A német húsipar a közelgő ellátási hiányra figyelmeztetett, különösen a sertéshús tekintetében.

A jelenlegi helyzetben sok gazdálkodó csökkenti a hízósertések számát, mások pedig már teljesen feladták az állattartást.

„Ez elkerülhetetlenül azt jelenti, hogy az elkövetkező hónapokban kevesebb termék lesz” – jegyezte meg Hubert Kellinger, a húsipari szövetség elnökségi tagja.

A szakértő szerint ez a fogyasztók számára nem csupán azt jelenti, hogy a polcok néha üresek maradnak, hanem azt is, hogy a hiány miatt az árak is elszabadulnak.

„Hogy ez 20, 30 vagy 40 százalékos emelkedést jelent-e, azt ma még nem lehet megmondani, azonban a húsok ára ismét jelentősen drágulni fog”

– fogalmazott a szakértő, aki mindemellett a német kormánykoalíció politikáját is bírálta.

A jelenlegi szövetségi kormány legszívesebben megszüntetné az állattenyésztést, és a német lakosok étrendjét zöldségekre és zabpehelyre cserélné. Ezzel szemben viszont a lakosság közel 90 százaléka továbbra is előszeretettel fogyaszt húst.

A pártprogramokat kidolgozzák, ami a szakértő szerint csupán vágyálomnak mondható, mivel a társadalmi valóság ezzel szemben teljesen mást takar.

Németország jelenleg azon a ponton van, ahol már kiszámítható, hogy az ország mikor nem lesz képes többé ellátni magát, ugyanis már most a legnagyobb húsimportőr Európában – tette hozzá.

A legolvasottabb német napilap, a Bild számolt be róla először, hogy Frankfurtban már van olyan kebabos, amely 10 euróért, vagyis több mint négyezer forintért árul egy gyrost, vagy ahogy Németországban hívják - a török gyrost - a dönert. 

A lap azon sajnálkozik, hogy nem elég, hogy már az üzemanyag- és az energia ára is az egekben van, egyre többek számára lesz túl drága a korábban legolcsóbbnak tartott utca gyorskaja, a döner. A Bild megkereste a hely tulajdonosát, aki közölte, hogy szeretné az eddig megszokott minőséget kínálni a vendégei számára, ehhez pedig jelentősen emelni kellett az árain. 

- nyilatkozta a tulaj. Azt mesélte, hogy amikor 2013-ban megnyitotta üzletét Frankfurt szívében, körülbelül öt euróért, vagyis a mostani ár feléért kínálhatta kiváló minőségű döner kebabját. A koronavírus idején aztán megugrottak az árak, a mostani válsággal meg még sokkal rosszabb lett a helyzet. A kebabost különösen súlyosan érinti az energiaárak ugrásszerű növekedése: csak a sütőt napi 13 órán keresztül, 400 fokon kell tartani. Kiszámolni sem meri, hogy ez mennyi plusz költséget jelent tavalyhoz képest. 

A 40 éves éttermes hallani sem akar arról, hogy rosszabb minőségre váltsa a dönere alapanyagait, így az egyetlen járható út az árak növelése. A törzsvendégek állítólag továbbra is visszajárnak, és együtt éreznek a nehéz helyzetben lévő tulajdonossal. Szerinte a diákok horkannak fel legtöbbször a kiírt árakon, de megérti, hogy egy tanulónak túl sok kiadás a 10 euró egy dönerért. 

A Bild egyébként már áprilisban beszámolt arról, hogy országosan jelentősen nőttek a kebabosok árai is. Egy szakember már akkor azt mondta, hogy 7 euró felett kéne adni egy gyrost ahhoz, hogy megérje az üzlet, az elmúlt félévben pedig jelentősen romlott a helyzet. A cikk végén a Bild megszavaztatta az olvasóit, hogy kiadnának-e 10 eurót egy dönerért. Cikkünk megjelenésekor több mint 50 ezren adták le voksukat. A válaszadók 87 százaléka kizártnak tartja, hogy ennyi pénzt kiadjon érte. 

Gyógyszerhiány fenyegeti Németországot

Egy felmérés szerint a német állampolgárok mintegy ötöde ismeri a gyógyszerellátással kapcsolatos problémákat. Az emberek évek óta Kínára, mint olcsó beszállítóra támaszkodnak. Most Bajorország felszólítja a szövetségi kormányt, hogy tegyen valamit a függőség ellen.

Legyen szó gyermekeknek szánt lázcsillapítóról, köhögéscsillapítóról, vérnyomáscsökkentőről, mellrák elleni gyógyszerről, az emberek gyakran ütköznek problémába a gyógyszertárakban, rengeteg készítmény ugyanis hetekig nem található sem a polcokon, sem a raktárakban.

„A helyzet szörnyű” – mondja Thomas Preis, az Észak-rajnai Gyógyszerészszövetség elnöke.

A szakmában eltöltött több mint harminc éve alatt még soha nem tapasztalt ilyesmit.

Preis egy konkrét példán keresztül is bemutatta, hogy egyebek mellett miért akkora baj, hogy másik gyógyszerre kell átállnia az embereknek. A gyomorproblémák kezelésére használt Pantoprazol-készítmények már nem állnak rendelkezésre, át kell térni az Omeprazolra. Ennek az anyagnak azonban több kölcsönhatása van más gyógyszerekkel – számolt be a V4NA portál.

Preis aggodalommal tekint a következő évre is, szerinte ugyanis nem oldódnak meg a szűk keresztmetszeti problémák. A Német Gyógyszergyártók Szövetségének felmérése szerint a németek 18 százaléka tapasztalt már nehézséget vagy gyógyszerhiányt. A gyógyszertárak számára a hiány kellemetlen, mert alternatívákat kell találniuk a betegek számára a gyógyszerek helyett vagy részben maguknak kell előállítaniuk azokat – ami időigényes és költséges.

A Szövetségi Gyógyszer- és Orvostechnikai Intézet (BfArM) szerint jelenleg több mint háromszáz gyógyszer nem áll rendelkezésre, köztük antibiotikumok, lázcsillapítók és szívinfarktus elleni szerek. A radiológiai szűrések fontos gyógyszerei is érintettek.

A VfA gyógyszeripari szövetség tanulmánya szerint az Európába szánt hatóanyagok gyártóhelyeinek mintegy 68 százaléka Ázsiában található, ennek oka az, hogy az európai államok olcsóbban be tudják szerezni a különböző hatóanyagokat.

Nem titok, hogy Németország és az egész EU túlságosan függ Kínától vagy akár Indiától a gyógyszerbeszerzésben

– mondta Klaus Holetschek bajor egészségügyi miniszter (CSU) a Deutsche Presse-Agenturnak.

Úgy vélekedett, hogy a szövetségi kormánynak végre fenntartható lépéseket kell tennie, hogy az ország ne függjön a gyógyszerbeszerzésben Kínától. Sürgősen elő kell mozdítani az uniós termelést, és Németországot mint gyógyszeripari helyszínt is tovább kell erősíteni – mondta.

Még több következménnyel jár a függés Kínától, figyelmeztetett Holetschek.

„Ha például az antibiotikumokat szinte kizárólag olyan országokban állítják elő, ahol alacsonyabbak az előállítási normák, akkor ez elősegíti az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia kialakulását, ezek a szerek így egyre kevésbé lesznek hasznosak a fertőzések ellen.”

A jövő év elején a Szövetségi Egészségügyi Minisztérium és a Szövetségi Gazdasági Minisztérium közös javaslatot kíván előterjeszteni a helyzet javítására.

Az amerikai családok egyik legnagyobb, karácsony előtti ünnepét, a Hálaadást tartják csütörtökön az Egyesült Államokban, a szakértők szerint az ünnepi költségek mintegy ötödével növekedtek az elmúlt évben.

Az AAA közlekedési szervezet felmérése szerint az egyik legfontosabb amerikai családi ünnepre – amelyet minden évben november hónap negyedik csütörtökén tartanak – csaknem 55 millió ember tervezett utazást, ami a legmagasabb szám a járvány kitörése óta, igaz, elmarad a 2019-es adattól.

A szervezet adatai szerint 50 mérföldnél nagyobb távolságú utazásra az ünnepi hétvégén 48,7 millióan autóval, 4,5 millióan a repülőgéppel indulnak. A repülőjegyek ára tavaly óta átlagosan 48 százalékkal növekedett, míg a normál üzemanyag 24 százalékkal kerül többe, mint a tavalyi ünnep idején.

Az áremelkedések érintik a hagyományos ünnepi vacsorát is, ország egyik legnagyobb mezőgazdasági szervezete, a gazdálkodók nemzeti szövetsége (National Farm Bureau Association) összesítése szerint idén 20 százalékkal kerülhet többe egy hagyományos ünnepi étkezés. A számítás szerint tíz főre számolva a hálaadási vacsora több mint 64 dollárba kerül, a tavalyi 53 dollár után. 2020-ban a szervezet még 46 dollárra tette a tíz fős étkezés árát.

Az ünnepi étkezés hagyományos fogása a pulyka, amely egy év alatt 21 százalékkal drágult, a köretként egyik legnépszerűbb zöldségféle, a zöldborsó pedig 23 százalékkal kerül többe, mint tavaly. A tésztafélék ára is 20-25 százalékkal emelkedett.

Hálaadás az amerikai családok egyik legnagyobb ünnepe karácsony előtt, a hagyomány szerint az őszi betakarítás után adnak hálát Istennek, illetve általában az esztendő jó eredményeiért mondanak hálát.

A krónikák szerint az első hálaadást 1621-ben ünnepelték a Mayflower hajó fedélzetén az előző évben a massachusettsi Plymouth városába érkező telepesek. Nemzeti ünnepnapot először George Washington, az Egyesült

Államok első elnöke hirdetett 1789-ben, rendszeres ünneppé azonban 1863-ban Abraham Lincoln nyilvánította elnöki rendelettel. A Hálaadás napja nemzeti ünnep és munkaszüneti nap az Egyesült Államokban és egyúttal a karácsonyi ünnepkör kezdete is.

Joe Biden elnök idei hálaadás-napi üzenetében a többi között azt írta honfitársainak, hogy mondjanak köszönetet minden körülmények között, az ünnep pedig lehetőség arra, hogy a történelemből erőt merítve és a jövőbe vetett reményben összegyűljenek a családok.

Az elmúlt 20 év leggyorsabb ütemű adósságnövekedést tapasztalták az Egyesült Államokban, leginkább a hitelkártya- és a jelzáloghitelek dobták meg a tartozások egyenlegét.

Az Egyesült Államok lakosságának tartozása elérte a rekordot jelentő 16,5 billió dollárt – jelentette az amerikai központi bank (FED). Negyedéves alapon 2,2 százalékkal, éves alapon pedig 8.3, százalékkal nőtt az amerikaiak eladósodottsága.

Az idei második negyedévben ez 310 milliárd dolláros ugrást jelent az egész évben pedig 1,24 billió dolláros növekedést.

A jegybank megjegyezte, hogy az adósság növekedéséhez a legnagyobb mértékben a jelzáloghitelek egyenlegei járultak hozzá, amelyek az egy évvel ezelőttihez képest 1 billió dollárral, 11,7 billió dollárra ugrottak, valamint a hitelkártya-adósság, amely 930 milliárd dollárra emelkedett.

A hitelkártya-egyenlegek együttesen több mint 15 százalékkal nőttek 2021 azonos időszakához képest, ami legnagyobb éves ugrás az elmúlt 20 évben.

„A hitelkártya-, jelzálog- és autóhitel-egyenlegek 2022 harmadik negyedévében tovább nőttek, ami a robusztus fogyasztói keresletet és a magasabb árakat tükrözi ”– mondta Donghoon Lee, a New York-i FED gazdasági kutatási tanácsadója.