Egyre durvul a migrációs helyzet Európában

Magyarország a migrációs válság 2015-ös kezdetén kimondta: meg kell védeni az Európa Unió külső határait, és bebizonyította, hogy ez lehetséges – jelentette ki Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti képviselője Strasbourgban, egy az illegális migráció témájában tartott konferencián szerdán.

Hidvéghi Balázs hangsúlyozta, a migráció tekintetében erős álláspontja mellett Magyarország 2015 óta mindvégig kiállt.

Orbán Viktor volt az egyetlen miniszterelnök Európában, aki világosan kimondta: meg kell különböztetni és nem szabad összekeverni a menekülteket és a gazdasági migránsokat. A későbbiekben a migránsok és a menekültek kategóriáit tudatosan összekeverték, ami számos konfliktushoz vezetett Európa életében – mondta az EP-képviselő.

Az EP-képviselő emlékeztetett: Magyarország nemzetközi ellenállás és felháborodás ellenére kerítést épített a szerb határon. Az illegális migráció száma a kerítés megépítését követen jelentősen visszaesett, noha a migránsok még így nagyszámú jogtalan határátlépést kísérelnek meg. Magyarország 650 milliárd forintot költött a határkerítésre, az EU 2 százalékot térített meg ebből az összegből, azt sem a fizikai határ lezárására.

„Még sokat kell tenni Európában a migráció megállítására”

– tette hozzá.

Végezetül kijelentette: a szolidaritásnak az európai kormányoknak az európaiak irányába kell történie. A magyar intézkedések ezt a szolidaritást tükrözik – tette hozzá Hidvéghi Balázs.

Schaller-Baross Ernő, a Fidesz EP-képviselője beszédében a magyar-szerb határon felépített határőrizeti kerítéssel kapcsolatan hangsúlyozta: Magyarország nem csak saját határát, hanem a külső uniós határokat, azaz Európát védi. Mindezért Magyarország nem dicséretet, hanem folyamatos bírálatokat kap – mondta.

„A kérdés az, hogy Európa maradjon-e az európaiaké, vagy adjuk át egy más civilizáció képviselőinek? Megvédjük-e zsidó-keresztény kultúránkat, vagy átadjuk a multikulturalizmusnak? Azt szeretnénk, hogy a gyermekeink is úgy ismerjék Európát, ahogy azt mit megismerhettük”

– fogalmazott.

Schaller-Baross Ernő végezetül arra kérte az európai intézményeket és az európai kormányokat, fogadják el, hogy Magyarország úgy gondolja: gyermekek születése oldhatja meg a munkaerőpiaci kihívásokat.

Jean-Paul Garraud, a francia Nemzeti Tömörülés (FN) európai parlamenti képviselője beszédében azt mondta, az ellenőrizetlen migráció hatása Franciaországra nézve jelentős. Nehéz adatokhoz jutni, ugyanis tilos statisztikát készíteni Franciaországban az etnikai származásról – közölte. Noha az ország mindent megtesz az érkezettek megsegítésére, a francia migrációs rendszer olyan összetett, hogy nem győzi az érkezők adminisztrálását. Nyilvántartás hiányában nincs lehetőség a jogosulatlanok visszaküldésére, és jelentősen emelkedik a bűnelkövetések száma is – mondta.

Jorge Buxadé Villalba, az Európai Konzervatívok és Reformerek EP-képviselőcsoport spanyol politikusa a migrációval kapcsolatban azt mondta:

véget kell vetni a baloldali narratívának, az észak-afrikai spanyol exklávék, Ceuta és Melilla alapításuk óta európai és keresztény városok.

Az oda bejutatott illegális migránsok kitoloncolása az érvényes európai szabályozás értelmében nem lehetséges, az illegális bevándorlók szabadon tovább utazhatnak Európába.  Ez biztonsági kockázatot jelent az egész Európa Unió számára – húzta alá.

Marco Campomenosi, az olasz Liga uniós parlamenti képviselője azt hangsúlyozta, a jelenlegi olasz kormánykoalíció egységes a migráció megoldását célzó erőfeszítések szempontjából. A civil szervezetek jelenléte a Földközi-tenger térségében vonzza a migránsokat, ezért erős jelzést kell küldeni számukra – mondta. Az embercsempészek és a civil szervezetek között egyelőre nem bizonyított az együttműködést, azonban egyes lehallgatási dokumentumok ezt támasztják alá – tette hozzá.

Patryk Jaki az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR), lengyel EP-képviselője azt mondta, a határvédelem megerősítésével Lengyelország célja megvédeni identitását, önálóságát, és a görög filozófián, a római jogon és a keresztény hagyományokon nyugvó nyugati civilizációt. Többről van szó, mint a lengyel határok védelméről. Ha Varsó nem védi meg az unió külső keleti határait, annak Európában jelentős negatív hatásai lennének – tette hozzá.

Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt EP-képviselője közölte: a konferencián részt vevő EP-képviselők politikai pártjai, a Fidesz európai parlamenti képviselői, a Konzervatívok és Reformerek (ECR), valamint az Identitás és Demokrácia (ID) EP-frakciók együttműködési nyilatkozatot írtak alá. Az összefogás nyilvánosságot teremt a résztvevő pártok és pártcsaládok által képviselt álláspontok erősebb képviseletére az Európai Parlamentben és azon kívül – emelte ki.

Az együttműködésben három miniszterelnököt adó politikai párt is részt vesz, köztük „a Fidesz, Orbán Viktor miniszterelnök pártja, aki az európai identitás legfőbb védelmezője”

– emelte ki.

A nyilatkozat részleteit ismertetve elmondta: az aláírók megerősítették, hogy szorosabban fognak együttműködni a béke, a társadalmi biztonság és stabilitás, az energiabiztonság érdekében.

Határozott fellépést képviselnek az illegális migrációval szemben. Azon dolgoznak, hogy a tagállamok visszakapják a kompetenciájukat, és azon, hogy a demokrácia valóban érvényesüljön – tette hozzá az osztrák politikus.

Ausztriában a politikusok a beszédeik elején rendszerint úgy fogalmaznak, hogy "Kedves osztrákok, Kedves Ausztriában élők!" Az Osztrák Integrációs Alap legújabb felméréséből az derül ki, hogy az utóbbi megszólítás egyre több embert érint a szomszédunkban. 

2022 január elsején ugyanis a hivatalos adatok szerint 1,8 millió olyan ember élt tartósan Ausztriában, aki külföldön született. Ez a teljes lakosság 20,5 százaléka, vagyis minden ötödik ember bevándorló. Ez azt jelenti, hogy az egy évvel korábbi adatokhoz képest 0,4 százalékkal több külföldi él az országban. A már önmagában is megdöbbentő adatot tovább súlyosbítja, hogy ezek a számok még nem tartalmazzák a 2022-es év adatait, amit az osztrák hatóságok rekordévként emlegetnek migrációs szempontból - írja a Kronen Zeitung.

A részletes adatokat kielemezve azt látni, hogy az Ausztriában élő külföldön születettek között a németek, a bosnyákok és a törökök vannak többségben. 2017-hez képest azonban arányait tekintve a Szíriából érkezett migránsok száma ugrott meg leginkább. 2017 január elsején 41,5 ezer szíriai menedékkérő élt a szomszédban, az idei év első napján viszont már 63 ezren. Magyarán: Öt év alatt Keszthely lakosságának megfelelő ember vándorolt Szíriából Ausztriába. 

És még egy elgondolkodtató adat. Az Ausztriában született nők születési rátája 2021-ben 1,41 volt, ugyanez az arányszám Szíriában, Afganisztánban vagy Irakban született nőknél 2,79 volt. A közel kétszeres különbség egyértelmű jele annak, hogy Ausztriában a következő években is rohamosan fog emelkedni a migrációs hátterű emberek aránya. 

Migrációs kihívások mindig jelentkezni fognak, ezért az Európai Unió válaszainak nem szabad esetinek lenniük. Eljött az ideje, hogy fenntartható, átfogó európai menekültügyi és migrációs keretet hozzon létre a unió – jelentette ki az európai életmód előmozdításáért felelős uniós biztos Strasbourgban szerdán.

Margarítisz Szkínász az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésének menekültügyi és a migrációs kérdésekről folyatott vitáján emlékeztetett: minden migrációs útvonalon növekszik az illegális bevándorlás, köztük a legnagyobb nyomás a Nyugat-Balkánon keresztül vezető útvonalon található országokra nehezedik.

Emlékeztett, hogy az Európai Bizottság javaslatára már létrejött az európai menekültügyi és migrációs egyezmény, amely képes kezelni a problémákat. Egyedi akciók nem hoznak eredményt – mondta. Közös megállapodásra van szükség a befogadás irányelvéről, a visszafogadás és visszaküldés feltételeiről.

Közölte: az Európai Bizottság korábban előállt egy húszpontos javaslattal, amelyben egyebek mellett szerepelt az észak-afrikai partnerországokkal való együttműködés megerősítése, a hatékonyabb határőrizet megteremtése, az embercsempészekkel szembeni fellépés fokozása, valamint a tengeri kutatás és mentés megszervezése a tagállamokkal és minden más szereplővel együttműködve.

Kijelentette: a szolidaritás kifejezése mellett intézkedések azonnali meghozatalára van szükség, hogy minden migrációs útvonalon gyors eredményt tudjanak elérni a tagállamok az EU határ- és partvédelmi ügynöksége, a Frontex támogatása mellett.

„Megvannak a forrásaink, az eszközeink, és van politikai akarat arra, hogy a migrációt a bizalom és a szolidaritás szellemében kezeljük” – tette hozzá Margarítisz Szkínász.

Ylva Johansson uniós belügyi biztos beszédében azt hangsúlyozta, hogy az unió számára intézkedései meghozatalakor is a legfontosabbnak az emberéletek mentésének kell lennie. Hozzátette ugyanakkor, hogy az unióba kívánkozók között azok vannak többségben, akik nem szorulnak nemzetközi védelemre. Esetükben a visszaküldésről kell beszélni, illetve lehetőséget kell teremti számukra, hogy legálisan léphessenek be az Európai Unióba.

„Meg kell mutatni mindenkinek, hogy a migráció nem veszély és nem fenyegetés. A migrációra szükségünk van” – tette hozzá az uniós biztos.

Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője felszólalásában mindenek előtt arra emlékeztetett, hogy egy civilszervezet által irányított hajó, az Ocean Viking fedélzetén nemrégiben Franciaországba érkezett 234 migráns közül már csak négy ember van a francia hatóságok ellenőrzése alatt. A többieket szabadon engedték, és azonnal eltűntek Franciaországban. Ez a nyitott határok politikájának rémisztő eredménye. Több száz, papírokkal nem rendelkező ember kóborol szabadon Európában, akik biztonsági fenyegetést jelentenek az európai állampolgárokra – figyelmeztetett.

„Az eset üzenete katasztrofális Európa számára. Minél több hajót engedünk kikötni, annál több hajó fogja követni őket” – mondta.

Szavai szerint Orbán Viktor miniszerelnök és Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes már évekkel ezelőtt bebizonyította, hogy a határokat meg lehet védeni a szárazföldön és a tengeren is. Giorgia Meloni olasz miniszterelnöknek pedig igaza van: az egyetlen közös megoldás az uniós határok védelme, a migránshajók indulásának megakadályozása és az Európán kívüli adminisztrációs pontok megnyitása – mondta.

„Európa kapui nem állnak nyitva mindenki számára. A rendet és biztonságot helyre kell állítani” – szögezte le Hidvéghi Balázs.

Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselője felszólalásában kijelentette: a migrációt nem kezelni kell, hanem megelőzni. Magyarország és Ausztria nemrégiben megállapodást kötött Szerbiával a nyugat-balkáni útvonalon érkező migráció megfékezéséről, mert mint látható, az Európai Unió menekültügyi rendszere megbukott – tette hozzá a fideszes képviselő.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője a vita során elmondott beszédében hangsúlyozta: a migráció az EU legnagyobb gondja és minden idők legsúlyosabb társadalmi válsága.

Az Európai Bizottság javaslatai, köztük a civilszervezetek hajóira vonatkozó iránymutatások, a migránsok visszatérését elérni akaró országokkal való koordináció és az unión belüli önkéntes áttelepítés végrehajtásának ösztönzése helyes prioritás – mondta az EP-képviselő, de hangsúlyozta: az EU-nak világossá kell tennie, hogy nem biztosít pénzeszközöket egyetlen olyan kormánynak sem, amely nyíltan vagy hallgatólagosan együttműködik az embercsempészekkel.

„A migránscsempészek rabszolga-kereskedelmet folytatnak, terroristák, és ennek megfelelően kell őket kezelni” – szögezte le.

Kijelentette: a Frontexet klasszikus határrendészeti és határvédelmi szervvé kell átalakítani egységes irányítás alatt, közös költségvetésből finanszírozva. Közös határvédelmi mechanizmus nélkül az EU nem lesz képes kezelni a migrációt – tette hozzá felszólalásában Gyöngyösi Márton.

Rendkívül fontos, hogy Brüsszel végre változtasson migrációpárti politikáján, amely sokakat arra ösztönöz, hogy életük kockáztatásával, embercsempészeknek több ezer dollárt fizetve megpróbáljanak Európába jönni – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Bécsben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az osztrák fővárosban tartott egyeztetéseiről beszámolva kiemelte, hogy a bevándorlás témájában meglehetősen nehéz racionális megbeszélést folytatni, általában ideológiai, érzelmi alapú viták zajlanak, de a legfontosabb az lenne, hogy Brüsszel hagyjon fel migrációpárti politikájával.

„Világossá kellene tenni, hogy Európába csak legálisan lehet bejönni, az illegális bevándorlóknak itt semmi keresnivalójuk nincsen, és őket nem is fogjuk beengedni” – szögezte le „Mi, magyarok ezt elég határozottan csináljuk, sajnos Brüsszel ezzel ellentétes mozgásokat hajt végre még mindig” – tette hozzá.

Aláhúzta:

embercsempészek „néha NGO-knak adják ki maguknak”,

a Földközi-tengeren mentőhajókat üzemeltető civil szervezetek például „gyakorlatilag embercsempész-bandák, akik nyomást próbálnak helyezni az európai országokra, hogy engedjük be a ki tudja honnan érkező illegális migránsokat”.

Szijjártó Péter ezt követően érintette az ukrajnai háború súlyos kihatásait, s kiemelte, hogy az Európát körülvevő fejlődő térségek problémái az előbb-utóbb bevándorlási hullámokhoz vezetnek, amit hazánk is jól érez a saját bőrén.

Magyarországra keletről már több mint egymillió menekült érkezett, a déli határon pedig közelíti a 250 ezret az idén megakadályozott illegális határátlépési kísérletek száma – emlékeztetett.

Majd megismételte, hogy a megoldást a béke jelentené Ukrajnában. „Ha béke lenne, akkor minden olyan kihívás, súlyos probléma, amelyet a háború okoz, legyen az az energiaválság, az élelmiszerellátás válsága, a fejlődő országok egyre komolyabb kihívásai, mind megoldódna” – mondta.

Valamint hozzátette, hogy

a migráció kiváltó okait kellene kezelni, a származási országok gazdaságának fejlesztése által.

A miniszter végül arról számolt be, hogy Európa a recesszió felé rohan az ukrajnai háború és a „totális kudarcot vallott szankciók” miatt, amiből Magyarország szeretne kimaradni, ezért fenn kell tartani az érkező beruházások ütemét.

Ennek kapcsán pedig tudatta, hogy az osztrák cégek a negyedik legnagyobb beruházói közösséget alkotják hazánkban, 2500 vállalat mintegy 70 ezer ad munkát.

Szijjártó Péter többek között Harald Mahrerrel, az osztrák gazdasági kamara (WKO) elnökével, Gerd Müllerrel, az ENSZ Iparfejlesztési Szervezetének (UNIDO) főigazgatójával és Michael Spindeleggerrel, a Nemzetközi Migrációspolitika-fejlesztési Központ (ICMPD) vezetőjével találkozott Bécsben.