor fejlesztés, felépítenek egyebek között hét tengeri terminált, amelyek cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmasak. Az első – wilhelmshaveni – terminál építését már befejezték, és a tervek szerint januárban üzembe állítják.