Rezsiválság a hétköznapokban Nyugat- Európában

Drágább bérletek, hidegebb ülések, gyorsabb felvonók – ilyen változásokra számíthat az, aki az idei télen is Ausztriában tervezi a síelést. Az energiaárak drasztikus drágulása miatt nyugati szomszédunkban is különféle intézkedéseket terveznek, hogy ki tudják gazdálkodni a megemelkedett költségeket. A híres bécsi karácsonyi vásár díszkivilágítása is jóval szerényebb lesz a megszokottnál – hangzott el az M1 Híradóban.

Már összeszerelték a híres adventi vásár bejáratát a bécsi városháza előtt. Az óriási gyertyák fényét és a díszkivilágítást két hét múlva kapcsolják fel. Néhány éve még fényárban úszott Bécs belvárosa a karácsonyi időszakban.

Európa egyik leglátogatottabb adventi forgataga azonban idén más lesz, mint amit az elmúlt években.

„A híres bécsi kivilágítást is szűkítik majd az idei karácsonyra. Ez azt jelenti, hogy csak LED-es izzókat szerelnek majd fel a Rathaus platz-ra és környékére, azonban egy érdekesség, hogy idén negyven fával kevesebbet fognak majd feldíszíteni. És ez a fényfüzér, ez a pazar kivilágítás egy órával rövidebb ideig fog majd idén üzemelni” – jelentette az M1 tudósítója Bécsből.

Az elmúlt években heteken át rengeteg volt az árus és kézműves a bécsi adventi vásárban. Ez is jelentősen megváltozik idén.

A korábbinál jóval kevesebb árus lesz idén, az árusoknak ugyanis sokkal drágább idén kiállítaniuk a termékeiket. A termékek is drágultak, a fuvarköltségek is és a bérleti díj is.

Sokan pedig azzal is számolnak, hogy vevőből is kevesebb lesz idén, elsősorban a szankciós infláció miatt.

Egy osztrák férfi a Híradónak arról beszélt, hogy az infláció és a magas rezsiköltségek miatt sokan nem engedhetik majd meg maguknak, hogy itt vásároljanak.

„Az átlagos osztrák háztartásoknak érezhetően drasztikusan növekedtek a rezsiköltségei az utóbbi hónapokban, és sajnos nem látszik javulás. Véleményem szerint az infláció miatt az átlagbérből élő emberek egyre jobban odafigyelnek a mindennapi költéseikre is” – nyilatkozta a férfi.

De nemcsak a karácsonyi idény, hanem az síszezon is más lesz Ausztriában

– erről az osztrák nemzeti idegenforgalmi hivatal egyik vezetője beszélt a pénzcentrumnak.

Oskar Hinteregger szerint a sípályák üzemeltetői várhatóan csökkentik majd a hóágyúk, és a fűtőberendezések használatát és a világítást is hamarabb lekapcsolhatják. A tervek szerint a felvonók gyorsabban járnak majd, mert az gazdaságosabb, és az ülésfűtést is lejjebb tekerhetik.

Szakemberek azt mondják: akik ausztriai telelést terveznek, azoknak a tavalyihoz képest 10-15%-kal drágább szállásköltséggel és 20%-kal magasabb éttermi költségekkel kell számolniuk most télen.

A német Vidéki Libatenyésztők Szövetségének elnöke, Lorenz Eskildsen a minap arról beszélt egy interjúban, hogy 100 százalékos áremelkedésre számít a libaárakat illetően. Ez azt jelentené, hogy az importlibák esetében 4,50 euróról 9 euróra emelkedne a kilogrammonkénti ár. A német libáknál nem ennyire súlyos az áremelkedés, de azok már így is nagyon drágák. A mostani 15 euró helyett 17,50 euró lehet a szárnyas állat kilója. 

A legolvasottabb német napilap, a Bild beszámolója szerint ennek súlyos következményei lesznek a következő hónapokban. Az első éttermek már be is jelentették, hogy az ünnepi időszakban szokásos libaételek idén nem szerepelnek majd az étlapjaikon. Példaként említik, hogy az éttermesek arra panaszkodnak, hogy egy egészben sült többkilós libát 250 euró (kb. 100 ezer forint) környékén kellene adniuk, amit a családok nagy része nem lenne képes kifizetni. 

Egy 26 éve működő drezdai étteremben minden évben a gasztronómiai csúcspont az ünnepi libaételek. A tulajdonos azonban arról beszélt a lapnak, hogy idén ebből nem lesz semmi. A libacomb vagy libamell adagja 35 euró (kb. 15 ezer Ft) lenne az árrobbanás után. André Berthold attól fél, hogy ilyen árképzés mellett rajtuk maradna az áru. 

A tulajdonos azonban mégsem akarja a tehetősebbeket megfosztani a finomságoktól, ezért úgy döntött, hogy előrefizetés esetén elkészítik a libafogásokat a vendégeknek. 

Belgiumban általános sztrájkot hirdettek a szakszervezetek  szerdára a magas energiaárak és az infláció miatt.

A munkabeszüntetés számos ágazatot érint, így várhatóan megbénulhat az ország működése. A részletekről Baraczka Eszter, az M1 brüsszeli tudósítója tájékoztatott.

„A sztrájk szervezői azt szeretnék, hogyha az állam több támogatást nyújtana a fogyasztóknak az óriási energiaárak és az ebből is következő infláció miatt. Azt is szeretnék továbbá, hogy a munkaadók nagyobb mértékben emelhessék a béreket, ez ugyanis csak egy központilag meghatározott index erejéig lehetséges, ezt ők nem tartják kielégítőnek” – fogalmazott Baraczka Eszter.

A magas energiaárak, az elszabadult infláció, valamint Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt egyre mélyül Európában a megélhetési válság – derül ki a The Guardian című brit napilap hétfői számában közzétett, az Ipsos francia közvélemény-kutató intézet és a Secours Populaire francia civil szervezet által hat országban készített felmérésből.

A közvélemény-kutató cég honlapján jelzi: az Ipsos és a Secours Populaire első alkalommal készítette el az európai bizonytalansági és szegénységi barométert, hogy megfigyeljék több európai ország lakosainak véleményét és aggodalmait.

Az online felmérést 2022. június 17. és július 6. között készítették el Franciaországban, Németországban, Görögországban, Olaszországban, Lengyelországban és az Egyesült Királyságban 6000, 18 éves vagy annál idősebb európai lakos megkérdezésével.

Az adatok szerint a megkérdezettek több mint fele komoly kockázatot lát arra, hogy a következő hónapokban pénzügyi helyzete bizonytalanná válik, 80 százalékuk már most is nehéz pénzügyi döntésekre kényszerült.

A megkérdezettek 54 százaléka válaszolta, hogy vásárlóereje csökkent az elmúlt három évben – főként a magasabb élelmiszer –, üzemanyag-, fűtés- és lakbérszámlák miatt.

A leginkább érintett ország Görögország volt, itt a válaszadók 68 százaléka mondta azt, hogy vásárlóereje 2019 óta nagyon vagy valamelyest csökkent. Franciaországban az arány 63, Olaszországban 57, Németországban 54, Nagy-Britanniában 48, Lengyelországban 38 százalék volt.

A válaszadók 64 százaléka mondta azt, hogy gyakran vagy néha nem tudja eldönteni, hogy mi legyen a következő takarékossági lépés, mivel már meghúzták a nadrágszíjat, ahol tudták. Összesen 28 százalékuk számolt be arról, hogy a hónap közepére túllépte hitelkeretét, 27 százalék pedig gyakran vagy időnként aggódott, hogy elveszíti otthonát.

A megkérdezettek 27 százaléka mondta azt, hogy pénzügyi és anyagi helyzete bizonytalan, ami azt jelenti, hogy „egy váratlan kiadás mindent megváltoztathat”, míg 55 százalékuknak figyelnie kell, mire ad ki pénzt.

A jövő miatt sokan aggódnak: a válaszadók 55 százaléka érezte úgy, hogy nagyon vagy valamennyire jelentős annak a kockázata, hogy bizonytalan helyzetbe kerül az elkövetkező hónapokban, minden hatodik (17 százalék) pedig nagyon magasra értékelte ennek lehetőségét.

A vizsgált országokban a szülők mintegy 49 százaléka aggódik amiatt, hogy nem tudja kielégíteni gyermekei igényét, 33 százalékuk már jelenleg sem tudja biztosítani, hogy gyermeke étrendje olyan változatos legyen, amennyire azt szeretné.

A tanulmány éles eltéréseket mutat ki az egyes országok között azt illetően, hogy mely csoportokat tartanak a megkérdezettek a legveszélyeztetettebbek a szegénységbe csúszás szempontjából: Németországban a nyugdíjasokat (61 százalék), Olaszországban a fiatalokat (57 százalék), míg Nagy-Britanniában az egyszülős családokat (55 százalék).

Amíg októberben több európai fővárosban is jelentősen emelkedtek a háztartásokat terhelő rezsiköltségek, addig a meghatározott éves átlagfogyasztással rendelkező magyar háztartások Európában az egyik legalacsonyabb áron juthattak földgázhoz és villamos energiához – közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) az MTI-vel szerdán.

Az Energie-Control Austria és a MEKH megbízásából készült nemzetközi ár-összehasonító vizsgálat több európai fővárosban is jelentős energiaár-növekedést regisztrált.

A kutatás szerint a lakossági fogyasztók által fizetendő villamos energia ára Dublinban 44, Rómában 30, Bécsben 24, Berlinben pedig 15 százalékkal emelkedett szeptemberhez képest, míg a földgázért Rómában 97, Luxembourgban 64, Lisszabonban 58 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy hónappal korábban.

Kiemelték: a magyar fogyasztók villamosenergia-költségei októberben sem emelkedtek. A nemzetközi ár-összehasonlítás eredményei szerint a magyar fogyasztók a rezsivédett árkategóriába tartozó átlagfogyasztás évi 2523 kilowattóra (kWh) esetén a második legolcsóbb árat (9,17 eurocent/kWh) fizették a villamos energiáért. Azok a háztartások, akik 20 százalékkal többet fogyasztanak a megadott éves átlagfogyasztásnál, azok 10,56 eurocent/kWh áron juthattak villamos energiához, ami szintén a második legolcsóbb ár európai összehasonlításban.

A rezsicsökkentett áron vásárolható földgáz a múlt hónapban Magyarországon volt a legolcsóbb – írták.

Átlagfogyasztás (63 645 megajoule) esetén a földgázért továbbra is a magyar fogyasztók fizették a legalacsonyabb árat (2,52 eurocent/kWh). Az átlagot 20 százalékkal meghaladó fogyasztás esetén a magyar háztartások 5,12 eurocent/kWh áron jutottak földgázhoz, amely európai összehasonlításban a második legkedvezőbb ár.

Az európai emberek életszínvonala veszélybe került az elhibázott uniós szankciók miatt – mondta Rétvári Bence államtitkár egy lakossági fórumon. A politikus felhívta a figyelmet a nemzeti konzultációra is, amelynek segítségével a kormány a magyar emberek véleményét képviselheti Brüsszelben. Néhány napja szivárognak az információk arról, hogy egy újabb szankciós csomag készülődik, amelynek már az emlegetése is a gáz világpiaci árának emelkedéséhez vezetett – hangzott el az M1 Híradójában.

Október elején jelentette be a nyolcadik szankciós csomagot a brüsszeli Bizottság. De hamarosan újabb korlátozó intézkedések jöhetnek. Az európai sajtó hetek óta arról cikkezik, hogy Brüsszel már dolgozik az oroszok elleni kilencedik szankciós csomagon is.A magyar kormány szerint az embargó nem működik, az orosz-ukrán háború pedig még mindig tart. Erről Rétvári Bence államtitkár beszélt egy csákvári fórumon. Szerinte az európai emberek életszínvonala veszélybe került az elhibázott uniós szankciók miatt.

Rétvári Bence azt mondta:

a kormány azért tart nemzeti konzultációt és fórumokat a szankciókról, hogy a magyar emberek véleményét képviselhesse Brüsszelben.

„Elszabadult az infláció, olyan árnövekedés van az eurozónában is, Magyarországon is, Angliában is, amelyet nagyon régóta nem láttak, sőt még tőlünk távolabb is, még Amerikában is több évtizede nem volt akkora áremelkedés, mint amilyen most van. Oroszország tehát nem állt meg, viszont az európai embereknek az életszínvonala nagyobb veszélybe került, mint bárki is gondolta volna” – emelte ki.

A kiszivárgott információk szerint Brüsszel bővítené az energiaszektorra vonatkozó szankciókat és megtiltaná az Oroszországgal való együttműködést a nukleáris energia, illetve a fűtőanyagok területén.

Tóth Máté energiajogász szerint ez már azt a kérdést is felveti, hogy valójában kinek akarnak ártani a szankciókkal: az orosz fűtőelemek importjának tiltása ugyanis akár az atomerőművek leállásához is vezethet.

„Az, hogy már a villamosenergiáról kell beszélnünk és a nukleáris energiáról, ez most már azt a kérdést érleli ki, hogy kinek akarnak valójában ártani ezek a szankciók. Merthogy azt látjuk, hogy az oroszok köszönik, jól vannak” – fogalmazott az energiajogász.

A kormány egyetlen olyan szankciót sem tud támogatni, amely a magyar embereknek káros

– erről már a kormányszóvivő beszélt Kunszentmiklóson.

Szentkirályi Alexandra hangsúlyozta: a brüsszeli tárgyalások miatt is fontos, hogy az emberek kitöltsék a nemzeti konzultáció kérdőíveit.

„Nagyon fontos az, hogy amikor egy kormány kimegy Brüsszelbe és ellenszélben képvisel egy kisebbségi álláspontot, jelen esetben mi azt mondjuk, hogy szankciók helyett békére van szükség, akkor fel tudja mutatni azt, hogy ez nem csak a kormánynak a véleménye, hanem a mögött több millió magyar ember hangja is meghúzódik” – fogalmazott.

A Nemzeti Konzultációban azt kérdezik az emberektől, hogy egyetértenek-e az olajszankciókkal, a gázszállítások korlátozásával, de rákérdeznek például arra is: mit gondolnak a nukleáris fűtőelemekre vonatkozó szankciókról.

A konzultációs kérdőíveket december 9-ig lehet visszaküldeni, de az interneten is ki lehet majd tölteni.

Szlovákiában decemberben dönthet a kormány újabb támogatásról az elszálló energiaárak miatt. Emiatt nagy a bizonytalanság, az emberek pedig leginkább a fűtésen próbálnak spórolni, aki tehette szigeteltette házát, korszerűsítette fűtési rendszerét, vagy szilárd tüzelésű fűtésre váltott.

„Egy felmérés szerint azok 11 százaléka, akik idén ősszel vagy télen folyamodnak kölcsön felvételhez, pont arra költenék a pénzt, hogy ki tudják egyenlíteni a villany- és gázszámláikat, vagy hogy energiatakarékossági intézkedéseket hajtsanak végre otthonaikban, mondjuk lecseréljék a kazánokat.

Egyre többen szembesülnek az »enni vagy fűteni« dilemmával Szlovákiában.

Az energiaszegénység főleg az egyedülálló időseket, az egyszülős háztartásokat, illetve a nagycsaládosokat fenyegeti, ami számszerűsítve több 100 ezer állampolgár az országban” – számolt be az M1 tudósítója.

Ismét ezrek vonultak utcára a spanyol fővárosban, hogy az infláció miatt béremelést követeljenek. A dél-európai országban nemcsak a pénzromlás, hanem a háború és a szankciók miatt megnőtt energiaárak is problémát okoznak. Egyre nagyobb az elégedetlenség, voltak akik egy komolyabb konfliktust helyeztek kilátásba, ha nem változik a helyzet – számolt be róla az M1 Híradó.

Spanyolok ezrei vonultak utcára csütörtökön Madridban, hogy így tiltakozzanak az infláció miatt egekbe szökő megélhetési költségek ellen. A tömeg magasabb fizetéseket követelt.

„Amikor a fogyasztói árak 10 százalékkal megugranak, a fizetések pedig mindössze 1 százalékkal emelkednek, akkor a dolgozók gyorsan elveszítik vásárlóerejüket. Napról napra szegényebbek leszünk, és a legrosszabb az, hogy egy kisebbség a mi rovásunkra gazdagodik” – mondta az egyik tüntető.

Spanyolországban októberben 7,3 százalékos volt a pénzromlás, amely továbbra is jóval a normál szint felett van. Szakértők szerint a megugrott infláció és a gazdasági lassulás elsősorban az orosz-ukrán háborúnak és az uniós szankcióknak köszönhető.

„November 3-át írunk, és a megállapodás szerinti 3,5 százalékos fizetésemelést csak most, az év tizenegyedik hónapjában fizetik ki. Ez szégyen”

– mondta egy másik tüntető.

A szakszervezetek idén 4–4,5 százalékos, a következő két évben pedig 2,5–3 százalékos béremelést szeretnének kiharcolni. Az egyik legnagyobb spanyol szakszervezet főtitkára szerint a munkáltatókkal szemben támasztott követelések ésszerűek. A munkaadók képviselője azonban kizártnak tartja, hogy megállapodjanak az inflációt követő béremelésről.

Spanyolországban nemcsak az infláció, hanem a megemelkedett energiaárak is problémát okoznak. A kormány már nyáron jelentős takarékossági intézkedéseket vezetett be. Augusztusban döntöttek arról, hogy a középületeket nyáron nem lehet 27 fok alá hűteni, télen pedig 19 foknál melegebbre fűteni, és spórolnak a díszkivilágításokon is.

A kormány akkor arra kérte az embereket, hogy ezeket az intézkedéseket ne büntetésként éljék meg, hanem tekintsenek rájuk ösztönzésként az előrelátó energiagazdálkodásra.

Néhány hete 3 milliárd euró értékű energiatámogatási csomagot jelentett be a spanyol miniszterelnök. Pedro Sánchez akkor közölte: az intézkedés a háztartások 40 százalékát érinti.