Óriási profit egyeseknek, másoknak megélhetési válság

rország is az energiaszektor szereplőinek extraprofit-adóját tervezi. A bevételből a háztartásokat és vállalkozásokat segítené a kabinet. A segítség jól jön, ugyanis a lakosság már az élet minden térületén igyekszik lefaragni a költségeiből – hangzott el az M1 Híradóban.

„Közeledik a karácsonyi szezon és bizony a kiskereskedelmi szektorban nagy aggodalommal készülnek erre az időszakra, hogy ebben a helyzetben az embereknek mire lesz pénzük, lesz-e pénzük egyáltalán vásárolni, mert míg 2021-ben 2,4 százalék volt az infláció itt, Írországban idén ez már 8 százalék körül van, és azt látják, hogy az emberek meggondolják, hogy mire adnak ki pénzt” –számolt be róla Horváth Judit, az M1 dublini tudósítója.

Az osztrák kormánykoalíció úgy döntött, hogy ideiglenesen rendkívüli adót vet ki az energiavállalatok többletnyereségére. A tervet Werner Kogler alkancellár és Magnus Brunner pénzügyminiszter jelentette be pénteken.

Werner Kogler azt mondta, hogy a fosszilis energiaszektorban tevékenykedő cégek esetében az adó 40 százalék lesz, ami azonban 33 százalékra csökkenthető, ha a vállalat megújuló energiába fektet be.

Magnus Brunner pénzügyminiszter azt mondta, hogy egy ilyen lépés tisztességes, mivel a többletnyereség véletlenszerű, az Ukrajna elleni orosz invázió miatt emelkedő energiaárakkal függ össze.

Az osztrák kormány 2-4 milliárd euró közötti bevételre számít, az intézkedés várhatóan 2023 végéig marad érvényben.

Az Európai Bizottság március 8-án a REPowerEU közleményében azt javasolta, hogy a tagállamok ideiglenesen vezessenek be rendkívüli adót minden energiaszolgáltatóra. A Bizottság becslése szerint ezekből az intézkedésekből akár 200 milliárd euró is keletkezhet, amit a háztartások magas energiaszámláinak részbeni ellensúlyozására lehet felhasználni.

Októberig 15 európai ország jelentett be, javasolt vagy vezetett be extraprofit-adót az energiavállalatok esetében.

A brit energiaóriás a Shell elképesztő nyereséget könyvelhetett el az olaj és gáz eladásból az elmúlt negyed évben, így éves szinten elérték a 25 milliárd fontos profitot, ami átszámítva megközelíti a felfoghatatlan összegű 12 ezer milliárd forintot. A Shell legfrissebb jelentésében arról számoltak be, hogy ezzel meghaladták a 8 milliárd fontos nyereséget 2022 harmadik negyedévében, ami 3600 milliárd forintot jelent. Érdekességként érdemes megjegyezni, hogy egy korábbi gazdasági cikk szerint az Európai Unió 2014 és 2019 között ennyi pénzt adott összesen Magyarországnak. 

Ed Miliband, a brit Munkáspárt korábbi elnöke és miniszterelnök-jelöltje úgy fogalmazott: 

A Metro nevű hírportál szerint a szakértők egyet értenek abban, hogy az már most kijelenthető, hogy 2022 lesz a Shell történetének legjövedelmezőbb éve. A vállalat az eredményről szóló beszámoló közzététele mellett azt is közölte, hogy év végén jelentősen növelik a részvényeseknek fizetett osztalék mértékét. Hozzátették, hogy a következő három hónapban folytatják saját részvényeik korábban megkezdett visszavásárlását, összesen négymilliárd dollár értékben.

A bejelentés után a Shell-részvények 2,5 százalékot erősödtek a londoni tőzsdén. 

Miközben a lakosság egyre magasabb energiaárakkal küzd, a Shell nemzetközi energiaipari óriáscégnek van miből megjutalmaznia a dolgozóit.

Egyszeri 8 százalékos bónuszt ad a dolgozóinak a Shell, miután a nagyvállalat rekordnyereséget jelentett a második negyedévben a magas gáz- és olajárnak köszönhetően – derül ki a BBC cikkéből.

A brit közszolgálati hírportál értesülései szerint a jutalmat a cég majdnem összes dolgozója (világszerte mintegy 82 ezer alkalmazott) megkapja.

A Shellnél közleményében azt állította, hogy ez a cég pénzügyi sikereit tükrözi, nem pedig a dolgozók emelkedő megélhetési költségeire adott válasz.

„Ezzel a jutalommal az alkalmazottak részesülhetnek az utóbbi időben elért operatív és pénzügyi sikerekből”

– közölte a vállalat. A BBC cikkében emlékeztet, hogy az olajárak folyamatos emelkdése miatt a benzin és a gázolaj ára az elmúlt hónapokban rekordmagasságot ért el a kutaknál. Nagy-Britanniában a benzin literenkénti ára kedden 881 forint, a dízelé pedig 924 forint volt.

A Shell mindezek mellett a múlt héten 9 milliárd fontos második negyedévi nyereségről számolt be.

ENSZ-főtitkár: Erkölcstelen a fosszilis energiákból származó extraprofit

Az ukrajnai háború okozta válságot kihasználva rekordprofitot termelő nagy kőolaj- és gázipari vállalatok kapzsiságát ostorozta szerdán az ENSZ-főtitkár.

António Guterres ENSZ-főtitkár nemrég amellett érvelt, hogy az olaj- és gázipari nagyvállalatok erkölcstelen nyereségét meg kell adóztatni.

Az ukrajnai háború okozta válságot kihasználva rekordprofitot termelő nagy kőolaj- és gázipari vállalatok kapzsiságát ostorozta szerdán az ENSZ-főtitkár, és felszólította a kormányokat azok megadóztatására.

„Erkölcstelen, hogy a kőolaj- és gázipari vállalatok az energetikai válságot kihasználva, a legszegényebb emberek és közösségek kárára extraprofitot termelnek, és eközben jelentős éghajlati károkat okoznak” – mondta António Guterres egy New York-i sajtótájékoztatón. Az eseményt az Ukrajna elleni orosz agresszió világméretű következményeiről szóló harmadik ENSZ-jelentés kiadásának alkalmából tartották.

„Felszólítom a kormányokat, hogy adóztassák meg ezeket az extraprofitokat, és használják fel a pénzt arra, hogy ezekben a nehéz időkben a leginkább rászorulókat támogassák” – mondta Guterres, aki úgy becsülte, hogy a szénhidrogénipari óriáscégek közel 100 milliárd dollár extraprofitot értek el az idei első negyedévben.

A kőolaj és földgáz árának emelkedése miatt a BP, az ExxonMobile, a Chevron, a Shell és a TotalEnergies hatalmas profitról számolt be a második negyedévben is

– közölte.

„Felszólítom az országok lakóit, küldjenek világos üzenetet a szénhidrogéniparnak és az üzletembereinek: ez a nevetséges kapzsiság a legszegényebbeket és a legsérülékenyebbeket bünteti, miközben tönkreteszi közös otthonunkat, a Földet” – mondta António Guterres. A korábbi, júniusi felmérés óta „még mélyebben és erősebben érezhetők világszerte a válság hatásai a vásárlóerőre” – áll a jelentésben.

A dokumentum emlékeztet arra, hogy 2022 végéig a háború miatt 82 országban 345 millió – a korábbinál 47 millióval több – ember élelmezése kerülhet veszélybe.

„Számos fejlődő ország fuldoklik az adósságban, nem jut finanszírozási forráshoz, küzd a kilábalásért a Covid-19 világjárvány után, és könnyen szakadékba kerülhet” – mondta Guterres.

Hozzátette: a gazdasági, társadalmi és politikai lázadások hullámának előjelei láthatók, amelyek egyetlen országot sem kímélnek majd. Azért, hogy az általános felmelegedés korlátozása érdekében tett vállalások veszélyeztetése nélkül fel lehessen lépni a válság ellen, a főtitkár felszólította a kormányokat: hozzanak intézkedéseket az energiaszükséglet csökkentésére.

Fogják vissza a fűtést és a légkondicionálást, csökkentsék a légiközlekedést, tegyenek lépéseket az épületek korszerűsítéséért és bővítsék a megújuló energiaforrások felhasználását – mondta.