tóth gabi
Ha minden a tervek szerint alakul, az eszközt fél éven belül bocsájthatják fel a világűrbe.
Elkészült a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kutatóinak legújabb kisműholdja, az MRC-100, amely a Föld körüli elektroszmogot vizsgálja majd, és a tervek szerint 2023 májusában bocsájtanak fel a világűrbe Elon Musk amerikai üzletember SpaceX űrkutatási vállalatának egyik Falcon-9 típusú rakétájával - olvasható a BME honlapján.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával elkészült űreszköz, amely az 5x5x15 centiméteres méretével a SMOG-sorozat legnagyobb darabja, a BME Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék oktatói, kutatói és hallgatói hároméves közös munkájának eredményeként jött létre. Az MRC-100 elnevezést a Műegyetemi Rádió Club tiszteletére kapta, amely 2024-ben lesz százéves. A klub valamennyi kisműhold fejlesztésében kulcsszerepet játszott.
A Műegyetem tájékoztatása szerint mivel a műholdat a 2023 májusára tervezett felbocsátása előtt hat hónappal át kell adni a világűrbe juttatást biztosító cégnek, ezért az MRC-100 útnak indult Glasgow-ba a napokban, ahol megtörténik a műholdplatformra telepítése. Innen átszállítják majd a floridai Cape Canaveralbe, ahonnan aztán a világűrbe juttatják Musk rakétájával. A pályára állítás költségeit az amerikai ARDC (Amateur Radio Digital Communications, rádióamatőrök a digitális kommunikáció fejlesztéséért) alapítvány biztosította.
A 2013-ban indított SMOG-projektben az MRC-100 az ötödik műhold, amelyet a BME-n fejlesztettek. A projekt részeként 2019 decemberében indult útnak a SMOG-P zsebműhold, amely 2020. szeptember végén fejezte be küldetését. Mérési eredményei alapján készült el az első olyan elektromágneses szennyezettségi térkép, amely a digitális földfelszíni TV-sugárzás elektromágneses hatását mutatta be.