Durvuló energiahelyzet egész Nyugat-Európában

Az Osztrák Energiaügynökség által számított energiaár-index (EPI) enyhén emelkedett októberben. 2022 szeptemberéhez képest pedig összesen 1,6%-os növekedést mutat. A sógoroknál éves összevetésben a háztartási energiaárak 50,2%-kal voltak magasabbak, mint tavaly októberben. Emiatt az energiaárak októberben is rekordszinten maradtak, és az infláció fő mozgatórugói voltak.

A mostani, novemberi adatok szerint az árszínvonal jóval az ukrajnai háború és a koronavírus-járvány kezdete előtti szint felett van. Ráadásul sok beszállító további áremeléseket jelentett be. 

Emelkedő árak: a gázolaj továbbra is drágább, mint a benzin

Októberben ismét emelkedett a benzin ára a szeptemberi rövid csökkenés után. Az előző hónaphoz képest az árak 1,4%-kal voltak magasabbak Ausztriában. Egy tipikus 50 literes tankolás valamivel több mint 85 euróba került, tavaly ez még megállt 65 eurónál. A 2022 és 2021 közötti éves összehasonlítás 27,5%-os árnövekedést mutat.

A gázolaj ára ennél is meredekebben emelkedett: októberben a gázolaj ára 4,6%-kal volt magasabb, mint szeptemberben, de így is a 2022. júliusi csúcs alatt maradt. Éves összehasonlításban a gázolaj 48,6%-kal volt drágább, mint 2021 októberében. A tipikus 50 literes tankolás átlagosan 100 euró körüli költséget jelentett októberben. A dízel ezért továbbra is drágább, mint a prémium benzin.

Drága a pellet, a tűzifa és fűtőolaj is

2022 szeptemberéhez képest októberben 7,1%-kal drágult a fapellet, és 163,4%-kal volt drágább az előző év azonos időszakához képest az osztrákoknál. A tűzifa ára 10,5%-kal emelkedett egy hónap alatt, 2021 októberéhez képest pedig 81,7%-kal nőtt. A fűtőolaj ára egy év alatt 94,5 %-kal drágult.

Két ellentétes fejlemény tapasztalható az áram árában 

Ausztriában a távhő lakossági árai nem változtak az előző hónaphoz képest. A távhő ára 61,5%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A háztartási gáz ára 5,6 százalékkal nőtt 2022 októberében szeptemberhez képest. Éves összevetésben a gáz ára 119,0%-kal nőtt 2022 októberéhez képest. A háztartási áram ára 6,8%-kal került kevesebbe, mint egy hónapja. Éves összevetésben viszont 24,8%-kal nőttek az árak. A villamos energia végfelhasználói piacán októberben két ellentétes fejlemény volt megfigyelhető: a meglévő fogyasztói szerződések árait továbbra is folyamatosan emelik. Ezzel szemben a nagykereskedelmi piacokon a nyárihoz képest alacsonyabb árak azt jelentik, hogy az új ügyfeleknek kínált tarifák kevésbé emelkednek.

Ausztriában a magas rezsiárakkal összefüggésben van a hajléktalanok számának növekedése, ezért a kormány télre kilakoltatási moratóriumot akar bevezetni – jelentette az őrvidéki Kismartonból Köves Andrea, a közmédia tudósítója, aki arról is beszámolt, hogy közben az energiaszámlák kompenzálására újabb segélycsomag kidolgozását is tervezi az osztrák kormány, 500 millió euró értékben.

„Idén a tavalyi évhez viszonyítva mintegy duplájára emelkedett az energiaszámlák összege, januártól pedig újabb drasztikus áremelkedés várható. A gázár egyes esetekben akár 75 százalékkal is emelkedhet, ez pedig attól függ, hogy a lakosok melyik gázszolgáltatóval és mikor kötötték a szerződésüket” – fogalmazott a tudósító.

Az eddiginél is nagyobb mértékben kell csökkenteni a földgázfogyasztást Németországban. Eddig 13 százalékos lakossági gáz-megtakarítás mértek, de a német hálózati felügyelet szerint ez nem elég, az ellátásbiztonság fenntartásához 20 százalék kellene. Közben Németországban egyre többen fűtenek fával vagy brikettel – számoltak be róla az M1 Híradóban.

Németországban egyre többen választanak a gáz helyett valamilyen alternatív fűtési módszert, ugyanis a gáz ára az egekbe szökött.

„Régebben olajjal és földgázzal fűtöttünk, de amióta szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben, nagyon felmentek az árak. Emiatt ismét szén és fa használatára kényszerültünk. Jelenleg a gáz körülbelül tizenhatszor drágább, mint a fa” – nyilatkozta az M1 Híradónak egy német farmtulajdonos.

Egy kandalló- és kályhagyártással foglalkozó cég vezetője azt mondja: extrém mértékben megnőtt a fa- és széntüzelésű fűtési megoldások iránti lakossági kereslet. „Vállalkozásunk idén rendkívül népszerűvé vált, mert mindenki kandallóval akar meleget teremteni a lakásában” – fogalmaz.

A német közüzemi hálózati felügyelet szerint azonban az eddiginél is nagyobb mértékben kell csökkenteni a földgázfogyasztást.

Klaus Müller, a felügyelet vezetője a Der Tagesspiegel című német lapnak adott interjúban azt mondta: jelenleg éves összehasonlításban mindössze 13 százalékos a lakossági gázmegtakarítás az előző négy év átlagához képest. Kiemelte, hogy

az ellátásbiztonság fenntartásához 20 százalékkal kell visszafogni a földgázfogyasztást.

Németországot azért fenyegeti földgázhiány, mert az eddigi legnagyobb szállító, Oroszország az Ukrajna ellen indított háborújának februári kezdete óta fokozatosan visszafogta, majd leállította németországi szállításait.

Az ukrajnai háború előtt Németország a földgázfelhasználásának bő 50 százalékát fedezte orosz importból.

Az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat 1 vezeték augusztus végi leállításával azonban teljesen megszűnt a behozatal, így 2022 szeptembere volt az első olyan hónap az oroszországi import kezdete, 1972 óta, amikor közvetlenül Oroszországból nem érkezett Németországba földgáz.

Az élelmiszerárak további emelkedésére számíthatnak a belgák, hamarosan többe kerülhet például kedvelt ételük, a sültkrumpli. Az éttermek vezetői szerint az energiaárak óriási növekedése okozza a legnagyobb gondot, és sok alapanyagért is többet kell fizetniük, mint egy évvel ezelőtt. Belgiumban októberben csaknem 50 éves rekordot döntött az infláció, meghaladta a 12 százalékot.

A belga éttermeknek is komoly gondot jelentett az energiaárak többszörösére emelkedése, miközben az alapvető élelmiszerekért is jelentősen többet kell fizetni.

„Az energiaárak az előrejelzések szerint akár még 25 százalékkal is emelkedhetnek. Ez tény. A zsírért 35 százalékkal, a szószokért 10 százalékkal kell majd többet fizetni. Ami a krumplit illeti, az már most 4-5 százalékkal drágább” – magyarázta egy gyorsétterem vezetője.

A belgák többsége legalább hetente egyszer vesz magának sültkrumplit valamelyik utcai árusnál, így hamar megérzik az áremelést. Aki pedig rendszeresen vásárol a papírtölcsérbe csomagolt finomságból, annak már a kis áremelkedések is összeadódnak.

Ha egy adag sültkrumpli ára 20 centtel nő, annak sokkal drámaibb hatása lesz, mintha mondjuk a mosogatógép ára nő 160 euróval. Hiszen a géphez nem kötődnek annyira az emberek, míg a sültkrumpli itt Belgiumban a mindennapi életünk része – magyarázta a belga sültkrumpli-árusok szövetségének elnöke.

A nyugat-európai országban csaknem 50 éve nem volt olyan magas az infláció, mint idén októberben. A fogyasztói árak több, mint 12 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, ez az adat még az eurozónában is átlagon felülinek számít. Azokban az országokban, ahol az euro a hivatalos fizetőeszköz átlagosan 10 százalékos inflációt jegyeztek az elmúlt hónapokban, ami ötszöröse az előzőleg kitűzött célnak. Az Európai Központi Bank eddig soha nem látott ütemben emelt kamatot, ami valószínűleg a következő hónapokban sem csökken. Szakértők szerint ugyanis az árnövekedések enyhítése még évekig eltarthat.

Spanyolországban folyamatosan emelkednek az élelmiszerárak. A vásárlók egyre több pénzt hagynak a boltokban, ezért a kormány még az idén el akar fogadni egy intézkedéscsomagot, amellyel megpróbálja megfékezni az árak emelkedését.

„A spanyol statisztikai hivatal beszámolója szerint 1994 óta nem mértek ilyen mértékű drágulást, mióta követik ezeket az adatokat. Spanyolország ugyanakkor az EU országai között áremelkedés szempontjából egyáltalán nincs az élmezőnyben, a legutóbbi összesítéskor a 17. helyen állt” – közölte a közmédia helyszíni tudósítója Madridból.

800 ezer olyan gyerek van Angliában, aki nem jogosult iskolai étkezésre, de a családja sem tudja kifizetni a melegételt – közölte egy brit civil szervezet igazgatója. Egyre többen csúsznak a szegénységi küszöb alá: becslések szerint minden ötödik angliai szorul segítségre. Ennek oka az infláció: 41 éves rekordot döntött novemberben a drágulás Nagy-Britanniában.

Napról napra egyre kevesebb gyerek áll sorban a menzánál ebben a birminghami általános iskolában. Csak minden másodiknak jár az ingyen ebéd, a többiek szüleinek napi 2 font 20 pennyt, vagyis mintegy ezer forintot kell fizetni, ha szeretnének meleg ételt biztosítani a gyereküknek.

A tanárok figyelmeztetetnek: egyre több szülőnek jelent gondot az ebédpénz kifizetése. Az Egyesült Királyságban ugyanis 40 éves rekordokat döntött az infláció, a tej és a vaj ára pedig több mint 30 százalékkal emelkedett.

„27 éve, amikor tanítani kezdtem, még nem volt a környéken élelmiszerbank, nem is tudtuk, mi az. Ez azonban megváltozott, nagyon sokan vannak, főleg a Covid-járvány óta, akik segítségre szorulnak. Vannak akik elvesztették az állásukat, mások az infláció miatt boldogulnak nehézkesen. Vannak, akik dolgoznak, de bajban vannak, viszont nem jogosultak az élelmiszerbank-jegyekre, ezért mi adunk nekik élelmiszer-jegyeket” – mondta egy tanár.

Országszerte családok százezreinek jelent gondot gyerekük étkeztetése. Az egyik civil szervezet szerint ezek a gyerekek gyakran nem jutnak hozzá megfelelően tápláló élelemhez.

„Körülbelül 800 ezer gyerek van Angliában, akik a szegénységi küszöb alatt élnek, mégsem jogosultak ingyenes iskolai étkezésre. Ezek azok a gyerekek, akikért nagyon aggódunk a jelenlegi megélhetési válságban, hiszen a szüleiknek rendkívül nehéz döntéseket kell meghozni, amikor vásárolnak. Gyakran mondanak le az iskolai étkezésről és helyette maguk csomagolnak ebédet. Tízből kilenc alkalommal ezek az ételek sokkal kevésbé táplálóak, mint amit a menzán kapni, sőt, van hogy semmit nem kapnak” – mondta a szakértő.

Van, aki bölcsödéskorú gyerekével áll sorban egy tál meleg ételért az angliai Blackpool élelmiszerbankjánál. Napi százakat szolgálnak itt ki. Egyes becslések szerint minden ötödik angol segítségre szorul, a télen pedig elérheti az egymilliót a szegénységben élő gyerekek száma.

A friss húsra is lopásgátlót tesznek a londoni üzletekben. Amióta Angliában is elszabadult az infláció, egyre gyakrabban fordul elő, hogy fizetés nélkül távoznak a vásárlók az élelmiszerekkel.

„Szalonna, kolbászok és sajt, ezeket lopják a leggyakrabban” – sorolta az üzletvezető.

„Felháborítóak az árak az üzletekben, minden pénzem a számlákra és bevásárlásra megy el” – mondta egy az üzletben vásárló nő.

1981 óta nem volt olyan magas az infláció az Egyesült Királyságban, mint most. A drágulás motorja itt is az energia: egy átlagos brit háztartás 89 százalékkal fizetett többet a gázért és az áramért októberben, mint egy évvel korábban.

Több mint 200 fonttal növelte a brit háztartások élelmiszerekre fordított átlagos kiadásait Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból (Brexit) – áll az egyik vezető londoni gazdaságelemző műhely csütörtökön ismertetett tanulmányában.

A patinás londoni közgazdasági egyetem, a London School of Economics gazdaságkutató intézete (Centre for Economic Performance, CEP) matematikai levezetésekkel alátámasztott 27 oldalas elemzésében hangsúlyozta, hogy az évtizedek óta zajló sikeres vámtarifa-csökkentési folyamat révén ma már nem a vámok, hanem a nem vámjellegű akadályok a nemzetközi kereskedelem első számú hátráltatói.

A CEP felidézi, hogy Nagy-Britannia és az EU kötött ugyan egy kereskedelmi és együttműködési megállapodást, amely a Brexit után is kiküszöböli a vámtarifákat és a kvótákat a kétoldalú kereskedelemben, az egyezmény azonban nem intézkedik a korábbihoz hasonló mély kereskedelmi integráció fenntartásáról.

Így a szabályozói és a vámeljárási keretrendszer megváltozott, és ez súrlódásokat idéz előtt a kereskedelmi forgalomban.

Az új intézkedések közé tartozik az áruforgalom átfogó vámellenőrzése, az eredetigazolási követelmények megjelenése, a szabályozási megfelelés külön igazolásának kötelme minden egyes kereskedelmi célország esetében, valamint az emberek szabad mozgásának korlátozása, amely az üzleti utazásokra is vonatkozik.

Így Nagy-Britannia és az Európai Unió kereskedelme elé vámellenőrzési és szabályozói határ emelkedett, amely a nem vámtarifa-jellegű akadályok hirtelen és azonnali okozta – áll a CEP csütörtökön bemutatott elemzésében.

A London School of Economics gazdaságkutató intézete az élelmiszerek kereskedelmében vizsgálta részletesen ennek nagy-britanniai inflációs hatását, és megállapította, hogy a Brexit utáni két évben országosan 5,84 milliárd fonttal (csaknem 2800 milliárd forinttal), egy-egy háztartás esetében átlagosan 210 fonttal (több mint százezer forinttal) emelkedett az élelmiszervásárlási számla.

Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból,

miután a brit EU-tagságról 2016 nyarán rendezett népszavazáson a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre voksolt.

A Brexit feltételrendszeréről Brüsszellel kötött megállapodás alapján Nagy-Britannia a távozás dátuma után 11 hónappal, 2020. december 31-én az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett, így attól az időponttól megszűnt az emberek, a tőke, az áruk és a szolgáltatások kötetlen kétoldalú mozgásának automatikus szabadságjoga is.

Csütörtöki tanulmányában a Centre for Economic Performance felidézi, hogy Nagy-Britanniában jóval 10 százalék felett – több mint négy évtizedes csúcson – jár az infláció, és ebben a Brexit okozta élelmiszer-inflációs többletnek is szerepe van.

A CEP elemzői közölték: számításaik szerint a brit EU-tagság megszűnése utáni két évben az élelmiszerek kiskereskedelmi árát évente hozzávetőleg 3 százalékkal emelték a Brexit hatásai Nagy-Britanniában.

Franciaországban pánikot okozott a betegek körében, hogy a legnagyobb áramelosztó cég vezetője azt mondta: az előre tervezett áramszünetek esetén nem tudnak kivételt tenni a lélegeztetőkészüléket használó betegekkel. A kormány igyekszik megnyugtatni az embereket, és próbál úrrá lenni az energiaválságon.

A lehetséges áramszünetek miatt aggódik a 62 éves Jean-Paul Vasseur, akinek a lélegeztetőgépe folyamatosan csatlakoztatva van a hálózathoz. A francia férfi azt mondta, nem tudja, kinek jelezze, hogy számára nélkülözhetetlen az áramszolgáltatás. Kijelentette: „senki sem mondta, hogy jelentsem valakinek. Nem kaptam se egy levelet, se telefonhívást, se e-mailt, semmit” – mutatta be az M1 Híradója a férfi problémáját.

A pánikot az okozta, hogy egy hétfői interjúban a franciaországi villamosenergia-elosztóhálózat 95 százalékának irányításáért felelős cég vezetője azt mondta, hogy a légzőkészüléket használó betegekkel nem tudnak kivételezni áramszünetek esetén. A francia kormány azóta igyekszik megnyugtatni a lakosságot.

Emmanuel Macron francia elnök indulatosan kommentálta a feni nyilatkozatot: „a vállalat feladata nem a félelem keltése, hanem az energia szolgáltatása. Abszurd forgatókönyvekkel ijesztgetik az embereket. Azonnal fejezzék be!”

A francia kormány korábban bejelentette, hogy a kialakult energiakrízis miatt azt tervezi, előre bejelentve, szakaszosan lekapcsolja télen az áramot. Elmondásuk szerint minderre azért van szükség, hogy elkerüljék az egész országra kiterjedő áramszünetet.

Az áramszüneteket előre megtervezett ütemterv alapján hajtják végre. Először a lekapcsolás előtt három nappal értesítik az érintett közösséget, majd egy nappal a lekapcsolás előtt újra felhívják az emberek figyelmét.

Néhány nappal ezelőtt ismét üzembe helyeztek egy kelet-franciaországi szénerőművet. A francia kormány még szeptemberben adta ki azt a rendeletet, amelyben az energiaellátási kihívásokra hivatkozva az ország utolsó két szénerőművének újraindításáról döntött. Az erőművet üzemeltető vállalat szerint középtávon – még ha környezetszennyező is – szükség van a szénerőműre.